
Nem hiába vártak a szakértők óriási küzdelmet Popovics Tamás és Papp László mérkőzésén. A két ökölvívó rászolgált a bizalomra, már a bevonuláskor látszott, nem pihenéssel töltötték a felkészülési időszakot, külsőre is kitűnő formát mutattak. Popovics már a kezdő gongszó után elfoglalta a ring közepét, s onnan próbált testre indított ütésekkel operálni, ami hellyel-közzel sikerült, de igazából csak ritkán tudta eltalálni a lábon sokat mozgó Pappot. A pápai ökölvívó egy-két fejre indított egyenese azért így is célba ért, s ha szűken is, de elvitte az első menetet.
A koreográfia a második felvonásban is hasonló volt, Papp még nem igazán melegedett be, de kézgyorsaságával többször meglepte a Füzesy-tanítványt. Ekkor az iram már jóval nagyobb volt, a pörgős ütésváltások során Papp elsősorban jobbegyenesekkel, míg Popovics kombinációit záró balhorgokkal szerzett pontokat.
A harmadik etapban a debreceni versenyző kezdett egyre jobban belemelegedni, folyamatosan Popovics jobb keze felé mozgott, s többször ügyesen kihasználta, hogy ellenfele leejtette fedezékét, egyenesei keményen ültek Popo fején. A kitűnő iram minimum a váltósúlyúak tempóját idézte, az volt a kérdés, a felek közül ki bírja jobban.

A negyedik felvonásban szintén odatették magukat a bunyósok, Papp leengedett kézzel, de ütésre készen glasszált a szorítóban, beugrásai folyamatos veszélyt jelentettek Popovicsra. A debreceni olyan volt, mint a méh, beugrott, döfött, majd repült is el. Popo ekkor nem nagyon találta a tempót, s ez a következő három percben sem történt másként, egyszerűen nem tudott mit kezdeni a lábon folyamatosan mozgó, őt kipontozó Papp Lászlóval.
A következő menet sem hozott sok sikerélményt Popovics számára, Papp tovább folytatta partizán harcmodorát, de olyan is előfordult, hogy keresztütésekkel kontrázta meg támadni készülő ellenfelét.
Forrt a levegő a ringben, a hetedik menetben Popovics újra magára talált, bal-, jobb horgai tisztán csattantak Papp kopasz fején, aki persze nem maradt adós, egyenesekkel válaszolt, de a menet tisztán Popovicsé volt.
A nyolcadikban is maradt a leosztás, Popo indult, Papp kontrára várt, ám többször kialakult látványos ütésváltásokkal fűszerezett állóháború is, amiből hol egyik, hol másik bunyós jött ki jobban. Pappon a menet végére kiütköztek a fáradtság jelei, tolta egyeneseit, mozgása lelassult.

A kevés ütést hozó kilencedik menetben is Popo tűnt frissebbnek, belharcban kiosztott horgaira és felütéseire Papp minimális egyenessel tudott csak válaszolni, így ennek a három percnek a végeredménye nem lehetett kétséges.
A tizedikben magához tért, de továbbra is kivárásra utazott Papp, itt sem láthattunk ütészáport, inkább akkumulátortöltés jellemezte ezt az időszakot.
Az utolsó előtti felvonás elején Popovics tűnt aktívabbnak, de később Papp kombinációi értek inkább pontokat, ám a végére a pápai harcos magára talált, így egálra mentette a menetet.

Az utolsó felvonás igazi hirigelést hozott, Papp, amíg tudta, tartotta a Gergely Imre által kidolgozott taktikát, de a végén már vitte őt is előre a szíve, s látványos ütésváltásokba bocsátkozott ellenfelével. A közönség felállva szurkolta végig az utolsó percet, melyben a két ökölvívó a végső tartalékait is mozgósította. A záró gongszó után összeölelkeztek a felek, a rendkívül sportszerű mérkőzés végeztével mindkét bunyós győztesnek érezte magát, ám az ítészek megosztott pontozással Popovics Tamást látták jobbnak, amit Papp László igencsak nehezményezett, s nyilatkozni sem volt hajlandó az eseményt közvetítő Sport tévé riporterének. Győzelmével Popovics Tamás jogot szerzett arra, hogy megmérkőzzön a WBF félnehézsúlyú világbajnoki címéért.

