A legnagyobb pofonok, legkeményebb ellenfelek

Ezekből a történetekből gyűjtöttünk össze egy csokorra valót, a legkeményebb ütésekről, amit valaha adtak, és amit elnyeltek, illetve, hogy kik voltak a legkeményebb ellenfeleik. A válaszok közül néhány megjósolható volt, és néhány meglepő. Több korábbi címvédő is elmondta, hogy miután célba értek a legkeményebb találataik, féltették az áldozataik egészségét. Néhányukat cserbenhagyta az emlékezetük, miután KO erejű ütéseket fogadtak, míg mások elmondták, hogy soha nem kaptak olyan erejű ütést, amivel megsebezték volna őket.

ROBERT DANIELS (WBA cirkálósúlyú világbajnok 1989-91)

"Megütöttem Craig Bodzianowski állát egy ellen jobbossal a 8. vagy a 9. menetben. (1990 júliusában egy címvédésen) Ez tűnt akkor helyesnek. Majdnem lement, de a bíró megakadályozta. Kivette őt a küzdelemből és hagyott neki pihenő időt.
Taoufik Belbouli elleni küzdelmem 7. vagy a 8. menetében egy jobbkezessel megütötte az államat. Belbouli kedvelte a nehézsúlyt, onnan jött le. Nem engedtem neki, hogy tudja, hogy megsebzett. Nem emlékszem sokra erről, mert nem is szeretnék rá emlékezni."

BOBBY CHACON (WBC pehelysúlyú 1974-75, WBC nagypehelysúlyú 1982-83 világbajnok)

"A legkeményebb ütés, amivel valaha betaláltam, egy jobb keresztütés volt Bazooka Limon állkapcsára, amikor 1982 decemberében elnyertem a kiskönnyűsúlyú címet. Ez volt a WBC által az utolsó 15 menetre jóváhagyott küzdelem. Leütöttem őt 20 másodperccel a vége előtt, de felkelt, ami annak a jele, hogy Ő milyen kemény volt.
A legkeményebb ütés, amit valaha kaptam, egy balhorog volt az állkapcsomra, amit David Sotelo ütött 1976 februárjában. Ez a 33. küzdelmem volt. Leütött engem és nem emlékszem, hogy felálltam. "Felébredtem" az öltözőmben és megkérdeztem a manageremet, Joe Poncet, hogy melyik menetben ütöttek ki. Azt válaszolta, hogy megnyertem a küzdelmet."

DWIGHT MUHAMMAD QAWI (WBC félnehézsúlyú 1981-83, WBA cirkálósúlyú világbajnok 1985-86)

"1992-ben egy Atlantic Citybeli cirkálósúlyú küzdelemben egy rövid jobbkezessel megütöttem egy fickót (Ric Lainhart). A karom teljes hosszában éreztem az ütést. Felállt, lábujjhegyre vigyázban, aztán egyenesen arcra esett. Olyan volt, mint egy rajzfilm. Soha nem láttam azelőtt senkit úgy elesni. Ez az első menetben történt. Kiszámolták. A vászonról kellett összeseperni, aggódtam is miatta.
A legkeményebben Holyfield ütött meg, ez a második küzdelmünk első leütése (1987 decemberében). Ez egy jobbkéz volt, és nem láttam, ahogy jött. Csattant Evander ütése. Soha azelőtt nem voltam padlón, és kétszer is lementem abban a menetben. Matthew Saad Muhammad szintén egy kemény ütő volt."

DON LALONDE (WBC félnehézsúlyú világbajnok 1987-88)

"A legkeményebb ütés az egy jobbkéz volt, amit Eddie Davis ellen engedtem el a második menetben. (Az 1987-es címmérkőzésükön) Az összes elem összejött. Én jó pozícióban voltam, ő rossz pozícióban volt. Ez egy jobbegyenes az állára, és elég ijesztő volt. Éreztem a visszaverődést a testemen, a jobbkezesemtől a bal lábamra esett. Sokáig nem mozdult.
A legkeményebb ütés, amivel megütöttek, 2 mérkőzést kell mondanom. Egyik ütést sem láttam. Első, a 8. menetben az NABF címmérkőzésemen Willie Edwards ellen történt 1985-ben. Megütött egy balhoroggal. Megállított a 9. menetben, és négyszer kerültem padlóra, de a leütések közül mindegyik annak az egy ütésnek az eredménye volt. Szintén balhoroggal, Bobby Czyz ütött meg az első menetben (1992-ben cirkálósúlyú címmérkőzésen). Az ötödik menet volt, mikor realizálódott bennem, hogy egy küzdelemben vagyok... Az ütés, amivel Ray Leonard megütött? Azt torokra kaptam, és megpróbáltam felkelni a számolás alatt. Ray soha nem sebzett meg engem egy ütéssel."

