- Nagyon örültem a srácok sikerének, ez engem is feldobott, hiszen eddig még soha nem nyertem magyar bajnokságot. Úgy indultam el, hogy aranyat akarok, de tudtam, ehhez a magyar bajnokot, az uniós országok bajnokát, Amin Kadrit kell legyőznöm. Nagyon boldog vagyok, hogy sikerült! – nyilatkozta portálunknak az aranyérmes.
De ne szaladjunk ennyire előre, hiszen a Kadri elleni fináléig két meccsen is helyt kellett állnia bunyósunknak, aki a Füzesy Boxklub versenyzője, Kutszovszky Anton ellen kezdte menetelését.
- Külsőre keménynek nézett ki a srác, azt hittem, végigbokszoljuk a négy menetet. Nem így történt, kétszer is sikerült padlóra küldenem, mindkétszer bal-jobbegyenes kombinációval – értékelte bemutatkozó derbijét Szabolcs, akire a döntőbe jutásért már jóval nehezebb ütközet várt.
A hazaiak versenyzőjével, Vass Richárddal nézett szembe, s a nagykanizsai bunyós az első két menetben alaposan megnehezítette a dolgát, rakkolós, belharcos stílusának Szabi nehezen találta az ellenszerét. Nyögvenyelős, 4:1 arányú pontozásos győzelem lett a vége.
- A legnagyobb baj az volt, hogy lebecsültem az ellenfelet, s ez majdnem megbosszulta magát. Szerencsére időben észbe kaptam, helyére tettem a dolgokat, de utána már nem volt egyszerű felvenni a ritmust, csak a negyedik menet vége felé sikerült padlóra küldenem Vasst. Örültem a győzelemnek, de jól jött a „pofon”, mert rádöbbentett, a ringbe csak teljesen koncentráltan szabad belépni – mondta őszintén Szabi.
A döntőben a KSI-s Amin Kadrival már egy összeszedett Deél Szabolcs állt szembe, aki tudta, csöppnyi lazítást, figyelemkihagyást sem engedhet meg magának. Szükség is volt az éberségre, hiszen a súlycsoport egyik legjobb öklözője azonnal nekiugrott fiúnknak.
- Nem szeretek azok ellen a bunyósok ellen küzdeni, akik nagyon tapadnak rám, a vívóstílusúakkal könnyebben tudok bokszolni. Ám itt nem volt mit tenni, Kadri keményen rám jött, fel kellett vennem a kesztyűt. Először lefogtam, de szétszedett minket a bíró. Ám újra jött, ekkor sikerült egy pontos bal-jobbcsapott kombinációval eltalálnom, majd még ráküldtem egy jobbost. Éreztem, hogy nem fog felállni, s bevillant az agyamba: Úristen, megvan a magyar bajnoki cím! – nyilatkozta boldogan Deél Szabolcs.
Az egykor duci kisfiú felért a csúcsra, s a junior kategória egyik legjobb ökölvívója vált belőle, akinek ütéseitől komolyan tartanak a vetélytársak, hiszen mostanában kevés olyan ellenfél van, aki padlózás nélkül megúszná a vele való küzdelmet.
- Nem tartom magam erősnek, nagy ütőnek, inkább a pontosságra törekszem, talán jó tempóban pattannak ki belőlem a kombinációk. A sikereimet azonban nem érhettem volna el az edzőim, Deél István és Rácsai András, a csapattársaim, valamint a családom támogatása nélkül. Mindent köszönök nekik!
Szabolcs már a sámsoni felnőtt ob-ra élesíti kesztyűit, s bár tudja, a 75 kilós kategóriában már nagy pofonokat kaphat az ember, de áll a csaták elébe, dobogón szeretne végezni!
Balogh Zoltán
www.dvscboxing.hu