Hasznos oldalak: az egérkímélő kezdőlap!
www.profibox.hu
profiboksz.lap.hu
www.boxing.hu
www.fight.hu
www.xlsport.hu
www.belinszky.com
www.oldal.info
www.lapszemle.hu
www.harangiboxing.hu
www.dvscboxing.hu
www.big-boxing.hu
www.hirstart.hu
www.ahirek.hu
www.adnetwork.hu
Korszakos bajnokok szemtől szembe: Tyson kontra Lewis - V. fejezet
2008. máj. 7., szerda, 15:11756 olvasás - 0 komment
Az ökölvívás szerelmesei internetes fórumokon, vagy egy baráti sörözgetés mellett képesek akár órákig is elvitatkozni régi, vagy éppen napjaink nagy bajnokainak az eredményein. Mindig visszatérő vitatéma, hogy ki volt minden idők legjobb, legeredményesebb nehézsúlyúja. Írásunk most ebből a szempontból Mike Tysont és Lennox Lewist hasonlítja össze, és mellette képet kaphatunk a '80-as '90-es évek nehézsúlyú mezőnyéről is.
hirdetés
Az amatőr évek - I. fejezet
A profi karrier dióhéjban - II. fejezet
Az ellenfeleik minősége, Mike Tyson - III. fejezet
Az ellenfeleik minősége, Lennox Lewis - IV. fejezet
Tyson versus Lewis - V. fejezet
Talán kevesen tudják, de Tyson és Lewis már öklözött egymás ellen a 2002-es mérkőzésüket megelőzően. 1984 áprilisában, New York északi részén, Catskill Mountainsben, D'Amato edzőtáborában találkoztak először. Lewis 18 éves és amatőr junior világbajnok volt, arra a Los Angeles-i olimpiára készülődött, ahová a 17 éves Tyson nem tudta kvalifikálni magát. 5 alkalommal sparringoltak a néhány napos periódus alatt. Az ESPN és az USA Today boksz szakírója Dan Rafael mesélte azt a történetet, miszerint Tyson valamelyik edzőtársa azt állította, hogy Mike kiütötte Lewist és nála vannak a fotók amivel ezt bizonyítani is tudják. Lewis tagadja a történteket. Arnie Boehm, Lewis akkori edzője szerint a sparringok alatt inkább Lennox volt fölényben. ”Az első nap mikor beléptünk a ringbe, hogy bokszoljunk, átszáguldott a ringen és ki akart engem ütni. Megmutattam neki a Muhammad Alis példányomat. Körbe táncoltam miközben szurkáltam. 4 napon keresztül jól nekiálltunk ennek. Tyson soha nem ütött ki engem abban a négy napban. Kaptam tőle egy felduzzadt ajkat, én meg adtam neki egy véres szájt. Tehát egálban voltunk.” - emlékezett Lewis. Bárhogy is történt, el voltak együtt, a hét többi részében együtt futottak, ettek, és űzték Tyson egyik kedvenc időtöltését, nézték a régi bokszolók küzdelmeiről a felvételeket. De ugorjunk egy kicsit az időben. 2002-t írunk, a legjobbak között ott vannak a Klicsko-fivérek (Vlagyimir a WBO szervezet bajnokaként), Byrd, Tua, Rahman, Kirk Johnson, Ruiz vagy McCline, de ők Lewisal szemben nem rendelkeztek olyan eredményességi sorral vagy képességgel, ami jobban felkeltette volna a nagyközönség érdeklődését, mint egy Mike Tyson elleni mérkőzés. Mike letöltötte a Holyfield elleni "fülharapásos mérkőzésért" az eltiltását, '99-ben visszatért a szorítóba és a következő években Botha, Orlin Norris és Golota mellett kiütötte még a középszerű Francist, Savereset és a dán Nielsent. Lewis miután legyőzte Holyfieldet, általánosan elismert nehézsúlyú bajnokká vált, azonban a rekordjából egy nagy név még hiányzott. Mike Tysoné.