EDDIE MUSTAFA MUHAMMAD (WBA félnehézsúlyú világbajnok 1980-81)

"Mario Rosa kemény fickó volt a New Jersey állambeli Patersonból. Leütött engem a hatodik és a hetedik menetben is (az 1974-es mérkőzésük alatt) és a 8.-ban egy jobbkezessel kiütöttem őt. Ez a tökéletes ütés volt, olyan, mint amivel Marciano ütötte Walcottot. Szeretett kipattanni a kötélről egyenesen felém. Megállapította, hogy kész vagyok. Én nem mindig a jabet használom először. Eldobtam a jobbost és elléptem. A Puerto Ricoiak meg akartak ölni engem, mert Rosat kiütöttem. Elszámolhattak volna 400-ig is. Én már nyugodtan zuhanyoztam, őt meg a vászonról kaparták.
A legkeményebb ütést, amivel engem valaha megütöttek, Matthew Saad Muhammadtől (előző neve Matthew Franklin) kaptam 1977-ben Philadelphiában. (10 menetben végül győzött Eddie Mustafa Muhammad) Egy jobbkéz volt, amitől egyenesen lementem már az első menetben. Azt gondoltam, hogy egy strandon vagyok valahol, lefeküdtem és a lábaim a levegőben. Határozottan megsebzett, de ő ezt nem tudta. Ötnél vagy 6-nál keltem fel és ugyanazt az arckifejezést tartottam. Soha nem ütött meg úgy még egyszer. Egyszer elég volt." Eddie, még a legkeményebb ütők között említi a két korábbi bajnok Victor Galindezt és Marvin Johnsont is. A korszak egy másik kiváló félnehézsúlyú bajnoka Matthew Saad Muhammad, Dwight Muhammad Qawit és Marvin Johnsont tartja a pályafutása legerősebb ellenfeleinek.

MICHAEL NUNN (IBF középsúlyú 1988-91, WBA nagyközépsúlyú világbajnok 1992-94)

"A Sumbu Kalambay elleni kiütésem (1989-ben címmérkőzés) elég gyorsan történt. Vívó stílusú vagyok, és nem kerestem azt. Tökéletes ütés volt, egy balkezes. Ahogy megrázkódott a vászon, tudtam, hogy keményen kiütöttem.
Iran Barkley (akit Nunn kipontozott 1989-ben címmeccsen) tudott ütni. Erős volt, kemény ütésekkel. Bárki másnál többször, keményen megütött és ezt jobban éreztem, mint a James Toney elleni küzdelmemen. Elég megfoghatatlan vagyok, nem ütöttek meg túl sok tiszta ütéssel a pályafutásom során. "

CURTIS COKES (váltósúlyú világbajnok 1966-69)

"Emlékszem arra, ahogy ütöm Joe Micelit egy olyan kontra jobbegyenessel, ami eltörte az orrát. (1961-ben) Lement és mindenhol vér volt. Ahogy egy harcos, Joe lement, de felállt és kipontoztam őt.
(1961-ben) Charley „Sírkő” Smith balhoroggal megütött és 30 percen keresztül csillagokat láttam. A kötelek közé hajtott és egy leütést visszavontak, mert akadályoztak engem a kötelek. Amikor már tudtam, hogy hogyan üthetném meg, néhány alkalommal le is küldtem. Ő felállt, én meg kipontoztam."

TROY DORSEY (IBF pehelysúlyú világbajnok 1991)

"Nem számoltam a rúgásokat (Dorsey kick boxban volt világbajnok előzőleg), akit valaha a legkeményebben megütöttem az Alfred Rangel volt, amikor elnyertem a világbajnoki címet. (1991-ben) Ez egy jobbkezes volt az ő jabje fölött. Néhány másodperc után láttam, hogy eléggé kinyitotta, aztán becsukta a száját. Eltörtem az állkapcsát. Ez egy olyan tiszta és jó ütés volt. Az időzítés és az erő tökéletes volt.
Nem emlékszem a legkeményebb ütésre, amivel engem valaha megütöttek, de Jorge Paeznak volt néhány igazán gyors ütése és időnként el is talált keményen. Egyszer le is ütött engem, de az az ütés nem látszott különlegesnek."

