- Gratulálok a felnőtt bajnoki címedhez!
- Köszönöm szépen! - kezdte Ungvári István.
- Nézzük, hogyan sikerült ezt a remek eredményt elérned. Junior bajnokként álltál rajthoz a felnőtt ob-n, ahol edződ, Máté Attila nem titkoltan aranyat várt tőled. Neked milyen elvárásaid voltak magaddal szemben?
- Egészen a döntőig harcban voltam az aranyért, nagyon örülök, hogy sikerült megszereznem.
- Az első meccsen a szombathelyi Nyári ellen nem sok időt töltöttél a ringben, a srác egy balostól lement, gyorsan vége lett a mérkőzésnek.
- Nem tudom, mitől ment le, nem volt olyan erős az a balos, de lényeg, hogy nyertem.
- Az általános iskola aulájában lebonyolított viadalon hihetetlen hangulatot teremtettek a sámsoni szurkolók. Hogy tetszett a buli?
- Nagyon jó érzés volt, sajnálom, hogy a második mérkőzésen lemerevedtem, s nem tudtam azt nyújtani, amit a szurkolók, s az edzőm elvárt tőlem.
- Hát, igen, attól a vasasos Jónástól szenvedtél egy ponttal vereséget, akit előtte már ötször legyőztél. Nem igazán tartottad be az edződtől kapott taktikai utasításokat, előkészítés nélkül vetted üldözőbe a szépen elmozgó Jónást.
- Nem bokszoltam jól, de szerintem pár ponttal így is hoztam a mérkőzést. Lemerevedett a karom, nem úgy ment a boksz, ahogy szokott, s talán fejben sem voltam kellően összeszedett. Okosabban kellett volna megoldanom a feladatot.
- A vereséged után úszni látszott az arany, hiszen a harmadik napon a Jónásnál jóval erősebb Tudós Gáborral kellett összecsapnod.
- Igen, nehéz helyzetbe kerültem, de úgy voltam vele, Tudós ellen minden beleadok, megpróbálom legyőzni. Ő fizikálisan erősebb nálam, a taktikát a sok mozgásra, szurkálásra építettük fel, s arra, ha közelebb jön, ballal közbe ütök.
- Azért a verekedésben sem maradtál alul, amikor Tudós odaállt hirigelni, álltad a sarat rendesen!
- Igen, így van, a sámsoni közönség ezt várta tőlem, tetszett nekik ez a nyílt verekedés. De tudtam, nem szabad végig felvennem ezt a stílust, mert egy kósza ütésnél gond lehet, alul maradhatok.
- Mivel súlycsoportodban körbeverés történt, minimum négypontos győzelem kellett az aranyhoz, de te tízzel hoztad a meccset. Valóban volt ekkora különbség köztetek?
- Szerintem igen, jól látták a pontozóbírók.
- Volt egy kis laza ünneplés a bajnoki arany után?
- Egy kicsi. Nem vagyok egy italozós fajta. A haverokkal a diszkóban buliztunk, sokan jöttek gratulálni.
- Mi lett a győztesnek járó díszes öv sorsa, gondolom, főhelyre került a vitrinedben?
- Egyelőre nincs otthon, iskolámban a Povolny szakképzőben állították ki, nagyon büszkék a bunyósokra, hiszen Varga Miki és Telegdi Márk is odajár.
- A 48 kiló világbajnoki ezüstérmese, Bedák Pál az olimpia után profinak áll, így kiadó lesz a kategória válogatott trikója. Megpályázod, tudnád hozni hosszútávon ezt a súlycsoportot?
- Mindenképpen, 46,5 kilogrammal mérlegeltem a felnőtt ob-n is. Erősödnöm kell, magamra szedni néhány kiló izmot, hogy a nemzetközi mezőnyben is oda tudjak állni. Az a célom, hogy súlycsoportomban én legyek a felnőtt válogatott. Idővel világversenyen akarok indulni, végső cél az olimpia!
- Juniorkorú felnőtt bajnokként elindulsz a januári Bocskai-emlékversenyen? Csak azért kérdezem, mert tavaly egy csúnya ütésbe futottál bele.
- Tavaly mindenképpen indulni akartam, sajnálom, hogy akkor úgy jött össze. Az idén is rajthoz akarok állni, aztán majd kiderül, hogy a formám mire lesz elég.
Balogh Zoltán
www.harangiboxing.hu