Hasznos oldalak: az egérkímélő kezdőlap!
www.profibox.hu
www.kuzdoter.com
www.totalsport.hu
www.boxing.hu
www.fight.hu
www.xlsport.hu
www.belinszky.com
Ironbox Promotion
www.oldal.info
www.lapszemle.hu
www.harangiboxing.hu
womanboxing.hu
www.dvscboxing.hu
www.big-boxing.hu
www.hirstart.hu
www.ahirek.hu
www.adnetwork.hu
Visszanézve: Harold Volbrecht VS Mark Breland
2008. dec. 29., hétfő, 19:231533 olvasás - 1 komment
Az 1982-es Müncheni - ez volt sorrendben a harmadik - amatőr ökölvívó világbajnokságon az akkor 7-szeres magyar bajnok Danyi Jenő, miután 4-1 arányban legyőzte a finn Frimant, majd 5-0-ra a holland Hallie-t, legközelebb már a dobogóra kerülésért mérkőzött.
hirdetés
A 67 kilós versenyzőnk a magyar csapat legrutinosabbja, némi szerencsével potenciális éremesélyes volt. Danyi bizakodva várta a következő kört, ahol egy mindössze 19 éves amerikai ellenfelet kapott. Az amerikai Mark Brelandnak igaz ugyan, hogy csak 1 veresége volt, de nemzetközi rutinnal nem rendelkezett, némi aggodalomra adhatott okot a magassága, ugyanis 189 centi magas volt. Ennek ellenére a magyar csapat bízott versenyzőnk nagyobb rutinjában és hatalmas ütőerejében. Ha egyszer jól eltalálja, kettétörik ez a nyakigláb, gondolták. Nem találta el. Breland groteszk módon nyeklett-nyaklott, hajolgatott el a magyar fiú ütései elől, miközben ő a leglehetetlenebb szögekből bevitt ütéseivel egyhangúan, 5-0 arányban nyerte a mérkőzést, majd később a világbajnokságot, ugyanilyen arányban legyőzve még a német Zielonka-t és az orosz Konokbayevet is. 
Breland 2 évvel később, az 1984-es Los Angeles-i olimpián is magabiztosan szerezte meg az aranyérmet ugyancsak váltósúlyban. (A döntőben a koreai Yong Su Ahn ellen diadalmaskodott pontozással, a selejtezők során többek között legyőzte a román Obreja-t és a későbbi WBO profi világbajnok mexikói Genaro Leont is.) Az olimpia után, 110-1-es amatőr rekorddal átlépett a hivatásosak közé, ő volt az első számú sztár a Los Angelesi csapatból.
1984 novemberében a Dwight Williams elleni győzelmével mutatkozott be a profik között, amiért az akkor rekord összegnek számító 100.000 dollárt kapott. (Az addigi rekordot Sugar Ray Leonard tartotta 40.000 dollárral. Érdekességképp: A híres "barna bombázó", Joe Louis 52, Floyd Patterson 75, Muhammad Ali 2000, vagy Mike Tyson 500 dollárt kapott az első hivatásos mérkőzéséért. Azóta már Oscar De La Hoya megdöntötte Breland, első profi mérkőzéses kereseti rekordját.) Breland az első három profi mérkőzésén csalódást okozott, mert ugyan csodálatos dolgokat művelt a szorítóban, fölényesen győzött, de a várt kiütés rendre elmaradt, és a közönség bizony ezt is elvárta a szuperlatívuszokban beharangozott versenyzőtől. "Olyan jó vagy, amilyen jónak hiszed magad", állítja egy régi bokszmondás. Nekiálltak menedzselési úton feljavítani Breland ütőerejét. Olyan gyengébb ellenfeleket választottak neki, akikről úgy gondolták, hogy biztosan ki tudja ütni. A következő négy ellenfelét már kiütéssel intézte el. Felfedeztették vele, hogy nagy jobb keze van, és hamarosan már jobb képességű ellenfeleket is padlóra küldött. 1985 végén Hedgemon Robertson 8, míg 1986 januárjában Troy Wortham 10 menetben végig állta ellene a tervezett menetszámot. Az év hátralévő részében további 7 győzelmet aratott, valamennyit kiütéssel. (köztük John Munduga és Reggie Miller is) Breland egészen a WBA ranglista 2. helyéig menetelt, amikor 1987. február 6-án megmérkőzhetett a szervezet megüresedett váltósúlyú trónjáért a dél-afrikai Harold Volbrecht ellen.