A Ring magazin rangsora ekkor a következőképpen nézett ki:
A bajnok: Lennox Lewis
1. Wladimir Klitschko
2. Mike Tyson
3. Chris Byrd
4. Hashim Rahman
5. Kirk Johnson
6. Evander Holyfield
7. John Ruiz
8. Jameel McCline
9. Fres Oquendo
10. David Tua.
Tyson Hawaii szigetén egy edzőtáborban készült az összecsapásra. A kesztyűzések alkalmával a Detroit-i Derrick Jefferson segítette a felkészülését, aki veszélyesnek nevezte Tysont. ”Amikor azokkal a nagy kesztyűkkel üt téged, megérzed”, mondta Jefferson. ”Ember, ő tud ütni. Amikor leveszi azokat, olyanok, mint egy párnák (célozva a 18 unciás sparring kesztyűkre), de 10 unciás kesztyűkbe okozni fog egy kis kárt.” 2002 június 8-a estéjén 15.327 fizető néző várta a Memphis-i Pyramid arénában, hogy megkezdődjön Lewis és Tyson egymás elleni háborúja.
A mérkőzés alaphangját egy korábbi sajtótájékoztató adta meg, ahol Tyson egy kisebb verekedést kezdett. Félve, attól, hogy esetleg már a mérkőzés előtt egymásnak esnek, a bemutatások alatt rendezőkből összeállított élő sorfal választotta ketté a ringet, és ezáltal a mérkőző feleket. Lewis részéről a HBO televíziós társaság, Tyson részéről a Showtime TV volt a közvetítő. Az összecsapásra 1,8 millió TV néző fizetett elő, ami a boksz történelmében a 2. legtöbb előfizetés (a Holyfield V Tyson II után), de a darabonkénti 54,95 dolláros árával mégis mindenidők legnagyobb bevételét generálta. (Akkori adatok.) A mérkőzés felhajtása is ezt jól mutatta. Mindkét csatorna a "saját" ringspeakerét vonultatta fel, vagyis Lewist Michael Buffer, Tysont Jimmy Lennon jr. konferálta fel. A kihívó Tyson 35 éves, 181 cm magas és 106,1 kg, míg Lewis 36 éves, 15 centivel magasabb, a karfesztávja 23 centivel hosszabb, és a mérlegelésen 113,1 kg volt.
Ahogy megszólalt a gong, Tyson vette fel a támadó szerepét, balegyenesezve, bujkágatva próbált közel kerülni, de Lewis jól mozgott el előle, vagy fogta le. Tyson a menet utolsó harmadában balhoroggal talált, de összességében inkább Lewis technikája érvényesült, aki a megelőző jabjeire és a kontra ütéseire épített. A második menetben ugyanaz folytatódott, mint az elsőben, de Lewis felbátorodott, több balegyenese és jobbhorga is talált. A menet közepén a bíró figyelmeztette a bajnokot, hogy ne fogjon. A következő körben Tyson nem túl erős balegyenesekkel kissé gyámolatlanul próbálkozott, majd a menet végefelé beleerősített, de nem igazán tudott mit kezdeni a jól ellépő Lewisal, aki a támadásokat balegyeneseivel vagy fogásaival akasztotta meg. "Iron" Mike jobb szemöldöke enyhén felrepedt, amit a cutman a szünetbe lekezelt. A 4. menetben a brit kezdte elővenni a keményebb ütéseit is. Lewis a frissebb, Tyson a menet végén 1-1 előkészítetlen nagy jobbkezes bombával próbálkozott. 15 másodperccel a menet vége előtt nagy Lewis jobbos talált, majd a mélyre hajló Tysonra ránehezedve a földre nyomta ellenfelét. Tyson kérdőleg és kissé tanácstalanul nézett Eddie Cotton mérkőzésvezetőre, aki pontlevonással büntette Lewist. Az 5. menettől még jobban érződött a bajnok fölénye.