CARLOS PALOMINO (WBC váltósúlyú világbajnok 1976-79)

"A legszenzációsabb KO-m amire emlékszem? Nem gondolkodtam ezen, keményen ütöttem az összes fickót. Jose Mirandaval küzdöttem az Olympic Auditoriumba (1974-ben). Fogásból váltunk szét, amikor egy jobb keresztütéssel megütöttem, ez egyenesen az állára ment, és lement tőle, mint akit lelőttek. A bíró meglengette a kezeit és a küzdelemnek vége volt. Szintén, balhoroggal ütöttem meg Dave Boy Greent a címmérkőzésünkön (1977-ben). Ez egy nagyon szoros küzdelem 11. menetében volt. Az ütéstől háttal pattant vissza a padlóról. A bíró lehajolt és kivette a foggumiját.
A legkeményebb ütést, amivel engem valaha megütöttek, a PanAm válogató döntőjében kaptam 1971-ben. Norman Goins ellen mérkőztem Fort Braggben, Észak-Karolinában. Minden menetben lementem, de minden alkalommal felkeltem és megnyertem a küzdelmet. Mindig jobbkézzel ütött meg és mozgatott engem. Emlékszem Javier Munizra (A testvére Palomino egyik későbbi ellenfelének Mando Muniznak), felhívott a mérkőzés előtt. „Bármit teszel, maradj zárt a közelében, mert ő egy gyilkos ütő”."

WILLIE PEP (pehelysúlyú világbajnok 1942-50)

"Ez egy vicces kérdés. Nem tudom elmondani neked, hogy kit ütöttem meg a legkeményebben, mert, én nem voltam egy nagyütő. Szerintem az ex feleségemet ütöttem meg a legkeményebben. De odaállt és visszaütött.
A fickó, aki engem ütött meg a legkeményebben, természetesen Sandy Saddler volt. Ő egy tisztességes ütő volt. Ezt a fickót azért edzették, hogy verjem meg engem. Megvertem négy embert, akik legyőzték őt, nem lesz vele problémám, mondtam. És megfogott. Jó formában voltam, de kicsapta a világítást nálam."

KID GAVILAN (Váltósúlyú világbajnok 1951-53)

"Mindenkinél keményebben Carmen Basiliot ütöttem meg. (Az 1953-as címmérkőzésükön) Jobbkézzel. Mindkét kézzel kemény ütésekkel ütöttem meg Sugar Ray Robinsont. (1948-ban és 49-ben) Johnny Brattonnak eltörtem az állkapcsát. (1951-ben címmérkőzésen)
A legkeményebb ütő Sugar Ray Robinson volt. Mindkét kézzel. Mindkét mérkőzésen. De nem tudott a padlóra küldeni. Ő mondta nekem, hogy nem engedi meg senkinek, hogy azt mondhassa, hogy megvertelek téged. Ők pedig ezt is kapták tőle."

BOB FOSTER (Félnehézsúlyú világbajnok 1968-74)

"Megütöttem Mike Quarryt (1972-ben), Dick Tigert (1968-ban), Vincente Rondont (1972-ben). Rondon volt az egyetlen fickó, akinek igazán le akartam venni a fejét. Szemétül beszélt. De azt hiszem Quarryt ütöttem meg a legkeményebben. Balhorog. Mindhármukat megütöttem ezzel az ütéssel. Dupla balhoroggal ütöttem Rondont. Tudtam, hogy ütni fogom Quarryt a harmadikban, és kiütöttem a negyedikben. Nem voltak kétségeim. Tudtam, hogy elveszett. Aggódtam, hogy meghalt. Megnéztem és a szemei visszaálltak a fejéhez. Végül talpra állították.
Joe Frazier ütött ki engem, de a legkeményebb ütést Roger Rousetól kaptam. (1970-es címmérkőzésükön) Balhorog, megütött pontosan. Nem mentem le tőle, de nem kívánom senkinek. Ez az első menetben volt. Kimentem a másodikra, és azt mondtam, ezzel az ütéssel soha nem fogsz megütni még egyszer. Rouse ütése keményebb volt Joe-énál."

