Stiverne elvesztette az első mérkőzését egy Arany Kesztyű bajnok ellen, de a jelenleg 188 centis, 112 kilós Las Vegasi nehézsúlyú azóta sem veszített túl sokszor. Amióta professzionális lett, Stiverne ellenfelei azok, akik keresik a menedéket, mielőtt szembenéznének a Haiti származású, de kanadai születésű fiúval. Stiverne még mindig szeret visszaemlékezni 1998. november 6-ára, az első amatőr mérkőzésére. Az volt, ami az ökölvívás felé kormányozta. A kétségek azóta kitörlődtek, mert akkor még csak 21 éves volt, és csak tanulója volt ennek a sportnak. Az izgalom eltűnt, ahogy felállt és odasétált a ringhez. "A legkeményebb rész a küzdelem előtti két óra volt, miközben csak vártam és vártam." mondja Stiverne. "Laza fickó vagyok, de akkor még minden új volt. Tudtam, hogy keményen edzettem, de addig mindig csak sparringoltam. Addig soha nem is gondoltam, hogy egy napon bemegyek a ringbe és igazán megfogok ütni valakit. Oh, ideges voltam. Állandóan azon gondolkodtam, hogy jól döntöttem, jól választottam?"
A választ egy regionális Golden Gloves címvédő, a kanadai Jonathan Lheureux ellen kapta meg. Bermane jobbosa korán megcsípte ellenfele arcát, Lheureux orra vérezni kezdett. Döntetlenre álltak, de végül egy arasznyi döntéssel Lheureuxt hozták ki győztesnek. "Nem voltam csalódott, akkor jöttem rá, hogy harcolni akarok," mondja Stiverne. Három hónappal később Bermane újra megmérkőzött Lheureux-val és az első menetben megállította.
Stiverne Kanadában született, majd Haitiba költöztek mikor 2 éves volt. A sportokban először a karatéval került kapcsolatba még gyerekként Haitin, azután New Yorkban, Brooklynban, ahova a családjával ment, mikor 14 éves volt. De mindazonáltal a futball volt az első szenvedélye. Nagydarab srác volt, Stiverne a középiskolában hátvédet játszott, és ezt a játékot a teenager évei végéig folytatta, amikor a család Kanadába, Montrealba költözött. "Karatéval kezdtem, mivel az apám kickbox világbajnok volt, és megpróbáltam őt követni. De a karate nem igazán működött. 15 voltam mikor abbahagytam. Mindig fociztam. Focistának készültem. Az Egyesült Államokba akartam játszani."
Stiverne a főiskolán is kergette az álmát, de egyszer játék közben a bal térde megsérült. A sérülés nem igényelt sebészetet, de a mozgásban korlátozta, majd felhagyott a gondolattal, hogy egyszer a Nemzeti Futball Ligában (NFL) játszhasson. Miután elszenvedte a futball-sérülést, 180 fontról 270 fontra hízott. Nemcsak a labdarúgásban vetette vissza, ülő életmódhoz vezetett egy olyan időszakában, amikor nem volt túl boldog magával. "Más lettem", mondja Stiverne. "Állandóan iskolába jártam és tanultam, de mindig dühös voltam. A futballkarrieremnek vége volt. Minden amit csak csináltam, hogy ettem, ettem és ettem. Ez egy szomorú időszak volt az életemben. Nagyon csalódott voltam, mert én voltam a leggyorsabb játékos a csapatban. Ez volt az álmom, és aztán ez eltűnt. Ez egy kemény időszak volt."

Egy évvel később, 1998-ban, Montrealban, besétált az Olympic Plaza Gym-be, ahol találkozott
Mike Muffa és
Dave Campanile ökölvívó edzőkkel. A cél a többletsúly leadása volt, semmi több. "Nyolc hónap alatt leadtam 70 fontot miközben edzettem és bokszoltam," emlékszik vissza Stiverne. "Kipróbáltam a sparringot néhány 30, 40 meccses fickóval és azt gondoltam, hogy jót teszek magamnak. Ez az, ami elindított a bokszban. Megpróbáltam bokszolni és közben megkedveltem."
Muffa-nak és Campanile-nek pedig tetszett, amit láttak. Két hónap múlva Stiverne már amatőr mérkőzéseken versenyzett. Lassan felemelkedett a kanadai amatőr nehézsúlyú rangsoron és elfogadta a meghívásokat a 2000 és 2004-es kanadai olimpiai válogatókra. 2003-ban és 2004-ben is 3. helyzetet ért el a Kanadai bajnokságban. Szeretett volna elindulni az olimpiai játékokon, ezért a profi debütálást is elhalasztotta, de végül nem tudta kiharcolni az indulás jogát. "Mexikóban egy kvalifikációs tornán egy mexikói (George Garcia) ellen mérkőztem az elődöntőben, de "megloptak". Háromszor is padlóra küldtem, de mégis neki adták a mérkőzést és az olimpiai helyet." (Végül a mexikói Garcia a döntőben alulmaradt a kubai Michael Lopez ellen, az olimpián ő sem indult.) Stiverne 2004 végén a finn Helenius és az angol Price legyőzésével megnyerte a rangos, nemzetközi Tammer tornát.