Ahogy teltek a menetek, Lewis fölénye egyre nyomasztóbb volt, Tyson kezdeti agressziója egyre jobban lanyhult, és ahogy az jellemző rá, kezdett egyre jobban elkedvtelenedni. A 6.-ban Lewis jól döfködte a baljait, ami után időnként nagy jobbkezest engedett el. Tyson erejéből már csak ritkán 1-1 nagy erejű ütésre futotta melynek lendületéből megpróbált közel kerülni Lewishoz. Lennox azonban jól mozgott el hátra, mikor "Iron" Mike néhányszor mégis közel került, egyszerűen lefogta. A szünetben Tyson másik szemöldöke is ápolásra szorult, az orrából vér szivárgott. Az angol a következő menetben több kemény ütéssel megrázta Tysont, aki a menet végén úgy nézett ki, hogy elkészült az erejével. A 8.-ban Lewis könnyed balegyeneseit lődözte, Tyson néha összeszedte magát 1-1 támadásra, de ezekben már nem volt átütőerő. Aztán a menet közepén az előre lendülő Tysont egy szűk jobbfelütéssel csípte meg, amit pillanatok alatt követett egy kemény balfelütés jobbegyenes kombináció. Tyson térdei megrogytak, nem ment le, de a bíró közéjük lépett és rászámolta a 8-at minden idők legfiatalabb nehézsúlyú világbajnokára, akinek a jobb szeme ekkor már erősen duzzadt volt, kezdett bezárulni. Lewis folytatta a letámadást majd 49 másodperccel a menet vége előtt egy bődületes jobbhoroggal találta telibe az elhajolni próbáló Tysont. Lewis az ütés után egy kicsit rá is támaszkodott az összeomló Tysonra, de az már nem osztott, nem szorzott, mert ez a pofon egy fát is kidöntött volna. Tyson bedagadt és felrepedt szemekkel, vérző orral feküdt a padlón és bár megpróbált talpra állni, de közben a mérkőzés vezetője 10-ig ért a számolással.
Így tehát id. Füzesy Zoltánnak lett igaza, aki néhány nappal korábban a Nemzeti Sport hasábjain 8. menetes Lewis győzelmet jósolt, előre vetítve, hogy itt bizony Tyson egy olyan ellenféllel találkozik, aki keményen vissza fog neki ütni. Az ütés statisztikák hűen tükrözték a mérkőzés képét. Lewis 328 ütést engedett el, amiből 193 (109 jab és 84 power punch) talált. Tyson 211 indított ütéséből mindössze csak 49 (20 jab és 29 pover punch) ért célba. Tyson a mérkőzés utáni interjúban elismerte a vereségét, Lewis túl nagy és túl erős volt, mondta. Ez a találkozás Lewis rekordjában az egyik legjelentősebb győzelem volt.
„Harcolnom kellett Tysonnal”, mondta Lewis. ”Ha ez nincs, mindegy, hogy mennyi mindent vittem véghez, nem számított volna a sok nyertes meccs, mert mindig lett volna olyan, aki azt mondja, hogy igen, Lennox jó volt, de soha nem tudta megverni Mike Tysont” - fogalmazott Lewis. Hát igen, és most mit mondanak? Jó, jó, de ez már egy lepukkant Tyson volt. Valóban, ez a Tyson már nem az a Tyson volt, aki a 80-as évek végén kettesével szórta ki az ellenfeleit a ringből, de Lewis sem azok színvonalát képviselte. Az igazsághoz tartozik, hogy Tyson és Lewis is leszállóágban volt, és ugyan Lewis volt az idősebb, de még is ő volt jobb állapotban 2002-ben. ”Azt gondoltam, hogy Mike harcolni akar velem. Az egész világ akarta azt a küzdelmet és mi sokáig építettük, de visszanézve azt gondolom, hogy Mike azon az éjszakán nem akart a ringben lenni.” - elmélkedett Lewis. Emanuel Steward, aki a McCall elleni vereség után vette át Lewis trenírozását, szintén egyet értett az értékeléssel. ”Mike határozottan nem akart a ringben lenni Lewisal.” És mondok neked még valamit: ”Nagyon kevés harcos verhette volna meg a történelemből Lennoxot azon az éjszakán.” Azt hiszem egyetérthetünk Steward mesterrel. És mi lett volna, ha mindketten a legjobb formájukban találkoznak? E sorok írója úgy gondolja, hogy a legjobb Lewis komoly problémát okozott volna a legjobb formában lévő Tysonnak is. A fiatal Tyson ütőereje és gyorsasága magában hordozta a lehetőséget, hogy ha betalál vége a küzdelemnek, de azt gondolom, ahogy Tillis, Tucker vagy Bonechrusher is képes volt túlélni a csúcson lévő Tyson kezdeti rohamait, úgy a náluk minden szempontból jobb Lewisnak is sikerülhetett volna. Aztán a kései menetekre Tyson folyamatosan felőrlődött volna mind fizikálisan, mind mentálisan, mert itt egy olyan minőségű ellenféllel találkozott volna, aki jobb volt, mint bárki, akit Tyson legyőzött - és igen, keményen visszaütött volna neki.
