A bunyós kálváriája körülbelül másfél éve kezdődött, kéztörés, derékbántalmak, legutóbb pedig súlyos szemsérülés gátolta abban, hogy csak az ökölvívásra tudjon koncentrálni. Ám a jókedvű, a poénra mindig kapható bokszoló nem az a drámai alkat, bár nem tagadja, a szemműtét alatti lábadozás alatt voltak napok, mikor kicsit magába zuhant. Volt is rá oka, hiszen az operációt a sérülés után csak öthéttel végezték el, holott ilyen esetekben 48 órán belül meg kell történnie a beavatkozásnak, így annak is fennállt a veszélye, hogy akár a ringnek is búcsút mondhat. No de - mint ahogy Balzsay Karcsi sem tette -, én sem spilázom túl ezt a témát, annál is inkább, mert az ökölvívó majd féléves kihagyás után, június 16-án visszatérése alkalmából hollywoodi finálét rendezett magának a SYMA csarnokban. A sikeres forgatókönyv: jó ellenfél, parázs bunyó, brutális KO!
- Amikor megtudtam, hogy az Universum Budapesten rendez Erdei Zsolt barátomnak gálát, mindenképpen ringbe akartam lépni. Ez a tudat rengeteget segített a gyógyulásomban, de ha kellett volna, inkább eltitkolom a sérülésemet. Akkor is bokszoltam volna, ha három ellenfelet látok. Ha visszagondolok a mérkőzésen történtekre, a mai napig beleborzongok, olyan fantasztikus volt a közönség reakciója, hogy szavakkal el sem tudom mondani – emlékezett a két héttel ezelőtti estére az ifjabb Balzsay.
Pedig a legnagyobb rosszakarattal sem állítható, hogy a németek „hurkát hoztak volna vacsorára” a 27 éves bunyósnak, a brazil Santos lazán elment volna interkonti címmeccs ellenfélnek is. Mint már azt korábban megfogalmaztam, kicsit erősnek tartottam a brazilt az öthónapos kihagyás után ringbe lépő magyar ökölvívónak.
- Á, én abszolút nem ilyen oldalról közelítettem meg a meccset, jobban örültem a brazilnak, mint az eredetileg kijelölt, nálam egy fejjel magasabb argentin Casanovának. Bár hozzám hasonlóan Santos is fordított alapállású, de mivel nem egy védekező típus, tudtam, jó meccset fogunk bokszolni.
A prognózis bevált, a két ökölvívó remek produkcióval szórakoztatta a közönséget, ahol Balzsayé volt a főszerep. A nagyérdemű pedig az 5. menetben olyat láthatott, ami még jó ideig beszédtémául szolgál: az Universum bunyósa egy mozgáskoordinációs szempontból nem könnyű, halálpontosan kivitelezett jobbfelütés-balhorog összetétellel leterítette a brazil fiút.
- Ezt a kombinációt nagyon régóta gyakorlom, még amatőr koromban, apuval (idősb Balzsay Károly, az amatőr válogatott szövetségi kapitánya – szerk.) kezdtük el, de a meccs előtti felkészülésen Fritz Sdunekkel is sokszor „lekottáztuk”. Van benne rizikó, mert ha nem jön be a felütés, kinyílok, könnyen üthetővé válok. Ezért is örülök, hogy ilyen pontosan sikerült végrehajtanom – érkezett a szakmai felvilágosítás, mely után a fórumozók véleményével szembesítettem az ökölvívót, miszerint a látványos stílus mellett kicsit szellős volt a védekezése. – No, az ilyen dolgok miatt sem olvasom a fórumokat – folytatta nevetve. – Nem éreztem vészesnek a helyzetet, persze, mindenen lehet javítani, így a védekezésemen is. Miután felmértem Santost, tudtam, ha nem talál el nagyon, akkor nem lehet gond.
A nem mindennapi kiütés szakmai körökben is sikert aratott, a WBO-elnök, Paco Valcárcel „világbajnok anyagnak” minősítette az ökölvívót, s hozzátette Balzsay Károlyt a következő nagyközépsúlyú ranglista összeállításánál figyelembe fogják venni. Nem fukarkodott a dicséretekkel Jean-Marcel Nartz sem, az Universum technikai igazgatója már a gála előtt megjegyezte: „ha Károly sikerrel teljesít, akkor legközelebb egy interkontinentális bajnoki címmérkőzést bokszolhat, ő is a jövő nagy reménysége.”
Szóval szépen rakosgatják a terheket a tehetséges öklözőre, aki az ilyen, s ehhez hasonló írásokat sem olvassa, így védekezve a rá nehezedő nyomás ellen. Igyekszik kerülni a témát, mint ahogy annak sem tulajdonított nagy jelentőséget, hogy januártól Spotlight-versenyzőből hivatalosan is Universum-bunyóssá lépett elő. Kérdésemre, hogy volt-e új szerződés aláírás, fizuemelés, pezsgős koccintás, mosolyogva csak annyit válaszolt: - Á, nem volt semmi csinnadratta, ugyanazt a melót végzem, ugyanott eddzek, csak más lett a pólómon a logó.
Míg a Spotlightnál Sartison, Wilaschek és Gutknecht voltak a nagyközépsúlyú „kollégák”, addig az Universumnál már veretesebb a névsor, Inkin, Brähmer és Veit is mind jelenlegi vagy volt címtulajdonosok. Balzsay Károly elismeri vetélytársait, különösen Inkint tartja nagyon jó bunyósnak. Hogy hol helyezi el magát a rangsorban? Nos, erre nem érkezett konkrét válasz, Karesz úgy véli, jelen pillanatban nem is az első, de nem is az utolsó a sorban.
Beszélgetésünk során szóba került a WBC interkontinentális övéért kiírt Denis Inkin-Nagy József csata is. Az ökölvívó elmondta, ha csak nem elkerülhetetlen, nem szívesen bokszolna honfitárssal, de az Universumnál sem nagyon preferálják az ilyen összecsapásokat. (Kivétel az orosz-vonal, ahol az ország nagysága és a vegyes népcsoport összetétele miatt az is benne van a pakliban, hogy a felek nem is ismerik egymást.)
Jelenleg a jól megérdemelt pihenéssel telnek Balzsay Károly napjai, bár a nyugágyban heverészésre kevés idő jut, mert mindig akad valami elintéznivaló. A Balzsay-Reubl házaspár a babavárás boldog időszakát éli, körülbelül három hét múlva várják Hanna lányuk érkezését.
A 27 éves sportoló lelkileg megerősödve, önbizalomtól duzzadva jött ki pályafutása eddigi legnehezebb időszakából, gyermeke születése pedig újabb lelki muníciót adhat számára a nagy célok eléréséhez. Ha minden a tervek szerint alakul, ősszel már címmeccs várhat a bunyósra.
- Jó lenne, már ha ott tartanék, de tudom, addig még rengeteg munka vár rám. Az első címmeccs mérföldkő lesz a pályafutásomban, sikerrel szeretnék túljutni rajta.
Balogh Zoltán