Balog Vilmos a WBC-nél juthat lehetőséghez!

Amikor 1997-ben Balog Vilmos megnyerte első amatőr bajnoki címét, a szakemberek úgy tekintettek rá, mint aki hosszú éveken keresztül nemzetközi szinten is „megoldhatja” súlycsoportját. A rendkívül technikás, iskolázott mozgású öklöző azonban csak félig váltotta be a hozzáfűzött reményeket: hét bajnoki címe önmagáért beszél, ám a világversenyeken rendre adós maradt az érmekkel. „Mindenki várta tőlem a jó eredményt, egyedül én nem hittem el, hogy képes lehetek rá. Begörcsöltem, nagy volt rajtam a nyomás, önbizalomhiányban szenvedtem, összenyomtak az elvárások. Annyi jó bokszolót láttam a nemzetközi mezőnyben, hogy kétségeim voltak, megütöm-e az ő szintjüket. Persze ma már tudom, voltam olyan jó, mint mások, csak nem hittem el magamról. Egy-két alkalom volt, amikor fejben is rendben voltam, akkor jól is ment a bunyó. A világversenyek sorsolásánál sokszor kifogtam a későbbi győztest vagy érmest, szóval szerencsém sem nagyon volt.” – mondta a 32 éves ökölvívó.

Balog Vilmos 2005 februárjában lépett át a profik táborába, s véleménye szerint viszonylag gyorsan alkalmazkodott a fejvédő nélküli világhoz. „Nem volt nagy a változás, csak át kellett állnom a hosszabb menetekre, meg kellett tanulnom jobban beosztani az energiámat. Itt nagyon fontos az erő, az állóképesség, ezek nélkül semmire nem juthat egy bunyós. Sokan mondják, még mindig bennem van az amatőr stílus, vívok, elmozgok, de mit csináljak, ezt tudom a legjobban. A profiknál jobban oda kell állni, ezért van a rengeteg, látványos kiütés, ám az ehhez szükséges nagy ütés nincs meg bennem, a saját stílusommal próbálok meg eredményt elérni.”
A mezőkövesdi illetőségű sportoló eddigi mérkőzéseit - egy kivételtől eltekintve - Ausztriában és Németországban, jobbára erősen negatív rekordú vetélytársakkal vívta. „Eddigi meccseimen körülbelül 70-80 százalékot adtam ki magamból. A mérkőzéseimet visszanézve folyamatosan tanulok, nagyképűség nélkül állíthatom, eddig sokkal képzettebb voltam ellenfeleimtől. De bevallom, volt olyan csata is, ahol, ha nem figyelek oda, megcsíphettek volna, szükség volt minden tudásomra.”

Az öklöző profi karrierjét a Box-Team Viennából ismert Peter Pospichal egyengeti, akivel egy kisebb kitérőt leszámítva a kezdetek óta dolgozik együtt. „Peter érti a szakmát, jó kapcsolatokkal rendelkezik, örülök, hogy újra egymásra találtunk. Nála adott a lehetőség, hogy a legjobbat hozza ki belőlem, s ebben benne van egy vb-címmeccs ígérete is. De az egykori olimpiai bronzérmes, Botos András személyében remek edzővel is rendelkezem, 1998-óta dolgozunk együtt. Tisztelem, becsülöm, úgy tekintek rá, mintha az édesapám lenne, rengeteget köszönhetek neki. Számomra elengedhetetlen a versenyző és az edző közötti jó kapcsolat.”

A menedzsere által a német „vonalat” előtérbe helyező bunyós nagyon bekezdett az utóbbi időben, négy hét alatt három csatát vívott meg, részt vett a július 7.-i Wladimir Klicsko – Lamon Brewster ütközettel fémjelzett kölni gála felvezető programjában is, ahol Pietro d’Alessiót győzte le hat menetben pontozással. A jónéhány amatőr világversenyen megfordult Balog Vilmos nem tagadta, megfogta a Klicsko-gála hangulata, fantasztikus érzés volt számára, hogy ilyen rendezvényen mutathatta meg tudását. „Éreztem a bizsergést, óriási lehetőség volt egy ilyen rangos gálán bokszolni, s később jó lenne még előrébb kerülni a programban. Úgy érzem, jól teljesítettem, fölfigyeltek rám, megismerték a nevemet, jó visszajelzéseket kaptam. Peter Pospichal kapcsolatai révén lehetőséget tud biztosítani arra, hogy minél több rangos német gálára bekerülhessek. Ez lehet az előrelépés záloga, ha minden a terveknek megfelelően alakul, szeptemberben - egy újabb felhozó mérkőzés után - a WBC nemzetközi nagyváltósúlyú bajnoki övéért léphetek szorítóba Németországban.”

Beszélgetésünk során emlékeztettem Balog Vilmost, hogy még a Felix-Promotion idején, ötletszinten felmerült egy Kovács „Vipera” Attila elleni összecsapása is, ám akkor semmi nem lett a dologból. Most, hogy egyre jobban nekidurálta magát a bunyónak, újra előjöhet a hazai bokszrajongók körében minden bizonnyal nagy érdeklődésre számot tartó csata gondolata. A két bunyós amatőr összecsapásainak mérlege döntetlenre áll: Kovács csb-sikerére Balog egy magyar bajnoki döntőn aratott győzelemmel vágott vissza. „Kovács sokat fejlődött, képzettebb, magabiztosabb lett, jól használja az első kezét, ütőereje sem csekély. Hogy mivel tudnám meglepni? Az abszolút a helyzetből adódna, nem jósolgatnék, s nem is üzengetnék Attilának. Természetesen bármikor kész lennék az összecsapásra, de ahogy az a profibokszban szokás, nem rajtam, kizárólag a menedzseremen múlik a dolog. Úgy vélem, az én stábom sokkal nyitottabban állna a csatához, mint az Attiláé, így nem sok esélyt látok, hogy összejöjjön kettőnk küzdelme.”
A civilben egy biztonsági cégnél dolgozó Balog Vilmos a „hátsó lépcsőn szép lassan feljut a szalonba”, de hogy ott hellyel kínálják-e, az még kérdéses, mert hiába van 16 győztes meccs a háta mögött, eddig jegyzett bunyóssal nem nagyon találkozott. Mindenesetre, ha menedzsmentje kapcsolatainak köszönhetően valóban harcba szállhatna a magasan jegyzett WBC nemzetközi övéért, az óriási lehetőség lehetne számára.

Balogh Zoltán
Fotó: www.profibox.hu