Következő rész:
Mit mondanak a számok - VI. fejezet
A profi karrier dióhéjban - II. fejezet
Az ellenfeleik minősége, Mike Tyson - III. fejezet
Az ellenfeleik minősége, Lennox Lewis - IV. fejezet
Tyson versus Lewis - V. fejezet
Talán kevesen tudják, de Tyson és Lewis már öklözött egymás ellen a 2002-es mérkőzésüket megelőzően. 1984 áprilisában, New York északi részén, Catskill Mountainsben, D'Amato edzőtáborában találkoztak először. Lewis 18 éves és amatőr junior világbajnok volt, arra a Los Angeles-i olimpiára készülődött, ahová a 17 éves Tyson nem tudta kvalifikálni magát. 5 alkalommal sparringoltak a néhány napos periódus alatt. Az ESPN és az USA Today boksz szakírója Dan Rafael mesélte azt a történetet, miszerint Tyson valamelyik edzőtársa azt állította, hogy Mike kiütötte Lewist és nála vannak a fotók amivel ezt bizonyítani is tudják. Lewis tagadja a történteket. Arnie Boehm, Lewis akkori edzője szerint a sparringok alatt inkább Lennox volt fölényben. ”Az első nap mikor beléptünk a ringbe, hogy bokszoljunk, átszáguldott a ringen és ki akart engem ütni. Megmutattam neki a Muhammad Alis példányomat. Körbe táncoltam miközben szurkáltam. 4 napon keresztül jól nekiálltunk ennek. Tyson soha nem ütött ki engem abban a négy napban. Kaptam tőle egy felduzzadt ajkat, én meg adtam neki egy véres szájt. Tehát egálban voltunk.” - emlékezett Lewis. Bárhogy is történt, el voltak együtt, a hét többi részében együtt futottak, ettek, és űzték Tyson egyik kedvenc időtöltését, nézték a régi bokszolók küzdelmeiről a felvételeket. De ugorjunk egy kicsit az időben. 2002-t írunk, a legjobbak között ott vannak a Klicsko-fivérek (Vlagyimir a WBO szervezet bajnokaként), Byrd, Tua, Rahman, Kirk Johnson, Ruiz vagy McCline, de ők Lewisal szemben nem rendelkeztek olyan eredményességi sorral vagy képességgel, ami jobban felkeltette volna a nagyközönség érdeklődését, mint egy Mike Tyson elleni mérkőzés. Mike letöltötte a Holyfield elleni "fülharapásos mérkőzésért" az eltiltását, '99-ben visszatért a szorítóba és a következő években Botha, Orlin Norris és Golota mellett kiütötte még a középszerű Francist, Savereset és a dán Nielsent. Lewis miután legyőzte Holyfieldet, általánosan elismert nehézsúlyú bajnokká vált, azonban a rekordjából egy nagy név még hiányzott. Mike Tysoné.
A Ring magazin rangsora ekkor a következőképpen nézett ki:
A bajnok: Lennox Lewis
1. Wladimir Klitschko
2. Mike Tyson
3. Chris Byrd
4. Hashim Rahman
5. Kirk Johnson
6. Evander Holyfield
7. John Ruiz
8. Jameel McCline
9. Fres Oquendo
10. David Tua.
Tyson Hawaii szigetén egy edzőtáborban készült az összecsapásra. A kesztyűzések alkalmával a Detroit-i Derrick Jefferson segítette a felkészülését, aki veszélyesnek nevezte Tysont. ”Amikor azokkal a nagy kesztyűkkel üt téged, megérzed”, mondta Jefferson. ”Ember, ő tud ütni. Amikor leveszi azokat, olyanok, mint egy párnák (célozva a 18 unciás sparring kesztyűkre), de 10 unciás kesztyűkbe okozni fog egy kis kárt.” 2002 június 8-a estéjén 15.327 fizető néző várta a Memphis-i Pyramid arénában, hogy megkezdődjön Lewis és Tyson egymás elleni háborúja.
A mérkőzés alaphangját egy korábbi sajtótájékoztató adta meg, ahol Tyson egy kisebb verekedést kezdett. Félve, attól, hogy esetleg már a mérkőzés előtt egymásnak esnek, a bemutatások alatt rendezőkből összeállított élő sorfal választotta ketté a ringet, és ezáltal a mérkőző feleket. Lewis részéről a HBO televíziós társaság, Tyson részéről a Showtime TV volt a közvetítő. Az összecsapásra 1,8 millió TV néző fizetett elő, ami a boksz történelmében a 2. legtöbb előfizetés (a Holyfield V Tyson II után), de a darabonkénti 54,95 dolláros árával mégis mindenidők legnagyobb bevételét generálta. (Akkori adatok.) A mérkőzés felhajtása is ezt jól mutatta. Mindkét csatorna a "saját" ringspeakerét vonultatta fel, vagyis Lewist Michael Buffer, Tysont Jimmy Lennon jr. konferálta fel. A kihívó Tyson 35 éves, 181 cm magas és 106,1 kg, míg Lewis 36 éves, 15 centivel magasabb, a karfesztávja 23 centivel hosszabb, és a mérlegelésen 113,1 kg volt.