Magának a bajnoki cím megüresedésének érdekes előzményei voltak. Akkoriban mindhárom jelentős szervezet (WBA/WBC/IBF) egységesen elismerte a súlycsoportúkból kiemelkedő, középsúlyú világbajnok Marvin Hagler és a váltósúlyú király Donald Curry elsőségét. 1986. szeptember 27-én Atlantic Cityben, Curry nagy meglepetésre, feltehetően az erőltetett súlyhozás miatt, alárendelt szerepet játszott a jamaikai születésű angol Lloyd Honeyghan ellen. A 6. menet után a két versenyorvos beszüntette a mérkőzést a bajnok szemöldöksérülése miatt. Mivel ezt vétlen összefejelés okozta, a szabályok szerint (ezek szervezetenként eltérőek is lehetnek) a mérkőzést lepontozták. Mindhárom pontozólapon Honeyghan győzött, így ő lett mindhárom szervezet által elismert váltósúlyú világbajnok. A WBA címéről azonban hamarosan lemondott. Történt ugyanis, hogy a WBC és az IBF a Dél-afrikai Bokszszövetséget kizárta soraiból az országban dúló faji diszkrimináció miatt. A WBA viszont szembeszállt ezzel, mondván, a legtöbb dél-afrikai ökölvívó fekete bőrű, így őket is megfosztanák a működési, tehát a kereseti lehetőségtől. A WBA ki is jelölte a váltósúlyú bajnok hivatalos kihívóját, a fehér bőrű, dél-afrikai Volbrecht személyében, aki az első helyen állt a kihívók között. Honeyghan erre látványos keretek közt, fotósok hada előtt egy szemeteskukába dobta WBA-bajnoki övét, és bejelentette, hogy lemond a világszövetség bajnoki címéről. A WBA gyorsan döntött a trónutódlásról, az első helyen álló Volbrecht ellenfeléül a lista 2. helyezett amerikai Mark Brelandot jelölte.
Ilyen előzmények után a Boxing News szaklap, "Nagyon köszönjük, Lloyd!" címmel kezdte a Volbrecht V Breland mérkőzés beszámolóját.
Volbrecht 19 évesen, 1975 novemberében első menetes kiütéssel debütált a profik között. Fél évvel később elszenvedte az első vereségét, kiütéssel alulmaradt a középszerű Gert Craemer ellen. A következő 2 évben veretlen maradt (közben visszavágott Craemernek), amikor újabb vereség csúszott be, ezúttal pontozással, Langton Tinago ellen. 1979-ben Johnny Gant és David Kambule (utóbbi a Dél Afrikai váltósúlyú bajnoki címért) legyőzésével kiérdemelte, hogy 1980. április 6-án megmérkőzhessen a WBA bajnok Pipino Cuevas-szal. A pontozólapok enyhe Volbrecht fölényt mutattak a 4. menet végén, de a következőben a félelmetes ütőerejű Cuevas betalált és lezárta az összecsapást. Ezt követően újabb 11 győzelmet aratott, majd 1983 októberében, San Remoban pontozással alulmaradt a hazai, 54 mérkőzésen veretlen Nino LaRoccaval szemben. '86 márciusában, 10 menetben egyhangú pontozással kerekedett felül a panamai Carlos Trujillo-n, aki nemsokkal korábban a WBC világbajnok Milton McCrory koronájáért mérkőzött. "A kalapács" becenevű Volbrecht ezzel a győzelemmel a legjobb kihívók közé került.
