Történetünk főszereplője, Enyedi Zoltán is bokszrajongóként kezdte. A vagyonvédelemben érdekelt üzletember nagy Koko-fan révén kedvence majd minden fellépését a helyszínen szurkolta végig, mindegy volt, hogy a gálát Magyarországon, a németeknél vagy éppen Gdanskban rendezték. Teljesen magával ragadta a sportágat körülvevő közeg, a bulikkal egybekötött hétvégékért még a család rosszalló pillantásait is bevállalta. Idővel a WBO pehelysúlyú világbajnokával is személyes, baráti kapcsolatba került, s általa olyan világsztárokat ismerhetett meg, mint Darius Michalczewski vagy Klicskó-tesók. Innen már nem volt visszaút: igazi fanatikus vált belőle. A „tanulmányutak” tovább dübörögtek, a jókedvű magyart a Paco Valcarel vezette a WBO-vezérkar s az Universum stábja is hamar megkedvelte. Belátott a kulisszák mögé, a gálákon, vagy később a közös, a Bokszutcában szervezett meccsnézéseken karakteres véleményt formált a látottakról, többször kommentálta a pontozóbírók ítéleteit. Egy ilyen alkalommal jegyezte meg Kovács István, ha egyszerűnek tartja a bírói munkát, akkor próbálja meg!

A válasz azonban nem az ilyenkor szokásos, „nincs nekem időm ilyesmire” formában érkezett, Enyedi Zoltán elgondolkodott a felvetésen. Némi töprengés után úgy döntött, elvégzi a szükséges tanfolyamot, s kipróbálja, milyen az élet a csokornyakkendősök között. Tavaly, a WBO Puerto Rico-i konferenciáján sikerrel végezte el a világon mindenhol elfogadott ABC pontozói szemináriumot, majd júniusban egy a Gilda Maxban megrendezett Petrányi-rendezvényen debütált.
- Nagyon megszerettem az ökölvívókat, úgy érzem, befogadtak, bár már előtte is sok mindenkit ismertem. Megtiszteltetésnek tartom, hogy ilyen emberek között mozoghatok, örülök a lehetőségnek. Amióta letettem a pontozóbírói vizsgát, a családom is jobban elfogadja, hogy hétvégente olykor odavagyok, tudják, fontos számomra a boksz – mondta a magyar ökölvívást mecénásként is támogató, a legutóbbi amatőr bajnokság pénzdíjait felajánló Enyedi Zoltán.
A nemzetközi bemutatkozás sem váratott sokáig magára, augusztusban a korábban Mészáros Andrást legyőző ukrán Merdov donyecki WBO interkonti címmeccsén kapott feladatot. Ezen a vizsgán is megfelelt - a rutinos belga Jean-Louis Leglanddal ellentétben -, szívfájdalom nélkül jelölte meg vesztesnek a bajnokot, s ezzel kivívta a szakmában tekintélynek számító Rex Walker elismerését is. Az amerikai a helyszínen lévő Kovács Istvántól érdeklődött a karakán magyar bíró felöl, s nem nagyon akarta elhinni, hogy a budapesti ítész első nemzetközi meccsén pontozott. Aztán beindult a szekér, a hazai események mellett jöttek az Uni-gálák: Dimitrenko-meccs Magdeburgban, majd Alexejev-ütközet Rostockban.
Nem rossz rajt egy olyan embertől, aki soha nem volt ökölvívó, nem ismeri a szorító világának apró trükkjeit. Enyedi spori igyekszik behozni a hátrányt, rendszeres látogatója Szántó Imre mesteredző tréningjeinek, de többször segédkezik bíróként az idősb Balzsay Károly vezette válogatott tatai gyakorlásain is.
- Tudom, jócskán van még mit tanulnom a szakmából, de úgy érzem, amíg tisztességesen ellátom a feladatomat, addig nincs nagy probléma. Az a legfontosabb, hogy minél több tapasztalatot szerezzek, ezért egy hazai edzőtermi rendezvényen ugyanolyan lelkesedéssel vállalok szerepet, mint egy Universum-gálán. Rengeteg segítséget kapok Kovács Istvántól és Döry Miklóstól – sorolta mentorait a pontozóbíró, aki vendégeskedett már a bírópápa, Joe Cortez Gym-jében is. - Sokat számít, hogy „Kokót” magam mögött tudhatom. Szigorú, csak úgy vállal garanciát valakiért, ha teljesen megbízik benne. Éppen ezért nagyon fontos, hogy minél pontosabban végezzem a feladatomat, mert ha hibát vétek, az rajta is csattanhat.

Enyedi Zoltán nem is szeretne támadási felületet adni, éppen ezért kijelentette, ha esetleg szerepet kap a nyári, Budapesten megrendezésre kerülő WBO szemináriummal egybekötött Universum-gálán, egyelőre nem vállal pontozói feladatot magyar versenyző címmérkőzésén. Persze, idővel áll elébe a kihívásoknak, természetesen szeretne majd világbajnoki döntőn közreműködni, ringbírói vizsgát tenni, ám úgy érzi, addig még szüksége van jónéhány fajsúlyos megmérettetésre.
- Megvannak a céljaim, ám egyelőre a Las Vegas-i munka még az álomkategóriába tartozik. Feledhetetlen élmény lehet a boksz Mekkájában pontozni, ennél nagyobb elismerés nem létezik, olyan ez, mint amatőrben az olimpián bíráskodni. Bízom benne, előbb-utóbb lehetőségem lesz belekóstolni a nevadai miliőbe, de addig még rengeteg meccsen kell tapasztalatot szereznem. Eddig 7 interkontinentális mérkőzés van a hátam mögött, de még legalább 25-30 hasonló szintű találkozón kell jól teljesítenem, hogy a WBO vezetése alkalmasnak ítéljen a feladat ellátására. A végső szót azonban Kovács István mondja majd ki, ha ő úgy látja, eljutottam az elvárt szintre, akkor talán megvalósulhat az álmom.
Balogh Zoltán