Küzdjünk meg egymással, mint két oroszlán...

A „pápai matador” művésznéven ismert egykori válogatott súlyemelővel edzés után beszélgettünk, a WBF címmeccsre vonatkozó kérdések előtt azonban kértünk egy kis értékelést a Papp Lászlóval megvívott korábbi csatáiról. „Az első, a Westend tetőteraszán 2004. júniusában megrendezett mérkőzésünkre nem vesztegetnék sok szót, a hat menetre kiírt találkozót - a zord időjárásra való hivatkozással - négy menet után lekongatták. Megosztott pontozással kikaptam, sajnálom, hogy nem ment végig a hat menet, talán, ha lebokszoljuk az előre megbeszélt menetszámot, a pontozás máshogyan is alakulhatott volna” – mondja Popovics Tamás, aki szűk éven belül revánsot vett legyőzőjén, s a második, (akkor már valóban) hatmenetes ütközetüket már magabiztosan nyerte. - „Tapolcán nagyon kemény, férfias csatát vívtunk, az utolsó másodpercig nyílt volt a küzdelem. Úgy hiszem, egyértelműen bebizonyítottam, én vagyok a jobb!”
Sokan Popovics eddigi legjobb mérkőzésének tartják ezt a produkciót, ám az ökölvívó nem ért ezzel egyet, úgy véli, sokkal jobb, látványosabb meccsei is voltak már, csak Rácz Félixnél nem került előtérbe. A népszerű Popo a Papp László elleni győzelem után meg sem állt a félnehézsúly magyar bajnoki címéig, Varga István ellen megszerezte, Halász Gáborral szemben pedig imponáló magabiztossággal tartotta meg övét. A szakemberek szerint Popovics az a hazai öklöző, aki az utóbbi időben taktikailag és technikailag is a legtöbbet fejlődött. „Megtisztelő, ha így látják a hozzáértők, de még mindig bőven van bennem tartalék” – reflektál a bajnok. – „Komolyan veszem az edzéseket, de a sikereimben nagy szerepük van a kitűnő edzőpartnereknek, Fodor Péternek és Portéka Tibornak is. Természetesen meg kell említenem az edzőm, ifjabb Füzesy Zoltán nevét, nyitott szemmel járok a világban, olvasom a szakirodalmat, így kijelenthetem, Zoli a világ egyik legképzettebb edzője, büszke vagyok, hogy az ő irányításával készülhetek a mérkőzéseimre.”

Természetesen kíváncsiak voltunk a mester, ifj. Füzesy Zoltán véleményére is, az egykori Eb-ezüstérmes kiélezett csatára számít. „Nehéz meccsre, 12 menetes ütközetre készülünk. Amikor a Pro-Boxhoz igazoltuk a versenyzőket, Papp Lacit szinte az elsők között kerestük meg. Kitűnő ökölvívónak tartom, sok fantáziát látok benne, de most úgy hozta az élet, hogy éppen a versenyzőmet kell ellene felkészítenem. Tamással egyébként jól sikerült a felkészülés, maximális munkát végeztünk, sokszor a tűréshatárig terheltem. Igaz, ez ellen néhányszor ágált, kellett részemről egy kis keménység, ám belátta, szükség van a néha soknak tűnő melóra. A pápai mérkőzésen eljön a két srác számára az igazság pillanata, végleg eldönthetik, ki a jobb kettőjük közül.”
A tréner után vissza Popovicshoz. A gála egyik főszereplője nem titkolja, nagyon mérges volt, amiért nem jött össze a tervezett, Mitreszki elleni visszavágó, hiszen lett volna elszámolni valója a macedónnal, akitől Ausztráliában a 11. menetben TKO-val vereséget szenvedett. „Persze, bántott, hogy nem vághatok vissza, de ilyen a boksz, nincs mit tenni, alkalmazkodni kell a körülményekhez. Egy percig sem estem kétségbe, tudtam, meglesz a címmeccs, hiszen a Pro-Box vezetői mindent megtettek, hogy a rendelkezésükre álló rövid idő alatt megfelelő ellenfelet találjanak számomra. A Felix-Promotionnál úgy éreztem, kicsit mostohagyerekként kezelnek, a Pro-Boxnál viszont feltétlen bizalmat élvezek. Azt azért megjegyzem, egy ideje már mindig én adok lehetőséget valakinek, hogy az ellenem vívott meccsel kerüljön reflektorfénybe.”

Az ifj. Füzesy kezei alatt pallérozódó Popovics nem igazán tud mit kezdeni azzal a felvetéssel, miszerint nem fekszik számára Papp László stílusa. „A választ a ringben szeretném megadni, mindkettőnk számára ott lesz a lehetőség, meg kell vívnunk a csatát, aztán kiderül, ki a jobb kettőnk közül. Nem elemezgettem Laci stílusát, de egy pörgős, laza fickónak tartom, aki sok mindent tud az ökölvívásból.”

A félnehézsúlyú ökölvívó szavaiból kiérezhető az ellenfél tisztelete, bár Popovics amúgy sem az a típus, aki alpári hangnemben szólogatna be vetélytársainak. „Mielőtt a ringbe lépünk, mindketten baromi sok munkát végzünk el. Sportember vagyok, soha nem bántanám meg az ellenfelemet, hiszen aki szorítóba lép, annak kijár a tisztelet” – fogalmaz Tamás, aki kérésünkre küld egy üzenetet Papp Lacinak: „Örülök, hogy újra „randevút” adunk egymásnak, egy nagyon tisztességes, jó kiállású ökölvívót ismertem meg benned. Küzdjünk meg egymással, mint két oroszlán a területéért, de ha vége a meccsnek, a ringen kívül továbbra is tartsuk a barátságot.”

Balogh Zoltán