Embert farag a falu rémeiből

A Cívishír beszámolt róla tényszerűen, hogy diplomás ökölvívóedző lett Vígh Balázs, a berekböszörmény bokszklub megálmodója, létrehozója. Az ő története azonban sokkal többet ér néhány sornál, mert megmutatta, hogy hittel és az ökölvívás iránti alázattal embert lehet faragni fiatalkorú bűnözőkből is.

Évtizedeken át Berekböszörmény, ez a bihari kis falu a sajtóban többnyire csak a bűnügyi rovatban „építette imázsát”, három esztendeje azonban a sportrovatokban is megjelent. Mindez köszönhető Vígh Balázsnak, a falu szülöttjének, aki hosszú kalandozás után tért haza. Balázs nem világgá ment, csak egyetemre, Budapestre, s ott is ragadt. Eleve keményfából faragták, de „idegenben” még jobban megedzette az élet. Két iskoláskorú lánygyermekkel telepedett haza, s küldetéséül fogadta: tisztességes embereket nevel a falu rosszaiból, mégpedig az ökölvívás által.
A berekböszörményi bokszklub papíron a DVSC fiókcsapataként, de gyakorlatilag teljesen önállóan működik.
– Hogy is kezdődött? Nos, ez a falu tele van rossz gyerekkel, amikor három esztendeje hazajöttem, azt tapasztaltam, hogy minden nap véresre verik egymást az iskolában. Akkor döntöttem el, hogy bokszolót nevelek belőlük – mondta el a Cívishírnek Vígh Balázs, aki nem zöldfülű, hiszen próbára tette magát a szorítók világában, ám ígéretesnek tűnő bokszolói karrierjét fiatalon egy súlyos csuklósérülés törte meg. – Ma olyan magyar bajnokunk van, aki három évvel ezelőtt még kirabolta a helyi fagyizót. A szerencsétlenül járt tulajdonos a minap megállított az utcán, és meghatódva mesélte, hogy a bűnös előre köszönt neki, és azt is megkérdezte: „Hogy tetszik lenni?” Gratulált nekem és megköszönte. Az ilyen élmények erősítenek meg a hitemben: nem szabad feladni!

Jöttek is a gyors sikerek, három év kemény munkája érett be: ma már öt magyar bajnoki érmessel büszkélkedhetnek. Berekböszörmény nevét a Vasaséval, az Újpestével, a Debrecenével együtt emlegetik bokszberkekben. Bárcsak ne törne meg a történet lendülete, és leírhatnánk, hogy Vígh Balázst piedesztálra emelték a faluban! Sajnos azonban az irigység, a rosszindulat és a butaság ereje hatalmasodott el.
– Máig létezik az ökölvívással szemben az a bizonyos előítélet, hogy ebben a sportban nincs szükség szellemre, gondolkodásra, csak pusztán fizikai erőre és agresszióra. A böszörményiek – tisztelet a kivételnek! – azt vágják a fejemhez, hogy megtanítom a cigányokat még jobban verekedni. Sokan még az ökölvívás létjogosultságát is megkérdőjelezik. Ilyen közösségben nagyon nehéz dolgozni, de bebizonyítjuk az ellenkezőjét! Az edzéseken túl is foglalkozunk a fiúkkal, és látom rajtuk a nyitottságot. Beszélgetünk velünk növényekről, földrajzról, történelemről, normális emberi kapcsolatokról, amikről otthon sajnos nem hallanak – mesélte nagy beleéléssel a böszörményi bunyósok mentora.
Fordulat! Nemrégiben felcsillant a remény, hogy egyszer talán az őt megillető helyére kerül a berekböszörményi ökölvívás.
– Három évig még tudomást sem vettek rólunk, de láss csodát, a legutóbbi tanévzárón hosszasan méltatták a kiválóságainkat. Öt magyar bajnoki érmesünk van, ennyit már nem tudtak eltitkolni. Ez már haladás, bár azt azért meg kell jegyeznem, hogy a legutóbbi Pofonpartira egy olyan busszal mentünk Debrecenbe, melynek az indexe sem működött, a motor is csak alig, s ha kanyarodtunk, a gyerekek jeleztek kézzel, miközben a berekböszörményi önkormányzat két hétszemélyes busza ott pihent a garázsban. A jövő héten megyünk egy nagy versenyre Budapestre, de csak négy versenyzővel, mert öten férünk be az autómba, pedig mehetnénk akár kétszer ennyien is – szólt a panasz Vígh Balázstól (a képen debreceni kollégájával, Tivadar Lajossal), aki reméli, hogy a sikerek hatására megváltozik a falu elöljáróinak hozzáállása, vagy a következő önkormányzati választáskor a sportot jobban szerető falubeliek kerülnek döntéshozó helyzetbe.

Balázs addig sem adja fel, és nem is búslakodik a megvont önkormányzati „támogatás” miatt, mely csapattagonként hetven (!) forintot jelentett havonta.

– Semmi nem szegi a kedvünket, idén is versenyeket szervezünk, hogy a falu sportszerető közönsége közelebbről is megismerkedjen az ökölvívással. Terveink szerint a Berek-kupát hat nemzet részvételével bonyolítjuk le, valamikor szeptemberben, a felnőtt világbajnokság után. Bízunk magunkban, tudjuk, hogy jó úton járunk: jó sportolókat, tisztességes, becsületes embereket nevelünk – fogalmazta meg a berekböszörményi bokszklub üzenetét Vígh Balázs, aki megvalósította álmát, mint egy mesebeli hős, csak éppen a jutalmát nem nyerte még el.

Forrás: civishír.hu, Cs. Bereczki Attila