Klicsko péppé verte a „Fehér Tysont” is

Elég kalandos körülmények között jött létre a Vlagyimir Klicsko - Ruszlan Csagajev összecsapás, hiszen Csagajev május 30-án Nyikolaj Valujev ellen bokszolt volna, miközben a szombat esti időpontra eredetileg David Haye volt tervezve az ifjabb Klicsko kihívójának. Az élet viszont tartogatott meglepetéseket mindkét fél számára: Csagajev Valujev elleni meccsét törölték, mivel az üzbég szervezetében – máig tisztázatlan formában – hepatitis-b vírust találtak, ami miatt a 213 cm magas orosz felhőkarcoló nem volt hajlandó kiállni ellene.

Bármi az igazság, Csagajev nem lehet beteg, hiszen akkor a rosszul működő mája miatt képtelen lenne élsportolóként edzeni. A német orvosok szerint a bokszoló ráadásul a fertőzést sem tudja átadni, így a – a finn szövetség döntésével ellentétben – Németországban nyugodtan bokszolhat. És mivel az élet úgy hozta, hogy Haye megsérült, Csagajev Vlagyimir Klicsko ellen léphetett szorítóba. Az ellen a Klicsko ellen, aki kijelentette, őt nem érdekli Csagajev fertőz-e, vagy sem, mivel őt már évekkel ezelőtt beoltották az egyébként halálos betegséget okozó vírus ellen. Valujev egyébként ezt az injekciót nem vállalta be a meccs kedvéért, ami elgondolkodtató abból a szempontból, hogy valójában akart-e Csagajev ellen bokszolni.

A küzdelem előtti napon került nyilvánosságra, hogy az Universum Box-Promotion kérelme ellenére sem lehetett Csagajev WBA címét egyesíteni Klicsko WBO/IBF öveivel, mivel a szövetség még mindig nem tudta megállapítani, hogy ki és milyen mértékben felelős a Csagejev-Valujev meccs elmaradásáért.

Szerencsére a sok kalamajka a közönséget nem riasztotta el a Gelsenkirchen-i bokszgálától, és közel telt ház, 50 000 néző várta az ökölvívókat. Természetesen elsőként Ruszlan Csagajevet szólították ringbe, akinek kísérete, a mérkőzés tétjétől függetlenül, büszkén hozta magával a WBA vb-övét. Bajnokként érkezett, és bajnokként fogadta a közönség a WBO/IBF címvédő Vlagyimir Klicskót, aki az elmúlt években, zseniális edzője, Emanuel Steward kezei alatt verhetetlen bokszolóvá érett.

Mert ki kell mondani, hogy Klicsko jelenleg verhetetlen a mai nehézsúlyú mezőnyben, hisz a viccnek is rossz Klicsko-Klicsko összecsapás soha nem fog létrejönni, és aki kicsit is gondolkodik, az nem vitatja eme megállapítás igazságát. Marketingnek jó a testvérharc felemlegetése, ám más célja aligha lehet. Vlagyimir azért verhetetlen, mivel kizárólag azt hajlandó tenni a ringben, amiben toronymagasan ő a világ legjobbja, és azokat az elemeket, amelyek egy parányi esélyt adnának az éppen aktuális ellenfelének a győzelemre, száműzte repertoárjából. Ebből a szempontból egyet kell érteni David Haye azon megállapításával, amely arról szól, hogy Klicskót nem érdekli a közönség kiszolgálása, vagyis megelégszik a győzelem tényével, és ennél többre nem hajlandó. Amerikában ezért sem futhat be igazán nagy karriert!
Mert mi maradt az amatőrként megcsodált ukrán klasszisból? Egy színtelen, szagtalan, ám borzasztó hatékony bokszoló! Hatékony, mert nyer, színtelen, mert egy kézen meg lehet számolni, mennyi hajlított karú ütést indít egy 12 menetes összecsapás során.

Klicsko annyira tökéjre fejlesztette a bokszát, és mentálisan annyira egyben van, hogy ha a figyelme nem hagy ki egy pillanatra, akkor csak egy szerencsétlen sérülés, vagy egy hozzá hasonló felépítésű, technikailag és taktikailag vele egy szinten álló bokszoló győzheti le. Hibázni viszont nem hibázik, és olyan ellenfél most nincs a horizonton, aki az előbb említett kritériumoknak megfelel.

Mert Csagajev sem ilyen, noha ő is egy óriási klasszisa a sportágnak! Az üzbég hiába védekezett elhajlásokkal az esetek többségében sikeresen, ha Klicsko balegyeneseit elkerülve nem indított azonnal ellentámadást. Csagajev Gelsenkirchenben nem támadott, nem támadhatott eleget, ugyanis szinte végig olyan távolságban volt kénytelen védekezni, ahonnan ő már nem érte el az ukránt. Egyértelmű, hogy Klicsko ökölvívásának legfontosabb eleme a távolságtartás!

Meg lehet számolni, hány ütés érte el Klicsko fejét a szombat esti összecsapás kilenc teljes menete alatt! Csagajev leghosszabb ütésével is csak ellenfele mellkasát érte el, és bár a testütés is találat, össze sem lehet hasonlítani azokkal a bombákkal, amelyeket Klicsko vitt be az amúgy tényleg remekül védekező ellenfelének.

Nehéz sokat írni konkrétan magáról a mérkőzésről. Klicsko az első pillanattól kezdve balegyenesekkel mérte fel a távolságot, és fárasztotta ellenfelét, majd amikor lehetett, a jobböklét is útjára indította. Az ukrán repertoárja kizárólag az egyenesekre szorítkozott, és például egyetlen felütést sem ütött, dacára annak, hogy az mennyire hatékony fegyver tud lenne az alacsonyabb, hajolgató ellenfelekkel szemben. Klicskónak viszont az egyenesek is elegek voltak a győzelemhez, bár Csagajev kifejezetten jól bírta a megpróbáltatásokat: az üzbég annak ellenére kiváló ütésállóságról tett tanúbizonyságot, hogy a második menet derekán egy jobbegyenestől leült.

Klicsko a menetek múlásával egyre nagyobb fölényben bokszolt, de csak a 9. menet közepétől borult fel a pálya, de akkor nagyon, a harmadik percben Csagajev már egyáltalán nem ütött, így szerencsés volt, hogy a mérkőzésvezető nem szakította meg a meccset. A bíróval ellentétben az üzbég edzője, Michael Timm bölcs döntést hozott, amikor a szünetben feladta a kilátástalan harcot, vagyis Vlagyimir Klicsko ismét idő előtt nyert. A mostanival együtt Klicsko már az 53. győzelmét szerezte meg, vereségeinek száma továbbra is három, míg Csagajev profi pályafutása első kudarcét könyvelhette el, 25 győzelme és 1 döntetlenje mellett.

Az ukrán „Acélkalapács” karrierjének folytatása még nem ismert, ám valószínűsíthető, hogy az IBF (Nemzetközi Bokszföderáció) kötelezni fogja az orosz Alexander Povetkint elleni összecsapásra.

A mérkőzés felvétele - video >>>