A következő év elején Bermane ezüst érmet szerzett a Kanadai bajnokságban. 49-10-es amatőr rekorddal 2005 nyarán úgy határozott, hogy a hivatásosok között folytatja. 2005. július 29-én Dél-Carolinában megvívta első profi ütközetét, amikor Roy Matthewst kiütötte az első menetben. Abban az évben még háromszor lépett szorítóba, mindhárom összecsapását már az első menetben befejezte. A következő évben újra 4 győzelmet aratott, valamennyit kiütéssel. Jelenleg Don King promotálja és Stiverne úgy tervezte, hogy 2007 lesz az áttörés éve. "Bermane állandóan kiüt mindenkit az első menetben akit elé teszünk", mondta Bobby Goodman, aki Don King egyik alelnöke. "Tony Tubbsra emlékeztet engem. Bermane úgy tűnik, hogy nagyon jól bokszol, de Tubbstól eltérően, Bermane ütni is tud. Tony egy szőlőt sem tudott megtörni. Szeretném látni Bermanet még több menetben. Nehéz lesz olyan ellenfelet találni. A nehézsúly színpadán ő lehet az egyik fényes pont."
Stiverne azt mondja, hogy nem szokott úgy ringbe lépni, hogy most kiüti az ellenfeleit. Valójában nem is tudja, hogy honnan származik az ereje. Ő most már sokkal nyugodtabb, irányíthatóbb mikor belép a ringbe, ez nála természetessé vált. Fontos, hogy "B Ware"-nak van célja.
"Mindig akartam valaki lenni", mondja. "Lehet, hogy nem vagyok elég okos, hogy doktor vagy ügyvéd legyek, de a sportokban mindig akartam valaki lenni. 2007 végéig azt akarom, hogy besoroljanak a Top 10-be", mondta 2006 végén. Ennek megfelelően is kezdte az évet, mert az év elején gyorsan kiütötte Millst (KO1), a kemény felhozó ellenfél Harold Sconierst (KO1), utána végzett a középszerű Clark-al (KO1) és Ladsonnal (KO3). Július 7-én Connecticut államban, egy strapabíró és erős felhozó ellenfél várt rá a 120 kilós
Demetrice King személyében.

A mérkőzés úgy indult, hogy Stiverne ismét gyors győzelmet arat. Az első menetben padlóra is küldte Kinget, de az felállt és túlélte a menet hátralévő részét. King beleerősített a 3. menetben, a 4. közepén egy kemény jobbkezessel meg is szédítette Stivernet. King gyorsan rátapadt és erős jobbkezesekkel támadta. Bermane mosolygott és nyelvet öltött ellenfelére, de nem ütött vissza. A bíró Johnny Callas figyelmeztette Stivernet, hogy csináljon valamit, de a kanadai továbbra is csak védekezett, amit a mérkőzésvezető megelégelt és beszüntette az összecsapást. Stiverne dühös volt, hogy a tökéletes rekordja így elcsúfult. Azóta, 1 menetben legyőzött két középszerű ellenfelet, és fűti a Demetrice King elleni visszavágási vágy is, de a végső célja nem lehet más, mint egy nehézsúlyú világbajnoki címmérkőzés.
Azonban ehhez, most már keményebb ellenfelek kellenek a számára, ahol megtapasztalhatja, hogy mit kell tennie, ha az ellenfél nem dől ki az első néhány menetben. És természetesen ezeket az akadályokat hiba nélkül kell vennie, mert jelenleg 31 éves és valószínűsíthető, hogy ellenkező esetben végérvényesen eltávolodik egy komoly szervezet világbajnoki címmérkőzésének a lehetőségétől.
Bermane Stiverne (15-1 (15KO) jelenleg 2. a kanadai nehézsúlyú rangsorban és 40. a WBC világranglistáján. Stiverne egyelőre még csak 8 menetes mérkőzésekre készül, úgyhogy az idén nem valószínű, de talán jövőre, vagy a 2010-es évben valóra válhat az az elképzelése, hogy a nehézsúlyú Top 10-es bunyósok közé sorolják.
Leibinger Gábor