A 18 hónap kihagyás után ringbe lépő Mayorga szokás szerint nagy iramban kezdte a mérkőzést, és Vargas mindjárt az első menet végén, több kemény találattól padlóra került. A mérkőzést vezető bíró, Raul Caiz Sr számolt, ám a spori kicsit mintha belezavarodott volna a teendőibe, mert a leütés után, a tíz másodpercet jelző kopogásra azt hitte, hogy itt a menet vége, ekképp az előretörő Mayorgát lényegében megakadályozta az első menetes knockout elérésében.
Caiz Sr indiszponáltsága a második menetre is megmaradt, merthogy Vargas két komoly találatát követően Mayorga a szokásosnak mondható táncos-showelemét adta elő, amit a korábbi mérkőzésein óriási hirig követett. Ám a mérkőzésvezető érthetetlen módon közbelépett. A továbbiakban mindkét ökölvívó nagyszerűen küzdött, felválta nyerték a harcosok a meneteket, de az amúgy súlyfelesleggel küszködő Vargas pontosabbnak és eredményesebbnek tűnt, egészen a 7. menetig, amíg erővel bírta. Mindkét ökölvívó tudatosan puhította ellenfele testét, ami eredményes is volt, mert mindketten elég sebezhetőnek tűntek bordán.
A 9. menetben kapta össze magát Vargas, ekképp továbbra is nagyszerű, nyílt küzdelmet láthatott a közönség. A pontszámok tekintetében kiegyenlített mérkőzés a 11. menet végén dőlt el, legalábbis elméletben, amikor a mexikói harcos egy jókora jobbostól, és egy kisebb botlástól padlóra került, ekképp a nicaraguai megőrizhető pontelőnyt kovácsolt össze. Az utolsó körben ezt a hajszálnyi fölényt már nem kockáztatta Mayorga, és Vargas hiába próbálta támadni, már nem adta bele magát a küzdelembe. A 12 menetes csatározás pontozásos eredménye többségi döntés volt, merthogy az egyik pontozó 113-113-as döntetlenre adta a mérkőzést, ám a másik kettő szorosan Mayorgát hozta ki győztesnek (114-112, 115-111). A kétszeres nagyváltósúlyú bajnok Vargas 29 évesen, vereséggel búcsúzott a ringtől. Mayorga a győzelme mellett a WBC nagyközépsúlyú amerikai kontinensbajnoki övének örülhetett.