A főmérkőzés előtt az IBO nagyváltósúlyú világbajnoka, Kovács Attila is talpra ugrasztotta a pápai publikum egy részét, az Oroszlányból származó kiválóság már a találkozó elején tudatosította az uruguayi Díazzal, sok jóra ne számítson. Viperán nem nagyon látszott a kihagyás, a meccs eleji feszültség hamar tovatűnt, s a második etapban már üzemi hőmérsékleten működött. Tökéletesen bevált az egykori olimpiai bronzérmes, Lévai István által kidolgozott taktika, védence egyenesekkel puhította a dél-amerikait, majd ha lehetőség adódott, sorban jöttek a bődületes horgok. Bár Díaz barátunk keményen küzdött, nem sokáig bírta a Vipera által diktált tempót - a negyedik menetben padlóra is került -, s a hatodik felvonásban a ringsarokkal egyetértésben feladta a kilátástalan küzdelmet. A Pro-Box reklámarcának teljesítménye láttán kijelenthető, a kitűnő képességű nagyváltósúlyú ökölvívó még sok örömet szerez a magyar profiboksz szerelmeseinek. Kíváncsian várjuk címvédő mérkőzését.
Kovács Attilával szemben, az est másik tízmenetes mérkőzésének főszereplője, Nagy József már koránt sem hozta a tőle elvárt teljesítményt. Hóhér külsőre sem hasonlított önmagára, dereka köré felszedett úszógumijaival furcsán festett a kidolgozott, atlétikus termetű német Donfack mellett. Szerencsére a bírók nem a külsőt pontozták, így a bokasérüléssel küszködő Nagy József maszatolós meccsen, de legyőzte a sokat szabálytalankodó, folyamatosan provokáló fekete bőrű ellenfelét. Ha Hóhér meg akarja tartani veretlenségét, ennél a teljesítménynél jóval többre lesz szüksége, mostani harmatos produkcióját tudjuk be edzőváltásának, és bokasérülésének. A hazai ringekben szükség van a pofátlan stílusú, a „kocsmai bunyót” is bevállaló Nagy Józsefre, ám ahhoz, hogy ezt a harcmodort hatékonyan tudja megformálni, sokkal komolyabb felkészülésre lesz szüksége.

Miló Viki Rózsa Gabriella elleni produkciója sem tért el az átlagtól, de világbajnoknőnk már azért is hálás lehetett Cséffalvay Péter stábjának, hogy egyáltalán ellenfelet kerítettek neki szombat estére. Történt ugyanis, hogy az eredeti vetélytárs, a 19 éves szlovák Slavka Scepková egyszerűen elhagyta a gála helyszínét. Viki a tehetséges Rózsa Gabi ellen hozta a kötelezőt, négy kilóval súlyosabb sparring-partnere nem állította komoly kihívás elé, kíváncsian várjuk a nyíregyházi illetőségű hölgy mire lesz képes egy felpörgetett címmeccsen.
A Pro-Box többi tagja is tisztességgel végig bokszolta a „matinét”, Rubin Olivér kivételével mindenki pontozásos győzelmet aratott. A cirkálósúlyú Rubin kicsit kilógott a sorból, az első menet végén elért test KO-ja élményszámba ment a romániai Balázs József ellen.
A médiamunkás feladata elsősorban a mindenre kiterjedő, pártatlan tájékoztatás, de azért hadd dicsérjük meg a Pro-Box csapatát, amiért a magyar ökölvívás szerelmeseinek egy jól szervezett gálával kedveskedett. A pápai gála hangulatából kiderült - bár ez eddig sem volt kétséges -, szükség van a magyar profibokszra, s szerencsére akadt egy istálló, amely a megszűnt Felix-Promotion örökébe lépett. Hosszú még az út, amíg a Pro-Box a Felix-Promotionéhoz hasonló volumenű gálákat hoz tető alá, de ha a jövőben elegendő idő áll majd rendelkezésre a szervezésre és az ellenfél választásra, akkor a színvonal még tovább emelkedhet, amihez a
monokli.com sok sikert kíván!
Balogh Zoltán
Eredmények:
Turgonyi Bálint (3, 0)–Somogyi János (7, 15, 1) nehézsúly, egyhangú pontozással
Pintye Szabolcs (3, 0)–Vladimír Tazik (szlovák, 2, 12, 1) nagyváltósúly, egyh. p.
Komjáthi László (25, 12, 1)–Kubicsek Antal (1, 7, 3) váltósúly, egyh. p.
Rubin Olivér (19, 1)–Balázs József (romániai, 3, 14, 2) cirkálósúly, K. O. 1. m.
Miló Viktória (17, 6)–Rózsa Gabriella (2, 4) légsúly, egyhangú pontozással
Nagy József (17, 0)–Bernard Donfack (német, 4, 3, 3) nagyközépsúly, egyh. p.
Kovács Attila (20, 1)–Rubén Franncisco Silva Díaz (uruguayi, 20, 13, 3) nagyváltósúly, T. K. O., a 6. menetben
Popovics Tamás (22, 3, 1)-Papp László (8, 2) félnehézsúly WBF-interkontinentális címmérkőzés, megosztott pontozással.