ALEXIS ARGUELLO (WBA pehelysúly 1974-76, WBC nagypehelysúly 1978-80, WBC könnyűsúlyú világbajnok 1981-82)

"Egy ütésre emlékszem igazán, amikor aggódtam, hogy megsebeztem a fickót. Diego Alcala volt, Puerto Ricoban. (1978-ban címmérkőzésen) Ez egy balos volt az állra, aztán egy jobbegyenes az első menetben. A szemei teljesen fehérek lettek. Puerto Ricoban volt egy kemény meccsem Alfredo Escaleraval. (1978-ban) Ruben Olivares egy nagy ütő volt, és az Aaron Pryor elleni második küzdelem is kemény volt. Pryornál nem akartam lemenni, de a fáradtság arra kényszeríttet, hogy lemenjek. Kb. 100 ütéssel megütött. De ha csak egy ütést kellene nekem mondani, akkor az Andy Ganigané volt. (1982-es címmérkőzésükön) Ez egy rövid balkezes volt az állra az első menetben."
Kevin Rooney (Mike Tyson korábbi edzője, aki a 80-as évek elején könnyűsúlyú versenyző volt), Arguello jobb keresztütéseit tartja a legerősebbnek, amit soha nem látott amikor jöttek. Ezenkívűl még (Charlie Weirt) és Roberto Durant tartja nagyon keménykezűnek, akivel 1980-ban az első Leonard elleni meccse előtt sparringolt.

CARLOS ORTIZ (kisváltósúlyú 1959-61, könnyűsúlyú világbajnok 1962-68)

"Emlékszem, ahogy ütöm Flash Elorde-ot a 14. menetben a második mérkőzésünkön a Madison Sqare Gardenben. (1966-ban) Ez volt az egyetlen a karrieremben, amikor megijedtem. Megijedtem, hogy ártottam neki. Egy jobbkéz után egy balhorog volt. Elaludt.
Len Matthews Philadelphiában (1959-ben) egy balhoroggal ütötte meg a jobb arcom közepét, az ütéstől felfele az egész arcom elzsibbadt. Azt gondoltam, hogy megbénított. De amikor mentem vissza a sarokba, csak zsibbadt volt, és megúsztam. (Ortiz azonban tovább folytatta és megállította Matthewst a 6. menetben)"

AARON PRYOR (WBA kisváltósúlyú 1980-83, IBF kisváltósúlyú világbajnok 1983-85)

"Gaeton Hart. (1980-ban címmérkőzésen) Megütöttem a legjobb jobbkezesemmel, amit üthettem. Lement és vége lett a mérkőzésnek. És Lennox Blackmore. Megütöttem a legjobb balhoroggal, amit valaha ütöttem. (1981-ben egy címmérkőzésen).
A legkeményebb ütés, amit valaha kaptam, Dujuan Johnson ellen volt. Leütött engem az első menetben egy jobbegyenessel. És természetesen Alexis Arguello jobbegyenesei voltak még a legkeményebbek."

SUGAR RAY LEONARD (váltósúlyú 1979-82, WBA nagyváltósúlyú 1981, WBC középsúlyú 1987, WBC nagyközépsúlyú és félnehézsúlyú világbajnok 1988-90)

"Akit valaha a legkeményebben ütöttem meg, valószínűleg az a balhorog volt, amivel Dave Boy Greent kiütöttem a 4. menetben. (az 1980-as címmérkőzésükön).
A legkeményebb ütést a Thomas Hearns elleni második mérkőzésünkön kaptam. Sokszor megütött engem a második küzdelmünkön. Jobbkezesekkel. A legkeményebb ráadásul nem a leütések közül volt az egyik. És Roberto Durantól a "kőöklűtől" is keményeket kaptam."

TONY DeMARCO (váltósúlyú világbajnok 1955)

"A legkeményebb ütésem, amivel megütöttem valakit? Amikor Wilbur Wilsonnal mérkőztem (1954-ben), nagyon eltökélt volt, hogy átvegye a Massachusetts / New England-i körzetet. Mi nagyon versengtünk egymással. Ő váltósúlyú, én könnyűsúlyú voltam. Bokszoltam vele és mondtam mindenkinek, hogy ki fogom őt ütni az első menetben. Mindennel ütöttem, horgokkal, felütésekkel, egyenesekkel, de nem ütöttem ki. Pontokkal vertem. A második küzdelmünk (2 hónappal később) előtt megsérült a bal kezem, és mondtam a barátaimnak, hogy kis segítséggel pontozással megverem. Megütöttem balhoroggal a második menetben, elcsíptem állon, elvörösödött és lement 20 számolásig. Az a kedvenc KO-m.
Carmen Basilio ütött meg a legkeményebben. A második mérkőzésünkön. (1955-ben) 71 mérkőzésem volt és csak kétszer számoltak ki, abból az egyik a második Basilio elleni mérkőzés volt. Megütött engem egy kereszt jobbossal Bostonban. (a 12. menetben)"