Ahogy megszólalt a gong, Tyson vette fel a támadó szerepét, balegyenesezve, bujkágatva próbált közel kerülni, de Lewis jól mozgott el előle, vagy fogta le. Tyson a menet utolsó harmadában balhoroggal talált, de összességében inkább Lewis technikája érvényesült, aki a megelőző jabjeire és a kontra ütéseire épített. A második menetben ugyanaz folytatódott, mint az elsőben, de Lewis felbátorodott, több balegyenese és jobbhorga is talált. A menet közepén a bíró figyelmeztette a bajnokot, hogy ne fogjon. A következő körben Tyson nem túl erős balegyenesekkel kissé gyámolatlanul próbálkozott, majd a menet végefelé beleerősített, de nem igazán tudott mit kezdeni a jól ellépő Lewisal, aki a támadásokat balegyeneseivel vagy fogásaival akasztotta meg. "Iron" Mike jobb szemöldöke enyhén felrepedt, amit a cutman a szünetbe lekezelt. A 4. menetben a brit kezdte elővenni a keményebb ütéseit is. Lewis a frissebb, Tyson a menet végén 1-1 előkészítetlen nagy jobbkezes bombával próbálkozott. 15 másodperccel a menet vége előtt nagy Lewis jobbos talált, majd a mélyre hajló Tysonra ránehezedve a földre nyomta ellenfelét. Tyson kérdőleg és kissé tanácstalanul nézett Eddie Cotton mérkőzésvezetőre, aki pontlevonással büntette Lewist. Az 5. menettől még jobban érződött a bajnok fölénye.
Ahogy teltek a menetek, Lewis fölénye egyre nyomasztóbb volt, Tyson kezdeti agressziója egyre jobban lanyhult, és ahogy az jellemző rá, kezdett egyre jobban elkedvtelenedni. A 6.-ban Lewis jól döfködte a baljait, ami után időnként nagy jobbkezest engedett el. Tyson erejéből már csak ritkán 1-1 nagy erejű ütésre futotta melynek lendületéből megpróbált közel kerülni Lewishoz. Lennox azonban jól mozgott el hátra, mikor "Iron" Mike néhányszor mégis közel került, egyszerűen lefogta. A szünetben Tyson másik szemöldöke is ápolásra szorult, az orrából vér szivárgott. Az angol a következő menetben több kemény ütéssel megrázta Tysont, aki a menet végén úgy nézett ki, hogy elkészült az erejével. A 8.-ban Lewis könnyed balegyeneseit lődözte, Tyson néha összeszedte magát 1-1 támadásra, de ezekben már nem volt átütőerő. Aztán a menet közepén az előre lendülő Tysont egy szűk jobbfelütéssel csípte meg, amit pillanatok alatt követett egy kemény balfelütés jobbegyenes kombináció. Tyson térdei megrogytak, nem ment le, de a bíró közéjük lépett és rászámolta a 8-at minden idők legfiatalabb nehézsúlyú világbajnokára, akinek a jobb szeme ekkor már erősen duzzadt volt, kezdett bezárulni. Lewis folytatta a letámadást majd 49 másodperccel a menet vége előtt egy bődületes jobbhoroggal találta telibe az elhajolni próbáló Tysont. Lewis az ütés után egy kicsit rá is támaszkodott az összeomló Tysonra, de az már nem osztott, nem szorzott, mert ez a pofon egy fát is kidöntött volna. Tyson bedagadt és felrepedt szemekkel, vérző orral feküdt a padlón és bár megpróbált talpra állni, de közben a mérkőzés vezetője 10-ig ért a számolással.
