„Legyőztem Rico Hoye-t, akit az új Tommy Hearnsként tartottak számon, Gonzalezt kétszer, és Glen Johnsont is, aki pedig megverte Tarvert és Jonest is” – kezdte szerénytelenül Woods. „Én vagyok az úr a divízióban és ez nem túlzás. Sok ranglistát láttam már Bernard Hopkinszsal az élen, de ez szánalmas. Hopkins tökéletes középsúlyú volt, de nem félnehézsúlyú. Nagyon hatásosan mutatkozott a lefogyott Tarverrel szemben múlt nyáron, de azóta csak egy nagyváltósúlyú ellen bokszolt, és füle botját sem mozdította annak érdekében, hogy egy igazi félnehézsúlyú ellen álljon ki.”
„A rajongók is láthatják, hogy Hopkins már csak árnyéka önmagának, már csak egy visszavonuló turnét csinál, begyűjtve a nyugdíjakat, megverve könnyű ellenfeleket, éspedig unalmas öklözéssel!”
„Olyan vezető nevekkel akarok harcolni, mint Hopkins, Tarver, Jones vagy Chad Dawson. Dawson tervezi, hogy a divízió élére kerül, de ha tényleg ilyen ambiciózus, akkor a divízió leghosszabb és legnehezebb harcát kell majd megvívja. A kötelező harcaimnak vége, csak az érdekel, hogy bizonyítsak magamnak a top ellenfelek legyőzésével. De legények a gáton szembeszállni velem?”
Kicsit kellemetlen, hogy az IBF bajnoka egyszerűen megfeledkezett a képességek tekintetében az egyik legnagyszerűbb félnehézsúlyú ökölvívóról, Erdei Zsoltról. Ám lassan megszokhatjuk, hogy ha valaki, bárki, zajos nyilatkozatot tesz a súlycsoportban, akkor
Erdei Zsolt nevét ki nem ejti a száján!
Ez legalább olyan szánalmas, mint amit Clinton Woods mondott Hopkins esetében.