1987. február 6, Atlantic City, New Jersey, Trump Plaza Hotel: A mérkőzésre 3000 néző látogatott ki, elsőként Volbrecht (39-4-2(9KO) érkezett a szorítóba, ahol a mérkőzés-vezetőbírája Tony Perez, ellenőrizte a kesztyűit. Nemsokkal később jött az amerikai, akit pár perccel korábban még az öltözőben a korábbi olimpikon csapattársa és barátja, Pernell Whitaker látott el néhány jó tanáccsal. Perez az ő kesztyűit is megvizsgálta, megkérdezte, hogy minden rendben van-e, majd a ringbemondó felkonferálta a 15 menetre tervezett WBA váltósúlyú világbajnoki mérkőzést, bemutatta a hivatalos személyeket és a mérkőző feleket. A 23 éves Breland (16-0 (11KO) közel egy fejjel magasabb volt a 168 centis ellenfelénél, így mindkét versenyző taktikája első látásra nyilvánvaló volt. Brelandnak kihasználni a magasságbeli és karhosszúsági előnyét, ellenfelét távol tartani. A fordított alapállású Volbrechtnak megpróbálni közel kerülni, ellenfelét a köteleknél tartani, ahol elhelyezheti rajta horgait, de közben természetesen vigyázva annak veszélyes jobbkezére. Az első menetben Breland lépett fel támadólag, fordított alapállású ellenfele, folyamatosan jobbra-balra próbált meg elmozogni, magát összehúzva, beugrásokból, szélesen ütött lengőkkel, csapott horgokkal próbálkozott. Breland bal keze az első menetben el is törött ellenfele kemény homlokán, ettől kezdve ezt a kezét csak előkészítésre, tapogatózásra tudta használni. A menet végén, egy nyakon találó nyújtott karú balhoroggal majd egy jobbhoroggal búcsúzott a dél-afrikai. A következőben az amerikai, többnyire 2 egymást követő balegyenessel odapiszkált, majd azt követte egy nagy jobbfelütés testre, vagy jobbegyenes fejre, Volbrecht pedig időnként beugrásokból, horgokkal kísérletezett betalálni. A 3.-ban Breland megkísérelte a hátrálva, jobbra-balra elmozgó ellenfelet a kötelekhez terelni, de az szórványosan horgokkal ugrott be, ilyenkor az amerikai lefogta. A következő két menetben ugyanaz történt, mint az előzőekben. A 6. menet elején Volbrecht agresszívabban támadott, de Breland egy horgokból, felütésekből álló sorozattal lecsillapította. Továbbra is Breland ment előre, Volbrechtet láthatólag zavarták ellenfele hosszú karjai. 7. menet. Bal-jobb Brelandtól, de nem talál tisztán. Volbrecht két nagy bal lengővel kísérletezett, amit ellenfele egy nagy jobbkezessel vert keresztbe, de ő sem talált. A menet közepén Brelandtól két jobbhorog testre, majd kemény horoggal a sarokba terelte ellenfelét. Nagy jobbcsapott elől lehúzta a fejét az amerikai, de az azt követő balos nyakon találta. Breland azonban folytatta az offenzívát, egy jobbkezessel állon találta, majd a követő jobbkezestől ellenfele féltérdre esett a sarokba. A vezető-bíró megkezdte a rászámolást, de Volbrechtnek már csak akkor sikerült feltápászkodnia, amikor a bíró kimondta az "out"-ot. "Azt gondoltam, hogy fel fog kelni", mondta mérkőzés végén az újdonsült bajnok. "Nem ütöttem őt teljes erőből. Az első jobbkezes eléggé megtántorította. A második nem volt olyan kemény, mint ahogy tudtam, vagy szerettem volna." "A szemeim elmosódtak mikor lementem", mondta a leütésről Volbrecht. Így Breland lett az első aranyérmes ökölvívó a Los Angeles-i csapatból, akinek sikerült elnyernie a profi világbajnoki címet is. (Már '86 júliusában ugyan begyűjtötte a WBA cirkálósúlyú koronáját Evander Holyfield, de mint tudjuk, ő csak bronzérmes volt.)
Breland aztán fél évvel később elveszítette a címet kiütéssel a 11. menetben Marlon Starling ellen. 1989-ben a gazdátlanná vált WBA világbajnoki övet újból elnyerte, (közben kiütötte Honeyghant is) de 1990 nyarán már őt detronizálta Aaron Davis, egy súlyos kiütéssel a 9. menetben. Ezt követően még 1 évig bokszolt, majd visszavonult, miután Jorge Vaca kiütötte. '96-ban még néhány mérkőzésre visszatért, majd végleg felhagyott a versenyzéssel. Volbrecht, ezután még 2 évig bunyózott, mind a 8 összecsapását megnyerte, de már csak Dél-afrikában lépett ringbe, középszerű ellenfelek ellen. Pályafutásuk végeztével mindketten megpróbálkoztak az edzősködéssel, ez utóbbiban Volbrecht lett a sikeresebb, ugyanis ő készítette fel és állt annak a Corrie Sandersnek a sarkában, aki 2003-ban az akkori WBO és a jelenlegi nehézsúlyú világbajnok Wladimir Klitschkoval törölte fel a szorítópadlót.
