Február 21. szerda. 14.00, Euro Center, 10 fő.
Jani (hobbista), Gyuri (hobbista) Sasi (hobbista), Zsófi (hobbista) Rajhi (hobbista), Krisztián (hobbista), Imre (versenyző), Zoli (versenyző), B. Zoltán (versenyző), Adrián (versenyző)
Sajnos a mai edzés botrányba fulladt, ezért nehéz az egyéni értékelés. Összességében, a sérülésektől eltekintve, sikeresnek könyvelhetjük el az összteljesítményt, ugyanis egyeseknél világosan kivehető volt a védekezés javulása. Néhány sorban leírom a történteket.
Sasi mozdulatai, az edzés elején, kimondottan határozottak voltak! Ilyen szabályos jobbegyenest eddig talán még soha nem ütött, amivel Rajhit hátulról tarkón verte.
Rajhinak sem kellett több! A tarkón ütés hatására, fejjel nekiesett Gyurinak, aki épp a tükörben nézegette magát.
Gyurit abszolút váratlanul érte a „támadás”, ezért érthető, hogy gondolkodás nélkül lefejelte saját tükörképét.
A többiek egy darabig elképedve néztek, de néhány másodperc múlva, talán megérezve a balhé hangulatát, mindenki elkezdett csapkodni maga körül.
Adrián csapkodása ért legelőször „célba”. Áldozata B. Zoltán, akivel néhány perccel korábban még barátságosan mosolyogtak egymásra, árnyékolás közben.
B. Zoltán, a mélyütés hatására összehúzta magát, és óriási jajveszékelésbe kezdett. Az ijesztő hang hatására, egy pillanatra mindenki abbahagyta a csapkodást, és figyelte Zolit, hogy reagál Adrián szabálytalan ütésére.
Krisztián szakította félbe a bámészkodást. A kezében lévő medicinlabdát Jani gyomorszájához hajította.
Jani mindig vidám arca hirtelen eltorzult, majd összegubózott állapotban B. Zoltán mellé feküdt.
Imre ekkor odarohant gratulálni Krisztiánnak, aki félreértette mozdulatát, és egy visszalépés utáni jobbfelütést ütött a tenyerébe. Imre mérgesen nézett Krisztiánra, aki sosem szerette a szúrós tekintetet, ezért nekilökte Imrét, Pető Zolinak.
Zoli alapállása mostanában egyre stabilabb, talán épp ezért, fel sem tűnt neki, hogy Imre vállon fejelte őt. Imre ezen felhúzta magát, és újból lefejelte Zoli vállát, amitől Zoli óriási lendülettel, egymás után három balegyenessel készítette elő a végzetes jobbegyenest, ami sajnos nem találta el Imrét. Zoli tekintetén látszott a sikertelenség miatti szomorúság, amit néhány könnycsepp is igazolt.
Zsófi mentette meg az egyre elmérgesedő helyzetet, és szólt rám. „Apu, csinálj már rendet légyszíves!”
Pont ekkor fejeztem be a telefonbeszélgetésemet Id. Perutek Jánossal, aki egyéni előadó stílusával annyira lekötött, hogy észre sem vettem a teremben kialakult szituációt. A helyzetet felismerve mondtam a fiúknak, hogy melegítés után mindenki húzzon nagykesztyűt.
Ui: Aki nem vette észre, hogy a fenti írásban egy komoly szó sem található, annak elárulom, hogy csak vicceltem. Sajnos időhiány miatt nem tudom folytatni az edzésnaplót, ezért ezzel a kis „produkcióval” köszönöm meg az eddigi érdeklődők figyelmét. Az érintettektől, akiket belevontam az írásomba, elnézést kérek. Remélem senki sem sértődött meg.
Csepi
Cimkék: Botrány