Nagy „Csonttörő” János: Soha nem féltem a munkától

Az egykori pehelysúlyú profi világbajnok, Kovács „Koko” István május 17-én remekül szervezett gálát hozott össze a Vasas Fáy utcai sportcsarnokában. A „Drogmentes Gyermekekért program” sztár fellépői között helyet kapott Nagy „Csonttörő” János is, aki az ismert tévéssel, Hajdú Péterrel vívott - egy kisebb mélyütéssel tarkított - bemutató mérkőzést.

Ajánlat (x) Bokszkesztyűk - 7900 Ft-tól
Boksznadrágok - 8900 Ft-tól
Fogvédők - 490 Ft-tól
A cikkben Nagy János ilyen „Saman” kesztyűt használt, amikor hazai gálákon bokszolt! - Fantasztikusan éreztem magam! Amikor „Koko” megkeresett, egy percig nem volt kérdés, hogy vállalom a részvételt. Nagyon közel áll a szívemhez a gyerekboksz, s az sem volt mellékes, hogy ez egy drogellenes rendezvény volt! Örültem, hogy a személyemmel hozzájárulhattam ehhez a remek délutánhoz - mesélt lelkesen Nagy János, aki ejtett néhány szót a Hajdú Péter elleni derbiről is. - Miután kiderült, hogy együtt bokszolunk, Péter megkeresett, s kérte, tartsunk közös edzéseket. Szívesen segítettem, személyében egy remek embert ismertem meg, úgy áll a helyzet, hogy a későbbiekben is folytatjuk a közös edzésmunkát. Kellemesen meglepett, mert a mérkőzésen sokkal többet nyújtott, mint az edzéseken. Gratulálok a teljesítményéhez!

Nagy János akár aktív bunyósként is részt vehetett volna a „Koko”-gálán, hiszen egy évvel ezelőtt éppen a monokli.com számolt be arról, hogy edzőjével, Klein Csabával komoly, „nyolcmenetes” felkészülést végeznek. Akkoriban arról szóltak a hírek, hogy a Cséffalvay Péter vezette Pro-Box-hoz igazol.

- Nem szeretnék sarat dobálni senkire, csak röviden a történet: Péterrel valóban voltak köztünk megbeszélések a későbbi közös munkáról, nagyon szívesen folytattam volna ökölvívó karrieremet. Komolynak tűnt a dolog, akkor abban maradtunk, két nap múlva konkretizáljuk a megbeszélteket. Azóta várom a hívását… Egy telefont azért elvártam volna, ha bármilyen ok miatt meghiúsult kettőnk együttműködése. Azóta találkoztunk egy rendezvényen, köszöntünk egymásnak, ennyi. Én nem vagyok haragtartó ember – nyilatkozott szűkszavúan a témáról a 33 éves ex-sportoló, majd hozzátette: - Nagyon-nagyon hiányzik a ring hangulata, szívem szerint még mindig versenyeznék, de sajnos, életemnek ez a korszaka lezárult. Hiánypótlásként azonban a bunyót kedvelő főnökeimmel létre akarunk hozni egy kis hobbi csoportot, úgy tervezzük, hétvégente kesztyűzünk egy kicsit. Mint ahogy a múltkor éppen a „monoklin” nyilatkoztam: hiányzik a kesztyűk „simogatása”.

A beszélgetés során szóba került a győri jó barát, Kovács „Vipera” Attila is, s bár már a két bunyós között nincs napi kapcsolat, azért Nagy János a mai napig figyelemmel kíséri egykori sporttársa karrierjét.

- Átérzem Attila helyzetét, sajnálom, hogy így alakult a sorsa, rengeteg negatív hatás érte mostanában. Hatalmas akaraterő, s türelem szükséges ahhoz, hogy átvészelje ezt a nehéz időszakot, s kivárja, míg eljön az ő ideje. Remélem, talál egy olyan klubot, ahol komolyan veszik, s legalább annyira akarják sikert, mint ő. Ha ez összejön, száz százalékig biztos vagyok benne, hogy élni fog a lehetőséggel! Szívből drukkolok, és sok sikert kívánok neki!

Az öklözőtől érdeklődtünk egy évvel ezelőtti tervéről is, akkor éppen a VII. kerületben készült boksztermet nyitni, míg barátja, Tóth Mihály Kesztölcön „vitte” volna a Nagy János bokszsuli kihelyezett tagozatát.

- Sajnos, a budapesti termet különböző okok miatt nem tudtuk megszerezni, de a kesztölci csoport működik. A munkát Tóth Misi végzi, én elsősorban a nevemet adom hozzá. Természetesen nem mondtam le a pesti csoport szervezéséről sem, ha időm és energiám engedi, beindítom a klubot. Nem az lesz az elsődleges cél, hogy minél több tagdíjat szedjünk be, hanem hogy minél több gyereket nyerjünk meg a bunyónak, s közülük jó néhányat egészen a felnőtt korcsoportig juttassunk el – mesélt szakmai terveiről „Csonttörő”.

A kesztyűk világában több mint húsz évet eltöltő Nagy János úgy érzi, megtalálta a helyét a civil életben. Ma már az építőiparban és a szállítmányozásban érdekelt Lénárt Trans Kft. alkalmazottja, munkavezetőként dolgozik egy budai társasházi projekten.

- Soha nem féltem a munkától, nem sápadtam el, ha piszkos lett a kezem. Baráti kapcsolataimnak köszönhetően a Lénárt Trans Kft.-nél tárt karokkal vártak, ezúton is köszönöm nekik a lehetőséget. Élvezem a feladatot, de tudom, még sokat kell tanulnom – jelentette ki János, aki elmondta, arra is büszke, hogy több, korábbi egyéni szponzorával is baráti maradt a kapcsolata, kiemelte Dallos Gábort, a JVC magyarországi képviselőjét és a Retz bútor tulajdonosait.

Az „új világba” elmondása szerint remekül beilleszkedő korábbi nagypehelysúlyú a munka mellett minden szabadidejét családjával tölti, de néha szakít időt, hogy meglátogassa Győr melletti horgásztanyáját is.

- Szerencsés vagyok, egészséges a családom, ennél pedig nem kívánhat többet az ember. Mindent igyekszem megadni nekik, elsősorban a szeretetemet. Rebeka lányom már két és fél éves, s nagyon szépen üti a bal- jobbegyenes kombinációt – mondta kellő humorral, s nem kevés apai büszkeséggel a korábbi remek ökölvívó.

Balogh Zoltán