Babát vár a „Boxhercegnő”!

- Mikor volt utoljára moziban?
- A múlt hétvégén, a Véres gyémánt című filmet láttam Leonardo DiCaprioval a főszerepben. De miért? – kérdezett vissza Bettina.

- Mostanában nagyon elfoglalt, ezt a beszélgetést sem volt könnyű egyeztetnünk, s kíváncsi voltam, hogy egyik kedvenc kikapcsolódására jut-e ideje.
- Amíg sportoltam, háromhetente jutottunk el moziba. Most úgy áll a helyzet, hogy a férjemmel egész héten dolgozunk, de hétvégén mindig van egy szabadnapunk, amikor nem csinálunk semmit, s ilyenkor a pihenésbe a mozi is belefér. Szóval ebből a szempontból nem olyan rossz a helyzet.

- Sportpályafutásának köszönhetően, 14 éven keresztül szinte minden percet együtt töltött edző-férjével, Koller Istvánnal, mára azonban jócskán változott a felállás, van úgy, hogy a munkájuk miatt szinte csak este találkoznak. Nem szokatlan az új helyzet?
- De, nagyon furcsa volt a váltás, hiszen régen valóban éjjel-nappal együtt voltunk, s nekünk ez egyáltalán nem vált hátrányunkra. Persze, a mostani helyzet nem valami jó, de tudjuk, az embernek a munkájával komolyan kell foglalkoznia, ha előre akar lépni, valamit, valamiért. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a kevéske szabadidőnket együtt tudjuk tölteni.

- A visszavonulás után az élsportolók egy részénél jelentkeznek az „elvonási tünetek”, az izmok és az idegpályák kívánják a megszokott edzés- és versenyterhelést. Önnek hogyan ment az átállás a civil életre?
- Nagyon rosszul éltem meg, amikor abbahagytam, másfél-két hónapig nem tudtam aludni, csak napi két-három órát, nem fáradt el a szervezetem, hiányoztak az edzések. Ideges és feszült voltam, munkamániás lettem, éjjel is rengeteget ültem a számítógép előtt, de aztán a férjem rám szólt, hogy ezt sürgősen fejezzem be. Jelenleg napi egy edzéssel próbálom csökkenteni a feszültséget.
- Szokott álmodni arról, hogy újra a ringben küzd?
- Inkább arról, hogy mérkőzésre készülök.

- És nyer?
- Azt nem tudom, odáig nem jutok el, inkább azon problémázok, hogy nincs kész a frizurám.

- Amikor Rácz Félix bejelentette, hogy nincs tovább, ön egy nyíltlevélben búcsúzott el szurkolóitól, melyben hangot adott annak is, hogy örökké fájni fog, amiért nem zárhatta le méltóképpen pályafutását. Gyógyul már a seb a lelkén?
- Pályafutásom során 113 mérkőzést vívtam, s abból csak hatot veszettem el, profi világbajnok lettem, olyan karrier áll mögöttem, amilyen csak kevés embernek adatott meg. Valóban bánt kicsit a vége, de túl kellett lépnem rajta, s azt hiszem, idővel beheged majd a seb.
- Jogi diplomával a zsebében, nemrég még bírónőnek készült, jelenleg azonban Schobert Norbert cégénél, az Ételfutárnál dolgozik, mint marketing-igazgató, így igen messze került a pulpitustól.
- Lehet, hogy a jogi pályától messze van az a munka, amivel most foglalkozom, de a sporthoz szervesen kapcsolódik, hiszen termékeinkkel az egészséges életmódot propagáljuk. A jogi végzetségemnek azonban sokszor hasznát veszem, amikor a szerződéseket kell átnéznem, hiszen szerteágazó a feladatom, sok mindenre kell odafigyelnem.

- Tisztelem és elfogadom, ha a nők ringben, tatamin, vagy a súlyemelő dobogón csapnak össze, de a Nadia Hockmi elleni véres meccse láttán kicsit meginogtam. Visszanézte már ezt a találkozót?
- Egyszer, de nem igazán szeretem az ilyen meccseket megnézni, ám volt ennél csúnyább sérülésem is. Thai boxban verekedtem, akkor a fejem repedt szét, ömlött a szemembe a vér, vazelinnel kellett elfedni a sebet. Az sokkal csúnyább volt, mint a már említett szemöldöksérülés.

- Ha én vagyok a férje és edzője, szétnyílt szemöldöke láttán biztosan azt mondom, hagyjuk az egészet, fejezzük be a meccset.
- Szerencsére ő nem ezt mondta, hiszen akkor elveszítettük volna a világbajnoki címet, nem volt mese, menni kellett.
- A Hockmi-horror mellett persze több, emlékezetes csatája is volt, én mégis a 2004-es, Galina Ivanova elleni ütközetét emelném ki, melyet pályafutása legjobb meccsének tartok. Egyetért?
- Az valóban egy nagyon nehéz mérkőzés volt az akkori boksztudásomhoz képest, de ha összességében nézzük, én a Fatuma Zarika elleni sikeremet tartom legtöbbre. Bár a nézőknek ez nem tetszett annyira, mint az Ivanova elleni, de óriási taktikai csata volt.

- Ha egy tehetséges, fiatal lány tanácsot kérne öntől, belevágjon-e Magyarországon a profibokszba, mit mondana neki?
- Nem javasolnám, sőt később a gyermekemnek sem fogom javasolni. A tehetség mellett óriási szerencse kell hozzá, hogy valaki világbajnok legyen. Ha nem kerülök Rácz Félixhez, soha az életben nem szereztem volna meg a világbajnoki övet. A már említett Ivanova is kitűnő bokszoló, de csak rövid ideig tudta birtokolni a vb-címet, mert nem volt mögötte pénz.

- A választ hallva felmerül bennem a kérdés: ha újra kezdhetné, biztos, hogy még egyszer belevágna a profibokszba?
- Ha tudnám, hogy ugyanez lesz a történet kimenetele, akkor belevágnék, mert én nagyon sok mindent kaptam a boksztól.

- Na jó, így könnyű lenne! A sikeres sportkarrier után a civil életben is ragyogóan boldogul, férjével szép otthont teremtettek Szentendrén, talán már csak egy kisbaba hiányzik a teljes boldogsághoz.
- Háát, úgy tűnik, már az sem! Orvosnál ugyan még nem voltam, de 99 százalék, hogy kisbabát várunk!

- Gratulálunk, ennél jobb végszóval nem is zárhatott volna!

Balogh Zoltán