Mór, nyílt levél v2.0

Ki szelet vet, vihart arat

Meglepődve olvastuk Kiss „Toto” Zoltán szerdai nyílt levelét, melyet többek közt a profibox.hu és monokli.com internetes lapok is leközöltek, és mely írás olyan látszatot próbál kelteni, hogy a Küzdőtér magazin decemberi száma a valós tényeket elferdítve közölt írást a SlimTrax Promotion november 25-ei, móri bokszgálájáról.

Válaszunkban kizárólag az ökölvívó eseménnyel kapcsolatos kérdésekre szorítkozunk, nem kívánunk azon a szinten és abban a stílusban nyilvános levelezést folytatni, amelyet Kiss „Toto” Zoltán megengedett magának. Részint azért, mert vele ellentétben úgy gondoljuk, hogy amennyiben problémái vannak a Küzdőtérben megjelent írással, akkor azt hivatalos formában közölhette volna a magazinnal, „sajtó-helyreigazítást” formájában. Ennek megjelentetésére ugyan nem lett volna lehetőség, hiszen a lapunk nem írt valótlanságot az eseménnyel kapcsolatban, hanem ráadásul az ésszerűség határain belül, a szervező vállalkozás érdekeit maximálisan figyelembe véve, erősen kozmetikázva közölt beszámolót.

Nem írtunk a ring világítás – finoman szólva – hiányos voltáról, amely szinte lehetetlenné tette a mérkőzések élvezhetőségét. Nem írtunk arról a sajnálatos tényről, hogy a felállított ring – felépítéséből adódóan – állandó sérülésveszélyt jelentett a sportolókra, hiszen többször előfordult, hogy a köteleknél védekező ökölvívó lába lecsúszott a ring széléről. Nem számoltunk be arról a kellemetlenségről, hogy a program az első címmérkőzést követően közel másfél óráig állt, mert – a helyszínen szerzett információk szerint, melyet nem volt lehetőségünk ellenőrizni – az a fehérorosz ellenfél, akinek éppen ringbe kellett volna lépnie, a szervezők hibájából nem tartózkodott a csarnokban, hanem a szálláshelyén várta a transzfert…

Sorolhatnánk tovább azokat, a vállalkozás számára kellemetlen dolgokat, melyekről nem írtunk, pedig egy tárgyilagos beszámolóban benne kellett volna, hogy legyen.

Ugyanakkor a Küzdőtér magazin számos olyan dolgot sem állított, amelyről Kiss „Toto” Zoltán beszélt nyílt levelében. Megdöbbenve olvastuk, hogy a levélíró a fiával kapcsolatos kijelentéseinket kifogásolja. Az igazság az, hogy egyetlen szóval sem kifogásoltuk a magazinban Kiss „Toto” Zoltán, vagy Herman István munkáját. Semmilyen utalást nem tettünk arra, hogy be kellett volna dobniuk a törölközőt a számunkra szimpatikus sportember mérkőzésén.

Szintén nem kifogásoltuk Delhusa Gjon távolmaradását a gálától, ugyanis a magazin beszámolója egész egyszerűen nem tett említést az énekesről. Ellenben tényleg szóltunk a V.S.O.P. fellépésének elmaradásáról, olyan formában, ahogy az valójában történt: az együttes a körülményeket látva döntött az előadás elmaradásáról. Meglepő módon, erre Kiss „Toto” Zoltán is tett utalást, amikor azt írta, hogy „a csarnok hangosítására szolgáló berendezések nem feleltek meg az együttes számára”.

Ami pedig Belinszky Krisztinát illeti. A magyar nyelv szépsége, hogy ugyanazt a gondolatot többféleképpen lehet kifejezni, és az is hűen tükrözi gyönyörű anyanyelvünket, hogy ugyanazt a mondat különböző gondolkodású embereknek mást és mást jelent. Egyetlen egy szóval sem állítottuk, hogy Krisztina a 43 kilós kategóriában bokszol. Mindenkinél jobban tisztában vagyunk a súlycsoportokkal, de azzal is, hogy Krisztina súlya valójában mennyi, hiszen lapunk főszerkesztője két világbajnoki címmérkőzést szervezett az egykori bajnoknőnek. A Dobbs elleni mérkőzés előtt Krisztina valós(!) súlya 44,5 kg volt úgy, hogy előtte bizony alaposan be kellett ebédelnie. Ezek tények, mint ahogy az is, hogy a Belinszky-Insperger világbajnoki mérkőzés annak idején (Szolnokon) azért jött létre kislégsúlyban, mert az ellenfél a rövid felkészülési időre hivatkozva nem vállalta a fogyasztást.

Úgy gondoljuk, hogy a Küzdőtér magazinban megszólaltatott szakmabeliek kiválasztása egyes egyedül a szerkesztőség felelősége. Az általuk megfogalmazott kritikákon leginkább elgondolkodni kéne, mintsem csípőből elutasítani vagy a megszólalók személyét kritizálni.

Mindemellett cikkünk szerkesztői jegyzetének megírásához a fő gondolatmenetet pont a nyílt levelet megfogalmazó Kiss „Toto” Zoltántól merítettük, hiszen a SlimTrax vezetőedzője a laptulajdonossal folytatott telefonbeszélgetések alkalmával többször megerősítette azokat az információkat, amelyek Belinszky szakmai hanyatlásához vezettek. A móri rendezvényt nem csak a mi újságíróink látták úgy, ahogy a cikkben le van írva, hanem más szaklapok is hasonlóan értékelték a történteket (pl.: monokli.com) Mi is dönthettünk volna úgy, hogy nem közlünk le írást egy ilyen rendezvényről, de mi máshogy döntöttünk, hiszen Kiss Zoltán már többször jelezte a laptulajdonos felé, hogy kifogásolja, hogy nem közlünk írásokat a csapatáról.

Ismételten kijelentjük, hogy a mostani SlimTrax gáláról szóló cikket is mindannyian átnéztük, mielőtt nyomdába ment, és részünkről semmilyen valótlan állítást nem közöltünk.

A Küzdőtér magazin nem árvák gyülekezete. Mi is tudunk bokszolni ringben, mi is képesek vagyunk fenyegetni személyesen és telefonon, idősebb embereknek majd nemhogy százak előtt nekiugrani, de ezeket a kommunikációs csatornákat nem tartjuk elfogadhatónak, sőt részünkről elítéljük, mert nem tartjuk tisztességesnek a sport világában. Ezért úgy döntöttünk, hogy a továbbiakban nem közlünk semmilyen információt, semmilyen médiumban a SlimTrax Promotion csapatáról, mert nem szolgáljuk vele a hazai küzdősport életet. Sajnálatos dolog ez, hiszen nagyon sok menedzsment céggel (Polish B.P., Hungarian Top Team, Viadal, FederCombat Hungary, stb.) és még több sportági szövetséggel (Magyar Ökölvívó Szövetség, MUHOSZ, Profi Birkózó szövetség, Magyar Kempo Szövetség, Zen Bu Kan Kempo Szöv., stb.) vagyunk és voltunk (Felix-Promotion) jó viszonyban.

Ettől függetlenül sok sikert és mielőbbi visszatérést kívánunk mind a SlimTrax versenyzőknek, mind a vezetőségnek!

Küzdőtér magazin