
A két harcos mérkőzése kiegyenlített menetekkel kezdődött, és remek küzdelmet hozott. Hidvégi a 4. menet végén két horoggal majdnem befejezte a küzdelmet. Innentől kezdve még nagyobb sebességre kapcsoltak a felek, nagy csitt-csatt volt a ringben, de végül honfitársunk a 6. menet közepén egy testütéssel a maga javára tudta fordítani a mérkőzést, leütötte ellenfelét, aki a számolást követően nem kívánta folytatni a találkozót.
Hidvégi második alkalommal védte meg WBF elsőségét, és készülhet a következő fellépésére, amely a szóbeszéd szerint Magyarországon lesz, és a gálán Matolcsi József (szintén WBF bajnok) is címet védene.
Ugyanezen a gálán lépet ringbe a lengyel nehézsúly „örök ígérete”, Albert Sosnowski (39 győzelem – 1 vereség). Veres László tanítványa a WBF szövetség betöltetlen nehézsúlyú címét vette célba, versenytársa, a szamoai Lawrence Tauasa (24 győzelem – 5 vereség – 1 döntetlen) volt. A címet végül, ha nem is egyszerűen, de begyűjtötte a Budapesten készülő harcos. A 12 menet után többségi döntéssel (118-111, 116-112, 114-114) Sosnowski derekára került a szép öv, amely a lengyel harcos első címe, holott már 8 esztendeje profiskodik.