Rajtam nem múlik Nagy János visszatérése!

- Gratuláló sms-t küldtem Sasvári Tamásnak és Megyesi Heninek is. Mondhatni, ez volt a vizsgamunkájuk, amit nálam megtanultak, azt most jól kamatoztatták, hiszen ugyanazokat a kapcsolatokat, partnereket használták. Jól sikerült rendezvénynek tartom a pápai bemutatkozásukat, persze, voltak problémáik, Miló Viki esetére gondolok, de pályafutásom során nekem sem volt egyetlen olyan gálám, amely gond nélkül lement volna. Gratulálok a szervezőknek, ami jó, azt el kell ismerni! – kezdte a beszélgetést Rácz Félix.

- Említette Miló Viktóriát, akinek, miután szlovák vetélytársa a helyszínen lemondta a mérkőzést, csak az utolsó pillanatban tudtak ellenfelet keríteni. Önnél előfordulhatott volna ilyen eset?
- Most okoskodhatnék, hogy meg tudtam volna oldani a helyzetet, de az nagyon furcsán venné ki magát, és nem is biztos, hogy igaz lenne. Ilyen szituációval még nem találkoztam, de úgy gondolom, mindenre van megoldás. A Pro-Box még az út elején jár, nincs akkora tekintélyük, tapasztalatuk, de már az dicséretes, hogy megtalálták a megoldást, s így nem maradt el Miló meccse.

- Lépjünk tovább. Hóhér igen furcsán festett, komoly bokasérülése után láthatóan súlyfelesleggel küszködött, s formája sem emlékeztetett egy viszonylag magasan jegyzett bunyóséra. Ön szerint nem volt rizikós ringbe engedni ilyen állapotban?
- Hóhér a kedvenc ökölvívóim közé tartozott, mindig lehetett rá számítani, biztos teljesítményt nyújtott. A Pro-Box tudta, hogy ebben az állapotban sem okozhat neki gondot a német fiú. Nagy Józsi ranglistán elért pozícióját és anyagi helyzetét tekintve, az istállónak be kellett vállalni ezt a mérkőzést. Nálam azért nem volt pocakja, tisztáztuk a határokat, de előbb-utóbb a Pro-Box is rá fog jönni, hol vannak azok a pontok, ahol kordában lehet tartani a versenyzőket.

- Kovács Attila éppen az ellentéte volt Hóhérnak, hosszú kihagyás után is pengeéles bunyót mutatott be, formáját látva, talán kicsit óvatosnak tűnt a Pro-Box, amiért nem vállalt be számára egy címmeccset.
- Elfogultság nélkül mondom, Magyarországon jelenleg két klasszis ökölvívó van, az egyik Erdei Zsolt, a másik Kovács Attila. Attilától kiemelkedő teljesítményre lehet számítani a jövőben, számomra egyáltalán nem lenne meglepetés, ha a legmagasabb szinten is meccseket hozna, ő a kategória abszolút krémjéhez tartozik.

- A gála főmérkőzését Popovics Tamás és Papp László vívta, hogyan értékelné ütközetüket, kit látott jobbnak?
- A mérkőzés után gratuláló sms-t küldtem Papp Lászlónak, bár elvesztette a meccset, a realitást nézve Popovics jogosan nyert, de nálam Laci az erkölcsi győztes. A találkozó előtt Popovics volt a toronymagas favorit, sokkal több meccset vívott, több ideje volt felkészülni, mégis csak egy ponttal tudta legyőzni Lacit.

- Gondolom, akkor Popovics Tamás mérkőzés utáni nyilatkozatát is hallotta. A pápai félnehézsúlyú cserbenhagyást említett önnel kapcsolatban, s azt is nehezményezte, hogy nem szervezte meg a neki ígért címmérkőzéseket.
- Nem volt egy elegáns nyilatkozat, de különösebben nem zavar. A kis fákat megtapossák, a nagyokat megcélozzák. Popovicsról azt mondják, intelligens bokszoló, de a jóérzést és a jóindulatot nem lehet tanulni. Soha nem ígértem sem neki, sem bárki másnak olyan címmérkőzést, amit ne teljesítettem volna. Ellenben Popovics megígért olyan külföldi meccseket, amiket később mégsem vállalt be, arra hivatkozva, ő oda nem utazik. Popovics elfelejti, hogy eddigi mérkőzéseit egytől egyig én szerveztem, amikor az egyik pápai találkozóján csak esett, kelt a ringben, az én személyemnek köszönhetően hozták ki döntetlenre a mecset. Az emberek hajlamosak elfelejteni dolgokat, van, amikor nem működik a rövid távú memória. Popovics Tamás arról is elfeledkezik, amikor a súlyemeléstől doppingvétség miatt eltiltották, 31 évesen, amatőr múlt nélkül, én adtam neki lehetőséget. Soha nem volt köztünk semmilyen hivatalos megállapodás, egy kézfogással pecsételtük meg, amit megbeszéltünk. Arról valóban volt szó, hogy a WBO-nál interkontinentális mérkőzést vívhat majd, de jelenleg szakmailag még nincs azon a szinten, hogy egy ilyen összecsapáson győzelmi esélyekkel lépjen a kötelek közé. Három-négy meccsre még szüksége van, de ha Füzesy Zolival továbbra is így dolgoznak, akkor előreléphet.

- A végére hagytam Nagy Jánost, aki a Sport televízió kamerái előtt beszélt esetleges visszatéréséről, ám gátként az önnel kötött szerződést emlegette. Az egykori nagypehelysúlyú bajnok szerint, akkora összeget kellene versenyengedélyéért kifizetnie önnek, amennyit hatéves profi pályafutása alatt sem keresett.
- Szerencsésebb lett volna, ha Jani a nyilatkozata előtt felhív engem. Gondolom, még tudja a számomat, megkérdezhette volna, mi a módja a visszatérésének. Egy kávé mellett megbeszélhettük volna az egész történetet. De arról sem tudok, hogy a Felix-Promotion részéről valaki is konkrét összeget emlegetett volna, amit Janinak visszatérése esetén ki kellene fizetnie számunkra. Sem írásban, sem szóban nem tettünk soha ilyen kijelentést.

- Ezek szerint, ha Nagy János felhívja önt, akár a folytatásról is megállapodhatnak?
- Abszolút. Az üzleti életben minden megállapodás tárgyát képezi. Az emberek hajlamosak elfelejteni, hogy én hat évig foglalkoztam Janival, de ebből csak három év volt tévés szereplés. Nekem előtte is elő kellett teremtenem Nagy János és ellenfelei fellépti díját, valamint edzője bérét, és a világszövetség jogdíját. János emlékezhetne arra is, amikor Dubaiban bokszolt, vagy amikor Tunéziába vittem ki. Nem értem őt, ezeket elfelejtette? Furcsa volt a kijelentése, hiszen mióta hazajöttem, senki nem keresett az ő esetleges visszatérésével kapcsolatban. Ha a Pro-Box építkezni szeretne, s ér annyit neki Nagy Jani, hogy egy megbeszélés erejéig felhívjanak, akkor állok rendelkezésükre, rajtam nem múlik Nagy János visszatérése.

Balogh Zoltán