A tulaj tudomásomra hozta, hogy nincs befizetve az elmaradt 65 dollár és így nem edzhetem, amit én meg is értettem. Persze, próbáltam elmagyarázni, ha találok munkát, befizetem. De a tulaj úgy döntött, ide tolmács kell. Vagy inkább tolmácsnő, hisz felhívott egy hölgyet, majd átadta nekem a telefont. A kedves teremtést Leylának hívják. Megbeszéltük az egyébként általam értett dolgokat, majd megkérdeztem Leylát, találkozhatunk-e másnap!? Gondoltam, hátha tud valami munkát.
Aznap nem is edzhettem, így kifeküdtem a parkba. Másnap Leyla úgy döntött, befizeti nekem a tagdíjat, amit én erősen elleneztem. Bár mélyen legbelül nagyon örültem neki, hisz ez egy újabb lehetőség, és elkezdtem edzeni. Néhány nap múlva bedobtak a mélyvízbe ami azért csak bokáig ért, hisz néhány menetre sparringolni kértek fel. Persze én örömmel vállaltam az újbóli portugál fiúval a küzdelmet, akinek a nevét bizonyára szintén elfelejtettem volna, ha nincs Leyla. Parázs, elszánt vagy csak egy jó csata kezdődött. Oda-vissza záporoztak a pofonok, és bár kissé vérzett az orrom, olyat bokszoltam a sráccal - nevén nevezve Edgar Santanaval -, hogy mindenki tetszését fejezte ki, és Edgar is elismerően vélekedett arról, milyen erős, harcos srác vagyok. Egyszerűen élveztem a bunyót, bár azért nem volt hibátlan. Természetesen én is kiemeltem az ő erényeit, hogy erős srác. Bár az estére ki is derült, és az is, hogy nem is ismeretlen bunyós. Csak számomra volt az, hisz megnéztem a google-ban a nevét, és lám, egy 23-24 meccs körüli srácot hozott ki, nagyon jó rekorddal, és kb 10 kilóval feljebbi kategóriában, mint én vagyok.
Meglepődtem, majd megfogalmazódott egy kérdés bennem: Talán mégiscsak van keresnivalóm a profibokszban, itt Amerikában?
Leyla további segítséget is nyújtott, hisz bemutatott egy promóternek, vagy meccsszervezőnek, bár egy másik személy nem tudott eljönni a találkozóra. Vele talán holnap találkozunk. Semmi nem biztos, de lehet, hogy munkám lesz, és esetleg még meccset is szerveznek nekem. Bár mindez csak a mostani helyzet lehetősége, de a lehetőség mindig önmagában hordozza a megvalósulást. Így hát edzem, és meglátjuk. E hónapra ki van fizetve a lakbérem, így a szállásom egy hónapig OK! Az élelmem nagyjából rendben, hisz van még 30 tojásom, úgy egy kiló rizsem, majd egy gallon tejem, és Leyla által kölcsön 20 dolcsim, így hát mondhatnám, boldog ember vagyok! Aztán a többit bízzuk az Úrra!

Ezúton is szeretném megköszönni Leylának, és mindenkinek, aki akár csak a bíztatásával segített. Köszönöm! És, hogy ki is az a Leyla? Leyla Leidecker egy igazán kedves férjezett hölgy, aki mellesleg szintén ott edz a GLEANSON'S-ban. Férje, Yuri Foreman 22-0-0 rekordú profi bokszoló, és kedves srác. Három hét múlva meglátjuk, merre tovább. Híd alá vagy a Medison-ba? Majd kiderül!
Mindkettő rejteget magában némi szépséget.
Ja, és imádom nagyon az Egyetlenem. Csókolom a szép ajkát!