Kertész Henrik visszatérhet a ringbe

A szerencsétlen profi karrier indítása után volt alkalmam interjút készíteni az ökölvívóval, akiről akkor sok mindent el lehetett mondani, ám azt semmiképpen, hogy eget verő jó kedve lett volna. Elismerte, nem igazán készült fel a mérkőzésre, de teljesítményére rányomta a bélyegét akkori edzőjével, Deél Istvánnal való ellentéte is, s az sem tett jót bemutatkozásának, hogy nem az előre megbeszélt súlycsoportból, hanem eggyel feljebb, a kisváltósúlyból kapott ellenfelet. A Sark elleni vereség után megfogadta, soha többé nem tér vissza a DVSC-hez, ám azt nem zárta ki, hogy esetleg később, korábbi mesteréhez, Somlai Miklóshoz lejár majd edzegetni. A bunyó teljesen háttérbe szorult, mérkőzéseket még a tévében sem nézett, a civil életben kereste a boldogulást. Orvosi műszerészként helyezkedett el, ám 2006. januárjában véget vetett a „tétlenségnek”, s újra kezdte az ökölvívást. A hajdúsámsoni mester, Máté Attila hívó szavára mondott igent, s azóta heti háromszor tréningezik, valamint edzőként is segíti a Debrecen melletti kisváros csapatának munkáját.
„Tény, a Sark elleni mérkőzés után valóban elegem lett az egészből, teljesen megcsömörlöttem, de Hajdúsámsonban visszakaptam az ökölvívásba vetett hitemet” – mondja a testnevelő tanárnak készülő ökölvívó, aki ha minden jól megy, jövőre a diplomáját is átveheti. „Attiláék szerettették meg velem újra a bunyót, olyan családias hangulat uralkodik a csapatnál, amilyet eddig elképzelni sem tudtam. Nagyon élvezem az edzősködést, szerencsére rengeteg a gyerek, fantasztikus dolog oktatni, nevelni.”

Az egykori világbajnoki negyeddöntős, amióta ökölvívó-palántákkal foglalkozik, teljesen más szemszögből látja a sportágat. Tudja, ha jó edző szeretne lenni, nagyon sokat és folyamatosan kell tanulnia, éppen ezért úgy tervezi, a testnevelői diploma mellé idővel a szakedzőit is megszerzi. „Nem csak szakmailag, de emberileg is szeretnék jó kapcsolatot kialakítani a gyerekekkel” – jegyzi meg volt főiskolai vb-bronzérmes, akire a Harangi SE sportolói között tiszteletnek örvend, tanácsait a 60 kilós amatőr válogatott Varga Miklós is elfogadja.

Az edzősködés mellett Henrik 64 kilogrammban benevezett a tavalyi amatőr ob-ra is, ám már az első kanyarban kifogta a junior világbajnok Bacskai Balázst. A korábbi sokszoros válogatott szokatlan szerepkörbe került, feltörekvő vetélytársa simán verte. „Nem volt ebben semmi meglepő, tudtam, mire számíthatok, ha az ob előtt heti kétszer edzettem, sokat mondok. Reális volt a vereség aránya, harmatgyenge voltam, jobb kézzel nem is ütöttem. Nem éreztem a bokszot, az eszemmel tudtam, mit kellene tennem, de fizikálisan nem voltam olyan szinten, hogy ezt meg is tudjam valósítani. Bacskai Balázs nagyon tehetséges, de ha a régi formámban vagyok, nem jelentett volna gondot ez a meccs” – értékel a bíróként is ténykedő bunyós, akinek magánélete is sínen van, a tervek szerint nyáron párjával, a négyszeres amatőr bajnok Szabó Beátával közös lakásban, együtt kezdik meg önálló életüket.
Hogy Kertész Henriknél lesz-e régi forma, az egyelőre kérdés, de az ökölvívó nem zárja ki, ha a munka és a tanulás mellett jut ideje, akkor újra olyan szintre hozza magát, hogy eredményesen szerepelhessen – de már a profik között. Ha ideje engedi, régi mestere, Somlai Miklós edzőtermébe is benéz, többször ad partnert Komjáthi Lacinak és Nagy Zsoltnak. „Érezhető, jócskán van lemaradásom, Laci és Zsolti jóval előrébb járnak, kemények, erősek, de élvezem a velük való bunyót. Somlai Miklóst nagyon jó edzőnek tartom, rengeteget tud a szakmáról, legnagyobb sikereimet vele értem el – fogalmaz a visszatérést fontolgató ökölvívó, majd hozzáteszi, a hazai profi gálákon egy-két kivételtől eltekintve nem lát kiemelkedő versenyzőt, de tiszta szívből drukkol a magyar bunyósoknak. „Nem szabad lebecsülni a kis szervezeteknél szerzett vb-címeket sem, ezek nagyon tiszteletre méltó eredmények, dicséretet érdemelnek.”

Bárhogyan is alakuljon a még mindig csak 26 éves Kertész Henrik sorsa, az biztos, nem fogja csak az ökölvívásra feltenni az életét, nem akar megélhetési bunyós lenni. Nem szeretne azoknak a sportolóknak a sorsára jutni, akik pályafutásuk befejezése után nem találják helyüket a civil életben. Úgy véli, a munka és a tanulás mellett is tisztességesen fel lehet készülni. „Az ökölvívás szeretetéért térnék vissza, úgy érzem, fel tudnám szívni magam. Egy év rendszeres edzés után újra jó lehetnék, helyem lehetne a hazai profibokszban. Semmiképp nem siettetem a visszatérést, nem akarok egy akkora pofonba belefutni, mint 2005-ben, tanultam a Sark elleni vereségből. De ezek egyelőre csak tervek, ám ha újra ringbe lépek, azt szeretném, ha egy nagyon jó formában lévő Kertész Henriket láthatna a közönség.”

Balogh Zoltán