Leibinger Gábor
Breland 2 évvel később, az 1984-es Los Angeles-i olimpián is magabiztosan szerezte meg az aranyérmet ugyancsak váltósúlyban. (A döntőben a koreai Yong Su Ahn ellen diadalmaskodott pontozással, a selejtezők során többek között legyőzte a román Obreja-t és a későbbi WBO profi világbajnok mexikói Genaro Leont is.) Az olimpia után, 110-1-es amatőr rekorddal átlépett a hivatásosak közé, ő volt az első számú sztár a Los Angelesi csapatból.
1984 novemberében a Dwight Williams elleni győzelmével mutatkozott be a profik között, amiért az akkor rekord összegnek számító 100.000 dollárt kapott. (Az addigi rekordot Sugar Ray Leonard tartotta 40.000 dollárral. Érdekességképp: A híres "barna bombázó", Joe Louis 52, Floyd Patterson 75, Muhammad Ali 2000, vagy Mike Tyson 500 dollárt kapott az első hivatásos mérkőzéséért. Azóta már Oscar De La Hoya megdöntötte Breland, első profi mérkőzéses kereseti rekordját.) Breland az első három profi mérkőzésén csalódást okozott, mert ugyan csodálatos dolgokat művelt a szorítóban, fölényesen győzött, de a várt kiütés rendre elmaradt, és a közönség bizony ezt is elvárta a szuperlatívuszokban beharangozott versenyzőtől. "Olyan jó vagy, amilyen jónak hiszed magad", állítja egy régi bokszmondás. Nekiálltak menedzselési úton feljavítani Breland ütőerejét. Olyan gyengébb ellenfeleket választottak neki, akikről úgy gondolták, hogy biztosan ki tudja ütni. A következő négy ellenfelét már kiütéssel intézte el. Felfedeztették vele, hogy nagy jobb keze van, és hamarosan már jobb képességű ellenfeleket is padlóra küldött. 1985 végén Hedgemon Robertson 8, míg 1986 januárjában Troy Wortham 10 menetben végig állta ellene a tervezett menetszámot. Az év hátralévő részében további 7 győzelmet aratott, valamennyit kiütéssel. (köztük John Munduga és Reggie Miller is) Breland egészen a WBA ranglista 2. helyéig menetelt, amikor 1987. február 6-án megmérkőzhetett a szervezet megüresedett váltósúlyú trónjáért a dél-afrikai Harold Volbrecht ellen.
Magának a bajnoki cím megüresedésének érdekes előzményei voltak. Akkoriban mindhárom jelentős szervezet (WBA/WBC/IBF) egységesen elismerte a súlycsoportúkból kiemelkedő, középsúlyú világbajnok Marvin Hagler és a váltósúlyú király Donald Curry elsőségét. 1986. szeptember 27-én Atlantic Cityben, Curry nagy meglepetésre, feltehetően az erőltetett súlyhozás miatt, alárendelt szerepet játszott a jamaikai születésű angol Lloyd Honeyghan ellen. A 6. menet után a két versenyorvos beszüntette a mérkőzést a bajnok szemöldöksérülése miatt. Mivel ezt vétlen összefejelés okozta, a szabályok szerint (ezek szervezetenként eltérőek is lehetnek) a mérkőzést lepontozták. Mindhárom pontozólapon Honeyghan győzött, így ő lett mindhárom szervezet által elismert váltósúlyú világbajnok. A WBA címéről azonban hamarosan lemondott. Történt ugyanis, hogy a WBC és az IBF a Dél-afrikai Bokszszövetséget kizárta soraiból az országban dúló faji diszkrimináció miatt. A WBA viszont szembeszállt ezzel, mondván, a legtöbb dél-afrikai ökölvívó fekete bőrű, így őket is megfosztanák a működési, tehát a kereseti lehetőségtől. A WBA ki is jelölte a váltósúlyú bajnok hivatalos kihívóját, a fehér bőrű, dél-afrikai Volbrecht személyében, aki az első helyen állt a kihívók között. Honeyghan erre látványos keretek közt, fotósok hada előtt egy szemeteskukába dobta WBA-bajnoki övét, és bejelentette, hogy lemond a világszövetség bajnoki címéről. A WBA gyorsan döntött a trónutódlásról, az első helyen álló Volbrecht ellenfeléül a lista 2. helyezett amerikai Mark Brelandot jelölte.
