Az esélyesek győzelmével ért véget a tatai profi bokszgála

Az eseményen időrendben haladva, először Szalai Viktor (14 győzelem – 29 vereség – 3 döntetlen) és Somogyi János küzdött nehézsúlyban. Nos, a mérkőzésen érvényesült a papírforma, mivel Szalai körbemozogva „szétszúrkálta” előre cammogó ellenfelét, helyenként szépen meg is sorozta Somogyit, így négy egyoldalú menet után megérdemelten nyert.
Középsúlyban a debütáló Haáz László és a 71. meccsén ringbe lépő Balogh Gábor (2 győzelem – 64 vereség – 5 döntetlen) csapott össze. Ezen a mérkőzésen Balogh – tőle szokatlan módon – megpróbált előrefelé mozogva bokszolni, és ez meglepően eredményesnek bizonyult, annak ellenére, hogy Haáz kemény horgokkal és felütésekkel fogadta ellenfelét. Az első menet viszonylag szorosan alakult, míg a következő két körben Haáz pontosan, és keményen állította meg riválisát. Aztán a negyedik menet közepén az elsőmeccses Haáz mintha idegileg elfáradt volna, így a vérszemet kapó Balogh jó finissel zárta a párharcot. A bírók döntése Haáznak kedvezett, mindent összevetve teljesen megérdemelten. (Balogh úgy érezte, hogy neki kellett volna győznie, s ennek hangot is adott.)
Váltósúlyban a korábbi WBF nemzetközi-bajnok Molnár Attila (18 győzelem – 16 vereség – 6 döntetlen) a debütáló Nagy Gáborral csapott össze. A mérkőzés eléggé egyoldalú volt, ugyanis a fizikailag jóval erősebb Molnár mindvégig ráerőltette akaratát fiatal ellenfelére, aki a második menet kezdete után nem sokkal feladta a kilátástalan harcot (TKO2).
A rendezvény legjobb mérkőzése kétségtelenül a Petrovics János – Florin Cardos összecsapás volt. Magyar szempontból nem alakult jól a nagyváltósúlyú meccs, mert bár Petrovics jól bokszolt, román ellenfele végig sokkal erősebb volt nála, és kemény ütésekkel sokszor keresztbeverte az egykori olimpikont. Florin Cardos (3 győzelem – 0 vereség) valószínűleg minden menetet megnyerve, pontozással húzta be a négy menetes mérkőzést.
Cirkálósúlyban került megrendezésre a Hubert László – Polgár Sándor összecsapás, melyet a menedzserek nyolc menetre kötöttek le. A WBF szervezetnél nehézsúlyban nemzetközi-bajnoki övet jegyző „Dupla” játékos ökölvívással szórakoztatta a közönséget, ami alatt azt kell érteni, hogy többször leengedett kézzel lépett be ellenfele ütőtávjába, hogy aztán látványos elhajlással szerelje le riválisa próbálkozásait. Hubert 1-2 alkalommal természetesen „szigorúbb” volt, ám istenigazából számára csak a harmadik menetben kezdődött a küzdelem. Ekkor keményen odaállt ellenfeléhez, fejen és testen is megdolgozta. Pete László mérkőzésvezető a harmadik menet utolsó percében vette ki a küzdelemből Polgár Sándort (TKO), amikor az már azt sem tudta, hogy honnan érkeznek az egykori amatőr válogatott Hubert László (27 győzelem – 6 vereség) ütései.
A 6. mérkőzés nehézsúlyban volt, ahol az egy évet pihenő Halász Gábor (27 győzelem – 13 vereség) az örökifjú Németh Ottó ellen meccselt. Nos, ki lehet jelenteni, hogy a szekszárdi ökölvívónak jót tette a kihagyás, ugyanis nagyon megverte a végig előrefelé mozgó ellenfelét. Halász meglepően sokat ütött, és taktikai repertoárja sem merült ki az egyenes ütésekből. Németh ugyan az összes menetet elvesztette, ám az utolsó pillanatig ment előre, küzdeni akarása példa lehet mindenki számára.
A gála egyben jótékonysági rendezvény is volt, hiszen a szervetők egy halmozottan hátrányos helyzetű, mozgáskorlátozott fiatalember, Pulpiter Norbert részére gyűjtöttek adományokat, akinek egy használt kerekesszék-felvonóra volt szüksége.