BUDDY McGIRT (IBF kisváltósúlyú 1988 és WBC váltósúlyú világbajnok 1991-93)

"Bárkinél keményebben Vince Relefordot (1987-ben) ütöttem meg. Egy balhorog a testére, aztán az állára és kiütöttem. (a 11.-ben) Tény, hogy ő már nem volt ugyanaz a harcos utána, azt hiszem, hogy még egy meccse volt és visszavonult.
A legkeményebben engem Tony Baltazar ütött meg. Balhoroggal találta el az államat a 2. menetben, és a következő dolog amire emlékszem, hogy a 9.-ben vagyunk, majd megnyertem a küzdelmet. Kérdeztem Al-tól (Al Certo), hogy mi történt a többi menetben? Ő pedig azt válaszolta, hogy ne aggódj, jól csináltad, csak így tovább"

JOSE TORRES (félnehézsúlyú világbajnok 1965-66)

"Frankie "Kid" Anselm Philadelphiából. (1958-ban) Egy kétségbeesett küzdelmet vívtam vele. Bár megnyertem a mérkőzést, de elfáradtam, mert nem akart összeesni. Nagy hirtelen elengedtem egy ütést és ütöttem őt mindennel, amivel tudtam, aztán hirtelen már nem voltam fáradt. Le, majd kiütöttem őt. Ez egy jobbkezes volt. Emlékszem, hogy Duilio Nunezt olyan testütésekkel ütöm, amik egy öszvért is megöltek volna. (1962-ben) De Ő egy igazi profi volt. Evander Holyfield emlékeztet rá. Ütöm, és nem mutat fájdalmat. Testütéssel leütöttem Willie Pastranot, de Nunez meg se moccant.
Engem leütött Florentino Fernandez, Puerto Ricoban az első menetben. (1963-ban) Az egy tiszta, erős ütés volt, amivel engem valaha megütöttek. Balhorog. Nem láttam az ütést, nem éreztem, hogy fáj, csak a földre kerültem. Arra emlékszem, hogy a padlóra kerültem és felálltam. A büszkeségem rávett, hogy felálljak. Profiként ez volt az első alkalom, hogy lenn voltam. Nem tudtak tisztán megütni. Ezt kihasználtam. Paret egy nagy ütéssel ütött meg, ugyanez volt Skeeter McClure-al. (1964-ben) Dick Tigerrel 30 menetet bokszoltam (1966 és 1967-ben) de csak egy tiszta ütéssel ütött meg, de az semmi nem volt Fernandezéhez képest."
Torres még amatőrként az 1956-os olimpia döntőjében Papp László ellen maradt alul, ahol az amatőr korszaka legkeményebb ütéseit szenvedte el.

KEN NORTON (nehézsúlyú világbajnok 1978)

