Balzsay Károlyt nem kell félteni

- Hogy sikerült az olaszországi nyaralás?
- Nagyon szuper volt! Jó időnk volt, főleg az utolsó három napban. Kislányom, Hannácska nagyon élvezte a tengert, úgy kellett kirángatni a vízből, de a parton is aktív volt, rengeteget sarazott. A zord hamburgi időjárás után nagyon élveztük a kint töltött hetet, felüdülés volt a napsütéses tengerpart – mesélt az Itáliában töltött napokról ifjabb Balzsay Károly.

- Mi a további program, mikor kell visszamenned az Universumhoz?
- Valószínűleg augusztus elején utazunk vissza. Ezt a hetet még pihenéssel töltöm, aztán elkezdem a futást és az erősítést.

- Hogy van az argentin elleni mérkőzésen megsérült kezed?
- Alakul, sokat javult egy hét alatt. Persze, még érzem, nem tökéletes, de pár héten belül rendben lesz.

- Az utóbbi időszakban hatalmas volt a felhajtás körülötted, s ez nem a legutóbbi találkozódnak, sokkal inkább a sajtóban megszellőztetett, Pascal elleni WBO világbajnoki címmérkőzésnek szólt. Gondolom, most jó egy kicsit a csend?
- Igen, hiszen február óta edzésben vagyok. Volt két meccsem, egyáltalán nem volt könnyű a felkészülés, valóban jól esik ez a pár hét szabadság.

- Talán nem mondok újat vele: a te neveddel kezdődik a WBO nagyközépsúlyú ranglistája. Gratulálok!
- Köszönöm szépen, hallottam róla.

- Tudsz már valami konkrétumot az esetleges Jean Pascal elleni találkozódról, kaptál valamilyen információt ezzel kapcsolatban az Universumtól?
- Semmi konkrétumot nem tudok még, de ha aktuális lesz, mindenképpen szólni fogok.

- Nemrég azt nyilatkoztad, feleséged, Reubl Tünde, az egykori válogatott tornász szinte jobban képben van leendő ellenfeleiddel kapcsolatban, mint te magad. Meglepett már valamilyen infóval Pascalról?
- Sokat nem talált róla, csak amit a neten és az újságban lehetett olvasni. De tényleg nem túlzás, ha felmerül egy-egy ellenfél neve, valóban ő néz utána. Legtöbbször ő már hallott vagy olvasott róluk, én azonban annyira nem szoktam foglalkozni az ilyen dolgokkal, csak a már biztos ellenfélnek nézek utána.

- Boncolgassuk kicsit a legutóbbi, Clavero elleni találkozódat. Nem tudálékoskodnék, de az hamar „lejött”, hogy az argentin nem azonos kaliberű veled, s ha csak be nem nézel egy kósza fülest, idő előtt vége lesz a mérkőzésnek. Belülről is ilyen egyszerűnek tűnt a történet, vagy ne essünk túlzásokba?
- Nem volt ez olyan egyszerű, erős és kellemetlen stílusú bunyós volt. Néhány menet után 12 menetre rendezkedtem be, próbáltam eszerint beosztani az erőmet, hogy a végén se legyen unalmas, látványtalan a mérkőzés. Nem gondoltam arra, hogy az ötödik menetben be tudom fejezni, de szerencsére jól jött ki a „lépés”, nem kellett végig brusztolnom.

- Elmondásod szerint is fejlődött a védekezésed, de pár tiszta ütés azért így is becsúszott. Visszanézted már a csatát, s vontál le valamilyen konzekvenciát?
- Mindig visszanézem a mérkőzéseimet, ezt azonban még nem láttam, de természetesen pótolom. Igyekszem tanulni, észrevenni a negatív dolgokat is, s kijavítani azokat. Hogy becsúszott pár ütés? Hál’ istennek! Ez ökölvívás, benne van a játékban!

- Eddigi ellenfeleid között nem láttam veled azonos szintű ökölvívót, persze, ez nem olyan nagy meglepetés egy feltörekvő tehetség karrierjének ezen szakaszában. Szakértők szerint azonban Pascal más kategória, egyes vélemények szerint nem ártana egy-két húzósabb erőfelmérő a vele való ütközet előtt.
- Nem hiszem, hogy félteni kellene! Lehet, ez egy nagyobb lépés lesz, de meg kell birkóznom vele. Az edzőm, Fritz Sdunek majd látja, hogy jelenleg túl erős-e nekem Pascal vagy sem. Ha az edzőm képesnek tart a feladat megoldására, akkor én miért kételkedjek? Bízom magamban, minden ellenfél verhető, könnyebben vagy nehezebben, s mint eddig is, tisztességesen felkészülök, aztán majd a ringben kiderül. Az ökölvívásban nem lehet előre tervezni, úgyis a ringben dőlnek el a dolgok.

- Édesapád, idősb. Balzsay Károly, az amatőrök szövetségi kapitánya, ha csak teheti, minden mérkőzésedet a helyszínen izgulja végig. Most azonban ő áll élete nagy feladata előtt: augusztus 2-án öt versenyzőjével az olimpiára utazik. Szóba került-e már köztetek Peking, s mit vársz a társaságtól?
- Mindig sokat beszélgetünk az ökölvívásról, s természetesen szóba került már az olimpia is. Borzasztóan büszke vagyok rá, hogy öt srácot juttatott ki Pekingbe, s ilyen szép létszámú csapattal vehetünk részt a küzdelmekben. Hogy mit várok? Az amatőr boksz nagyon sorsolásfüggő, de rendkívül fontos a pillanatnyi forma is. Azt tudom, hogy apu tisztességesen felkészíti a srácokat, akik a lehetőségeikhez s adottságaikhoz képest kihozzák magukból a maximumot. Meglátjuk, ez mire lesz elég.

Balogh Zoltán