Ilyen előzmények után a Boxing News szaklap, "Nagyon köszönjük, Lloyd!" címmel kezdte a Volbrecht V Breland mérkőzés beszámolóját.
Volbrecht 19 évesen, 1975 novemberében első menetes kiütéssel debütált a profik között. Fél évvel később elszenvedte az első vereségét, kiütéssel alulmaradt a középszerű Gert Craemer ellen. A következő 2 évben veretlen maradt (közben visszavágott Craemernek), amikor újabb vereség csúszott be, ezúttal pontozással, Langton Tinago ellen. 1979-ben Johnny Gant és David Kambule (utóbbi a Dél Afrikai váltósúlyú bajnoki címért) legyőzésével kiérdemelte, hogy 1980. április 6-án megmérkőzhessen a WBA bajnok Pipino Cuevas-szal. A pontozólapok enyhe Volbrecht fölényt mutattak a 4. menet végén, de a következőben a félelmetes ütőerejű Cuevas betalált és lezárta az összecsapást. Ezt követően újabb 11 győzelmet aratott, majd 1983 októberében, San Remoban pontozással alulmaradt a hazai, 54 mérkőzésen veretlen Nino LaRoccaval szemben. '86 márciusában, 10 menetben egyhangú pontozással kerekedett felül a panamai Carlos Trujillo-n, aki nemsokkal korábban a WBC világbajnok Milton McCrory koronájáért mérkőzött. "A kalapács" becenevű Volbrecht ezzel a győzelemmel a legjobb kihívók közé került.
1987. február 6, Atlantic City, New Jersey, Trump Plaza Hotel: A mérkőzésre 3000 néző látogatott ki, elsőként Volbrecht (39-4-2(9KO) érkezett a szorítóba, ahol a mérkőzés-vezetőbírája Tony Perez, ellenőrizte a kesztyűit. Nemsokkal később jött az amerikai, akit pár perccel korábban még az öltözőben a korábbi olimpikon csapattársa és barátja, Pernell Whitaker látott el néhány jó tanáccsal. Perez az ő kesztyűit is megvizsgálta, megkérdezte, hogy minden rendben van-e, majd a ringbemondó felkonferálta a 15 menetre tervezett WBA váltósúlyú világbajnoki mérkőzést, bemutatta a hivatalos személyeket és a mérkőző feleket. A 23 éves Breland (16-0 (11KO) közel egy fejjel magasabb volt a 168 centis ellenfelénél, így mindkét versenyző taktikája első látásra nyilvánvaló volt. Brelandnak kihasználni a magasságbeli és karhosszúsági előnyét, ellenfelét távol tartani. A fordított alapállású Volbrechtnak megpróbálni közel kerülni, ellenfelét a köteleknél tartani, ahol elhelyezheti rajta horgait, de közben természetesen vigyázva annak veszélyes jobbkezére. Az első menetben Breland lépett fel támadólag, fordított alapállású ellenfele, folyamatosan jobbra-balra próbált meg elmozogni, magát összehúzva, beugrásokból, szélesen ütött lengőkkel, csapott horgokkal próbálkozott. Breland bal keze az első menetben el is törött ellenfele kemény homlokán, ettől kezdve ezt a kezét csak előkészítésre, tapogatózásra tudta használni. A menet végén, egy nyakon találó nyújtott karú balhoroggal majd egy jobbhoroggal búcsúzott a dél-afrikai. A következőben az amerikai, többnyire 2 egymást követő balegyenessel odapiszkált, majd azt követte egy nagy jobbfelütés testre, vagy jobbegyenes fejre, Volbrecht pedig időnként beugrásokból, horgokkal kísérletezett betalálni. A 3.-ban Breland megkísérelte a hátrálva, jobbra-balra elmozgó ellenfelet a kötelekhez terelni, de az szórványosan horgokkal ugrott be, ilyenkor az amerikai lefogta. A következő két menetben ugyanaz történt, mint az előzőekben. A 6. menet elején Volbrecht agresszívabban támadott, de Breland egy horgokból, felütésekből álló sorozattal lecsillapította. Továbbra is Breland ment előre, Volbrechtet láthatólag zavarták ellenfele hosszú karjai. 