"Nézzük csak. Nagyon nehéz ezt megmondani. Mikor Jerry Quarry és én mérkőztünk, eltaláltam néhány jó ütéssel. De keményebbekkel Randy "Tex" Cobbot. Balhorgokkal és felütésekkel. Csak pislogott. Kemény fickó volt. Megütöttem az állát, és mintha csak simogattam volna. Azt gondoltam, hogy egy horog majd elfogja kábítani, de nem történt semmi. Pedig megpróbáltam mindent.
Azok a legkeményebb ütések, amiket kapsz, és nem emlékszel rá. Amikre emlékszel, kemények, de nem KO erejű ütések. Frazier volt a legkeményebb ütő az edzőkesztyűzéseken. Testütések. Megütötte a térded és még a fejed is fájt, annyira erőteljes volt. Könyörtelen volt, csak jött és jött és ütötte a nagy balhorgait. Egyszer bokszoltunk a Concord Hotelnél. Ezekkel a horgokkal ütött engem és az egész testem elzsibbadt. Ernie Shavers megütött és végem volt. Nem emlékszem semmire."
Norton Foremant is kemény ütőnek mondja, míg az előbb említett korábbi nehézsúlyú bajnok Joe Frazier pedig George Foremant nevezi meg, mint a legerősebb ellenfelét, akinek az ütéseitől időnként még a földtől is elemelkedett "smokin" Joe. A '60-as '70-es évek nehézsúlyú vasembere a kanadai George Chuvalo soha nem került padlóra a 93 mérkőzése alatt, pedig olyan igazi ütő fiúk ellen mérkőzött, mint Frazier, Foreman, Turnbow, Quarry, DeJohn vagy Cleveland Williams. Chuvalo arra a kérdésre, hogy kinek volt a legkeményebb az ütése, azt mondja, hogy: Frazier? Ali? "Nem, egyik sem. Mike DeJohn egy igazán derekas ütő volt. Mike DeJohn sok fickót már az első menetben kiütött. Mike DeJohn egy jó döngető volt. Foreman természetesen szintén. Mel Turnbow szintén. Úgy vélem, hogy a három legkeményebb ütő: George Foreman, Mel Turnbow és Mike DeJohn.

WILFRED BENITEZ (WBA kisváltósúlyú 1976-77, WBC váltósúlyú 1979, WBC nagyváltósúlyú világbajnok 1981-82)

"A legkeményebb ütésem egy jobbkezes volt, amivel megütöttem Maurice Hope-ot. (1981-ben a címmeccsükön) Egy ütéssel kiütöttem. Ha nem ütöm ki egy ütéssel, akkor nem én vagyok Wilfred Benitez.
A legkeményebb ütéssel Bruce Curry ütött meg a Madison Square Gardenben. (1977-ben) Ez volt az első eset, hogy lementem. Egy jobbkezes volt. A mérkőzés előtt azt mondták nekem, hogy egy vívó stílusúval fogok küzdeni, de Ő egy nagy ütő volt."

HAROLD GOMES (kiskönnyűsúlyú világbajnok 1959-60)

"A legkeményebben Bobby Rogerst ütöttem meg 1957 áprilisában Providenceben, ami az első televíziós mérkőzésem volt. Könnyűsúlyból jött fel. 8 rettenetes menet és váltakozó ütésváltások után végül kiütöttem a 9.-ben. Jött nekem, én meg kontra jobbossal állon vágtam. Kiütöttem és meghalt. Először arcra esett, majd vége volt. Én meg ezzel a győzelemmel debütáltam a Top 10-be.
A legkeményebb ütés, amit kaptam, ténylegesen három ütés volt. Egy bunyós Texasból, Paul Jorgensen, elsőszámú pehelysúlyú és kétszer mérkőztem ellene. Először Miami Beachen, aztán Providenceben az akkor újra "beindított" kisváltósúlyú címért. (1959-ben) Jobbkezesekkel ütött le háromszor a 10. vagy a 11. menetben, de mindig felkeltem és megnyertem a küzdelmet pontozással 15 menetben. Ösztönösen harcoltam, nem emlékeztem, hogy mi történt a leütésektől a 15. menet végéig."

OLIVER McCALL (WBC nehézsúlyú világbajnok 1994-95)

A 90-es évek egyik legkeményebb nehézsúlyú bunyósa Oliver McCall, egy interjúban azt mondta, hogy Bert Cooper balhorgát tartja a legkeményebb ütésnek, amit valaha kapott. "Olyan érzés, mintha egy teherautó ütne el." Kik voltak még? Lennox? "Nem, Nem Lennoxé. Buster Douglas keményebbet ütött Lennoxnál. A jobbkezesei. McCallt sem amatőrként, sem profiként soha nem ütötték le, sem edzőkesztyűzések, sem mérkőzés alkalmával. Az "atom bika" soha nem mérkőzhetett Tyson ellen, azonban ennek ellenére Tyson ütőerejét is nagyon jól ismeri, hisz volt edzőpartnere. Tysoné milyen, őt hova helyeznéd? "Azthiszem több mint 300 menetet bokszoltunk Tysonnal, és Ő soha nem tudott leütni. Én meg leütöttem. Minden alkalommal pokoli csatákat vívtunk. Ez az, amiért 2000 dollárt fizetett nekem hetente. Tysoné is nagyon ott volt, Lennoxét az ötödik hely környékére helyezném."

Összeállításunkat hamarosan folytatjuk!

Leibinger Gábor