Hidvégi Györgynek jobban fekszik a profi világ

Amikor Hidvégi-interjúra készültem, elsősorban a címvédésre való felkészülés nehézségeiről, pillanatnyi formájáról szerettem volna faggatni a bajnokot, s persze, érdekelt volna az is, milyen előérzete van a rá váró ütközettel kapcsolatban. A Polish hivatalos közleménye után, mely néhány mondatban hírt adott a „Jégember” sérüléséről, azonban más irányban kellett terelnem a beszélgetést.

- Nem kezdtem még interjút „hogy vagy” kérdéssel, ám ez esetben kikerülhetetlen.
- Nem vagyok valami jól, nagyon kellemetlen a sérülés, két-három hét, mire felépülök és elkezdhetem az edzéseket – mondta Hidvégi György.

- Mi történt valójában?
- Erősítőedzésen lépcsőztem, amikor lefelé jövet egy lépcsőfok szélére léptem, s kificamodott a bokám. Borzalmas fájdalmat éreztem, ami két-három perc után elmúlt, de reggelre bedagadt a bokám, alig bírtam lábra állni. A Sportkórházban megröntgenezték, megállapították, kilazultak a szalagok, s két-három hétig nem terhelhetem. Kaptam rá egy rögzítőt, amit néhány nap múlva levesznek, s akkor elkezdhetem az úszást, s a felsőtest erősítését.

- Melyik a nagyobb trauma, a fizikai vagy a lelki?
- Lélekben már nagyon készültem a világbajnoki címmérkőzésre, így nem tagadom, kicsit megroppantam. De ha három-négy héttel eltolják a meccset, addigra rendbe jövök, és el tudom vállalni.
- Jól sikerült esztendő áll mögötted, megnyerted és kétszer megvédted az övedet a WBF-nél. Ez azért erőt adhat a gyógyuláshoz, nem?
- Persze, persze, összekapom magam, csak amikor egy sportoló egy komoly megmérettetés előtt szenved sérülést, összezuhan kicsit. Jönnek a bíztató sms-ek, de mellettem van a családom is, akik lelket öntenek belém.

- A márciusi, walesi mérkőzéseden nem csak a WBF-címvédés lett volna a tét, de megszerezhetted volna az IBO nemzetközi övét is, amely később vb-címmecsre jogosított volna ennél a szervezetnél. Erre az ütközetre akár az Universum júniusra tervezett, budapesti gáláján is sor kerülhetne. Látsz erre esélyt?
- Természetesen, és készülök is lelkiekben. Ez a sérülés nem hátráltat abban, hogy júniusban bokszoljak, bár, hogy milyen övért lépek ringbe, arról még korai lenne beszélni.

- Ha rendbe jön a bokád, és áprilisban megvéded az övet, két hónappal később újra csúcsformába tudsz kerülni?
- Ez az ellenféltől és a felkészüléstől is függ. Nem könnyű feladat, azért megoldható, egy évben egyszer meg lehet csinálni, de többször nem, mert kiégeti a sportolót.

- Bár utánpótlásban a nemzetközi élvonalhoz tartoztál, a felnőttek között azonban olyan szerencsétlenül alakult a pályafutásod, hogy nem nyertél érmet világversenyen. Megérte átállni a profik táborába?
- Úgy hiszem, már megérte átmenni, mert jobban fekszik a hivatásos ökölvívás. Amatőrben tényleg olyan hihetetlenül szerencsétlen voltam, hogy a mai napig nem tudom felfogni. Nagyon sokszor voltam peches, de a bankoki vb-n egy emlékezetes bírói botrány fosztott meg az éremtől.

- 14 profi mérkőzés van a hátad mögött, ezek között szerepel 12 győzelem, egy betegség utáni vereség, s egy furcsa bírói ítélettel végződő döntetlen. Cirkálósúlyban hová helyeznéd magad, ha a világ elitjét veszed alapul?
- Úgy érzem, benne vagyok a legjobb 20-25-ben. Azok közül, akik előttem vannak, s ranglistás pozíciót foglalnak el nagyobb világszervezeteknél, kettőt-hármat már most is meg tudnék verni, a többieket viszont nem nagyon ismerem. Krzysztof Wlodarczykot, az IBF-bajnokát le tudnám győzni, nagyon kellene küzdenem, de azt hiszem, nekem fekszik a stílusa.