7. menet. Bal-jobb Brelandtól, de nem talál tisztán. Volbrecht két nagy bal lengővel kísérletezett, amit ellenfele egy nagy jobbkezessel vert keresztbe, de ő sem talált. A menet közepén Brelandtól két jobbhorog testre, majd kemény horoggal a sarokba terelte ellenfelét. Nagy jobbcsapott elől lehúzta a fejét az amerikai, de az azt követő balos nyakon találta. Breland azonban folytatta az offenzívát, egy jobbkezessel állon találta, majd a követő jobbkezestől ellenfele féltérdre esett a sarokba. A vezető-bíró megkezdte a rászámolást, de Volbrechtnek már csak akkor sikerült feltápászkodnia, amikor a bíró kimondta az "out"-ot. "Azt gondoltam, hogy fel fog kelni", mondta mérkőzés végén az újdonsült bajnok. "Nem ütöttem őt teljes erőből. Az első jobbkezes eléggé megtántorította. A második nem volt olyan kemény, mint ahogy tudtam, vagy szerettem volna." "A szemeim elmosódtak mikor lementem", mondta a leütésről Volbrecht. Így Breland lett az első aranyérmes ökölvívó a Los Angeles-i csapatból, akinek sikerült elnyernie a profi világbajnoki címet is. (Már '86 júliusában ugyan begyűjtötte a WBA cirkálósúlyú koronáját Evander Holyfield, de mint tudjuk, ő csak bronzérmes volt.)
Breland aztán fél évvel később elveszítette a címet kiütéssel a 11. menetben Marlon Starling ellen. 1989-ben a gazdátlanná vált WBA világbajnoki övet újból elnyerte, (közben kiütötte Honeyghant is) de 1990 nyarán már őt detronizálta Aaron Davis, egy súlyos kiütéssel a 9. menetben. Ezt követően még 1 évig bokszolt, majd visszavonult, miután Jorge Vaca kiütötte. '96-ban még néhány mérkőzésre visszatért, majd végleg felhagyott a versenyzéssel. Volbrecht, ezután még 2 évig bunyózott, mind a 8 összecsapását megnyerte, de már csak Dél-afrikában lépett ringbe, középszerű ellenfelek ellen. Pályafutásuk végeztével mindketten megpróbálkoztak az edzősködéssel, ez utóbbiban Volbrecht lett a sikeresebb, ugyanis ő készítette fel és állt annak a Corrie Sandersnek a sarkában, aki 2003-ban az akkori WBO és a jelenlegi nehézsúlyú világbajnok Wladimir Klitschkoval törölte fel a szorítópadlót.
Leibinger Gábor
Értékelje cikkünket: (Eddig 6 szavazat érkezett)
Adja hozzá a kedvencekhez:
Moderálási alapelvek!
Szólj hozzá!!
Név:
E-mail cím:
Regisztráció
Belépés
Regisztráció lépései:
1. Kérem adjon meg egy felhasználói nevet és egy email címet!
2. Kattintson a "Regisztráció" menügombra!
3. Az e-mailben kapott linken keresztül aktiválhatja a regisztrációját!
4. Kattintson a belépés gombra!
Megmondóbox:
BB kódok: [b]félkövér[/b] [u]aláhúzott[/u] [i]dőlt[/i]
Elküld
Frissít
Fordít
Hozzászólások: ( 1 hozzászólás érkezett )
1
Real Deal
[2008-12-29 21:42:54]
Jó lett. Nemhiába a "84-es csapat volt a legjobb az amcsiknak.
A rovat további cikkei:
Legolvasottabb hírek:
Erdei Zsolt ajánlatot kapott Amerikából29 másodperces „álommeccs”, őrjöngnek az ausszi szurkolókErdei Zsolt: Hopkins, Dawson és TarverWBC: Erdei Zsolt vezeti a félnehézsúlyú ranglistátErdei Zsolt legkorábban novemberben bokszolhatRabszolgasors 2010 - A Klicsko-csapat újabb „nagy” húzása Balzsay Károly július 31-én visszatérAz „Orosz Medve” máris kikezdte Vlagyimir Klicsko idegeitBalzsay Károly ütős formábanErdei Zsolt: Európai ajánlatok is vannak
