Taylor pontozással nyert Ouma ellen

Taylor nyomasztó fizikai fölénye ellenére 12 meneten keresztül hátramenetben bokszolt, és igyekezett ölni az ökölvívást, merthogy a közelharcos szituációkat elkerülendő, a mérkőzés második felében a kelleténél is többször fogta le Oumát. Holott, amikor bokszra került a sor, Taylor sokkal eredményesebb volt, sziklakemény ütései gyakran találtak rést ellenfele védekezésén. A menetek múlásával kirajzolódott, hogy Oumának nincs igazán fegyvere a címvédő harcos ellen, ütőereje bőven kevés ehhez súlycsoporthoz, és hát a mérkőzés első felében Taylor volt annyira aktív, hogy az ugandai több próbálkozását ellensúlyozza.

Az első hat menetet Tayloré volt, nem úgy, mint a mérkőzés második fele. Ouma ekkor még nagyobb tempót kezdett diktálni, ellenfele viszont gyakran az egyik sarokból a másikba hátrált (menekült) anélkül, hogy ütött volna, és mint azt a cikk elején említve lett, minduntalan a fogást választotta az ökölvívás helyett. Ezért aztán Ouma szép lassan faragni kezdett a hátrányából, és bár Taylor győzelme nem forgott veszélyben, bizony a nagy arányú pontozásos diadal szolid, egyhangú pontozássá redukálódott.

A 12 menet után 118-110, 117-111, 115-113 arányban a címvédőt hozták ki győztesnek, ami a látottaknak megfelel, azonban Jermain Taylor ismét képtelen volt emlékezetest alkotni a ringben.