Így tehát id. Füzesy Zoltánnak lett igaza, aki néhány nappal korábban a Nemzeti Sport hasábjain 8. menetes Lewis győzelmet jósolt, előre vetítve, hogy itt bizony Tyson egy olyan ellenféllel találkozik, aki keményen vissza fog neki ütni. Az ütés statisztikák hűen tükrözték a mérkőzés képét. Lewis 328 ütést engedett el, amiből 193 (109 jab és 84 power punch) talált. Tyson 211 indított ütéséből mindössze csak 49 (20 jab és 29 pover punch) ért célba. Tyson a mérkőzés utáni interjúban elismerte a vereségét, Lewis túl nagy és túl erős volt, mondta. Ez a találkozás Lewis rekordjában az egyik legjelentősebb győzelem volt.
„Harcolnom kellett Tysonnal”, mondta Lewis. ”Ha ez nincs, mindegy, hogy mennyi mindent vittem véghez, nem számított volna a sok nyertes meccs, mert mindig lett volna olyan, aki azt mondja, hogy igen, Lennox jó volt, de soha nem tudta megverni Mike Tysont” - fogalmazott Lewis. Hát igen, és most mit mondanak? Jó, jó, de ez már egy lepukkant Tyson volt. Valóban, ez a Tyson már nem az a Tyson volt, aki a 80-as évek végén kettesével szórta ki az ellenfeleit a ringből, de Lewis sem azok színvonalát képviselte. Az igazsághoz tartozik, hogy Tyson és Lewis is leszállóágban volt, és ugyan Lewis volt az idősebb, de még is ő volt jobb állapotban 2002-ben. ”Azt gondoltam, hogy Mike harcolni akar velem. Az egész világ akarta azt a küzdelmet és mi sokáig építettük, de visszanézve azt gondolom, hogy Mike azon az éjszakán nem akart a ringben lenni.” - elmélkedett Lewis. Emanuel Steward, aki a McCall elleni vereség után vette át Lewis trenírozását, szintén egyet értett az értékeléssel. ”Mike határozottan nem akart a ringben lenni Lewisal.” És mondok neked még valamit: ”Nagyon kevés harcos verhette volna meg a történelemből Lennoxot azon az éjszakán.” Azt hiszem egyetérthetünk Steward mesterrel. És mi lett volna, ha mindketten a legjobb formájukban találkoznak? E sorok írója úgy gondolja, hogy a legjobb Lewis komoly problémát okozott volna a legjobb formában lévő Tysonnak is. A fiatal Tyson ütőereje és gyorsasága magában hordozta a lehetőséget, hogy ha betalál vége a küzdelemnek, de azt gondolom, ahogy Tillis, Tucker vagy Bonechrusher is képes volt túlélni a csúcson lévő Tyson kezdeti rohamait, úgy a náluk minden szempontból jobb Lewisnak is sikerülhetett volna. Aztán a kései menetekre Tyson folyamatosan felőrlődött volna mind fizikálisan, mind mentálisan, mert itt egy olyan minőségű ellenféllel találkozott volna, aki jobb volt, mint bárki, akit Tyson legyőzött - és igen, keményen visszaütött volna neki.
Következő rész:
Mit mondanak a számok - VI. fejezet
Értékelje cikkünket: (Eddig 6 szavazat érkezett)
Adja hozzá a kedvencekhez:
Szólj hozzá!!
Név:
E-mail cím:
Regisztráció
Belépés
Regisztráció lépései:
1. Kérem adjon meg egy felhasználói nevet és egy email címet!
2. Kattintson a "Regisztráció" menügombra!
3. Az e-mailben kapott linken keresztül aktiválhatja a regisztrációját!
4. Kattintson a belépés gombra!
Megmondóbox:
BB kódok: [b]félkövér[/b] [u]aláhúzott[/u] [i]dőlt[/i]
Elküld
Frissít
Fordít
Hozzászólások: ( Még nem érkezett hozzászólás... )
Még nem érkezett hozzászólás...
A rovat további cikkei:
Legolvasottabb hírek:
Valujev meghajolt Holyfield előtt, a pontozók nemK-1: komoly büntetést kapott Badr HariHolyfield: elgondolkodom a jövőmrőlNagy „Hóhér” József pontozással kikapott - frissítveHivatalos: elvették Nagy „Hóhér” József WBF övétA WBA áttekinti a Valujev-Holyfield meccsetBarashian felkészült az Erdei Zsolt elleni küzdelemreA „Keleti Szörny” súlya most csak 141kgElhunyt a nagyváltósúlyú világbajnokErdei Zsolt, Balzsay Károly: nincs megállás
Hány WBO-bajnokunk lesz?