- Kinéztél magadnak esetleg más, nagynevű bajnokot is, akit nagyon tisztelsz, s már csak ezért is megküzdenél vele?
- Nem, nincs ilyen, mindenkit ellenfélszemmel nézek. Tisztességesen felkészülés után bárkivel kiállok. De ha a tiszteletről esett szó, mégis van valaki, akit nagyon tisztelek, ő pedig Muhammad Ali.

- Ha rajtad múlna, mit választanál, három címvédést a WBF-nél, vagy világbajnoki döntőt - ha már Wlodarczykot említetted -, az IBF-nél?
- Egyértelműen az utóbbit, címmeccs az IBF-nél!
- Dicséretes az elszántság, hogy nem elégszel meg a viszonylag kis szervezetnek számító WBF címmel. Köztudott, nálad nem egzisztenciális kérdés az ökölvívás, míg vannak olyan bunyósok, akik nagyon mélyről jöttek - elsősorban a mexikóiakra és az afrikaiakra gondolok -, ők akár fogvédőben is átharapnák az ellenfél torkát, akkora bennük az agresszivitás. Hátrány lehet-e, hogy belőled hiányzik ez a fajta mentalitás, vagy inkább előny, hogy teher nélkül teheted a dolgodat a ringben?
- Hét éve külön családom van, nem kérek segítséget a szüleimtől - persze, ha kérnék, természetesen kapnék -, én viselem a terheket, magam erejéből oldok meg mindent. Ha nem bunyóznék, akkor sem lennének egzisztenciális gondjaim, mindig megtaláltam a boldogulás útját. Az azonban igaz, hogy nem kell minden körülmények között kiállnom egy mérkőzésre, ilyen szempontból nem nyomja súly a vállamat, teher nélkül tudok bokszolni.

- Az ökölvívás után beszéljünk kicsit a magánéletedről, tudom, rendszeresen nézője vagy kisfiad focimeccseinek.
- Igen, a felségem viszi edzésekre, de a fiam nem csak focizik, hanem heti háromszor úszik is, szinte már most élsportolónak mondható. A Fradiban rúgja a labdát, ha csak tehetem, minden szombaton kint vagyok a mérkőzésén.

- Az aktív ökölvívás mellett, már az edzősködésbe is belevágtál, látsz-e olyan tehetséget, aki később hozzád hasonló eredményeket érhet el?
- Igazából csak egy 12 éves srácom van, a többiek hobbiból járnak edzésre, nagyrészük 25-30 éves, de akad 40 esztendős tanítványom is. Amatőr mérkőzésekre nevezem be őket, nemrég a Bizalom-kupán is indult két versenyzőm, s mindketten győztek. Nagyon élvezem a velük való munkát, abszolút kikapcsol, kitűnő hobbi.

- Amellett, hogy cirkálósúlyúként annyit ütsz a ringben, mint egy váltósúlyú, más szempontból is kilógsz a bunyósok táborából. Felsőfokú végzettséggel, latin nyelvtudással bírsz, jól szituált családból származol, nem a „hátsó udvarból” jöttél. Nem érzed magad kicsit unicumnak?
- Talán, látszatra picit különlegesnek tűnök, de nagyon jóban vagyok mindenkivel, szeretem ezt a közeget, tökéletesen érzem magam benne, rengeteg barátra tettem szert.

- Az iwiw lapodon a „magamról” címszó alatt szerepel egy latin mondás. Megosztanád velünk a jelentését?
- Donec eris felix, multos numerabis amicos, tempora si fuerint nubia, solus eris... Jelentése:, "Amíg szerencsés vagy, sok barátot számlálsz, de ha az idők rosszra fordulnak, magányos maradsz."

- Szép és igaz. Ez hitvallásként is felfogható?
- Természetesen, ez az élet minden területére igaz, akár sportolsz, akár dolgozol, mindig érvényes.

Balogh Zoltán