Kovács „Koko” István a sportdiplomáciáról és az ökölvívásról nyilatkozott

- Terveinek megfelelően, sikeresen pályázott a MOB elnöki tagságára. Gratulálok!
- Köszönöm szépen – válaszolt Kovács „Koko” István.

- Úgy tűnik, beindult az ön áltál korábban hiányolt fiatalítási folyamat a szervezetnél: generációjából Gyulay Zsolt és Borkai Zsolt személyében két olimpiai aranyérmest is beválasztottak az alelnökök közé, míg ön az elnökségben kapott helyet.
- Örülök a fiatalításnak, annak nemkülönben, hogy az elnökségben nyolc olimpiai bajnok kapott szerepet, azt hiszem, az olimpiai bizottság megújulásánál ez csodás kezdet. Ha az olimpiai mozgalom korábbi bajnokokkal válaszol az új kihívásokra, az sokat jelenthet. Ez óriási felelősség is, életem eddigi talán legfontosabb társadalmi pozícióját tölthetem be.

- Igen konstruktív hangvételű volt a MOB közgyűlése, nyoma sem volt a korábbi viszálykodásoknak.
- Valóban jó hangulatban zajlott a közgyűlés, s amióta részt veszek a munkában, ennyi szavazásra jogosult tag még nem jelent meg. Ez is jelzi, hogy a mostani voksolásnak nagy súlya és felelőssége volt. Reményeim szerint a munkában is véget ér a torzsalkodás időszaka, eltűnnek a politikai viták. Bízom benne, hogy az építőjellegű véleménykülönbségek csak a szakmai kérdésekre korlátozódnak. Várom már az elnökség működésének megismerését, szeretnék tevőleges részes lenni, nem csak a titulust hordozni. Az elnökségben én vagyok a legfiatalabb, a sorban az utolsó, a legkevesebb tapasztalattal rendelkező, ezért is megtisztelő számomra, hogy 38 évesen látják bennem a lehetőséget, számít rám a MOB.

- Mielőtt rátérnénk a boksztémájú kérdésekre, engedjen meg egy észrevételt. Minden tiszteletem Boros Tamás szakíróé, de talán az RTL Klub által közvetített magdeburgi bokszgála eseményeiről szakértőként ön is több érdekes információkkal tudott volna szolgálni a budapesti stúdióban. Úgy gondolom, túl nagy luxus önre az untermann szerepét osztani. Befért volna egy harmadik „sportos” kolléga kérdezőnek, így Boros Tamás mellet ön is csak a szakmai észrevételekre koncentrálhatott volna.
- Köszönöm a felvetést, talán tényleg így lett volna a legjobb. Nekem is furcsa a szituáció, de megbirkózom a feladattal, hogy olyan információkat kérdezzek, melyeket én is jól ismerek. Ilyen az élet, most én voltam a kérdező szerepkörében, ezt osztották rám, s igyekeztem a legjobban teljesíteni. Úgy hiszem, bevált már a párosunk, Boros Tamás remekül megoldotta a feladatát, kiállt a véleménye mellett, dacolva azzal, hogy nem lesz túl népszerű.

- Nézzük Erdei Zsolt mérkőzését! Mint azt ő is kijelentette, a felkészülés során többször megfázás gyötörte, ezért tartva az esetleges kondicionális problémáktól, kevesebbet mozgott lábon, bevállalta a hiriget. Taktikát váltó félnehézsúlyú világbajnokunk az utóbbi évek egyik legizgalmasabb derbijét vívta, vérrel, verítékkel írva 11. címvédése történetét.
- Nekem is nagyon tetszett a találkozó, de elsősorban azok a menetek, amikor még nem a verekedés dominált. Zsolt a verekedésben nem volt kiemelkedően jobb Barasjannál, a meneteket nem ekkor nyerte meg, szakmai fölénye nem itt volt meggyőző. A pontokat a csata első felében gyűjtögette szorgosabban, amikor káprázatos és taktikus balegyeneseivel operált. Jobban szeretem Zsolt azon győzelmeit, amikor kevésbé vállalja be a verekedést. Soha nem biztattam arra, s nem voltam amellett, hogy neki verekednie kell. Neki vernie kell! Bőven megelégszem azzal, ha okosan, taktikusan bokszol: üssön tízet, de ne kapjon kilencet! Most „nyitott” meneteket is produkált, holott erre nem volt szükség, de nálam még így is lényegesen simábban nyert, mint a pontozóknál. Izgalmas, jó mérkőzés volt, az elmúlt időszak egyik legkiemelkedőbb teljesítményét produkálta „Madár”, egy nagy tudású ellenféllel szemben még úgy is, hogy az ukrán egy számmal nagyobb volt nála. Ez pedig a profi bokszban nagyon sokat jelent.

Folytassuk Balzsay Károllyal! A stúdióban ön és Boros Tamás is többször aggályát fejezte ki nagyközépsúlyú öklözőnk teljesítménye láttán. A magyar internetes ökölvívóportálok hozzászólói szerint sem egyértelmű a mérkőzés megítélése, ugyanakkor a német médiában, s a mértékadó nemzetközi bokszhíradásokban fel sem merült, hogy nem Balzsayt illeti a WBO bajnoki öve. Akkor hogy is van ez?
- Csak a saját élményeimről és pontozásomról tudok beszámolni. Nálam nagyon szoros mérkőzés volt, de más dolog, ha az ember szurkol, vagy reálisan, a saját értékítélete alapján minősít. Az én „pontozólapomon” döntetlen körüli eredmény született. A 116-112 Karcsi javára végtelenül eltúlzott ítélet, talán még az elvakult rajongók sem látták így a meccset. Ugyanezt mondanám, ha az ellenkező irányba történt volna ilyen arányú pontozás. Egy dolog nem vitatható, ez egy rendkívül szoros mérkőzés volt, az utolsó menetet lezáró gongszó után – a pontozókat kivéve – senki nem lehetett biztos a végeredményben. Bevallom, én is nagyon féltem, s bíztam a bírók jóindulatában. Ennél könnyebb győzelmet, jobb ökölvívást vártam Karcsitól. Az eredménytől függetlenül nagyon örülök neki, hogy világbajnok! Fantasztikus sportember, kiváló ökölvívó, megérdemli a címet! De legyünk tárgyilagosak, nem bokszolt jól, tudásának nem hogy a legjavát, de még a javát sem tudta hozni. Jobb képességű bunyós Inkinnél, az orosz nem tartozik a szűk világ elitbe, nála lényegesen keményebb öklözők alkotják a nagyközépsúly krémjét. Karcsi védelmében hozzátenném, élete első vb-címmeccsén kondicionális és pszichés problémákkal is meg kellett küzdenie, szóval nem volt könnyű dolga. Karcsi hihetetlenül büszke lehet erre az eredményre, mert egy szoros mérkőzésen, de úrrá lett a gondok nagy részén, olyan teljesítményt nyújtott Inkin ellen, ami a pontozólapokon akár elég is lehetett a győzelemhez. Meggyőződésem, sokat tanult ebből a mérkőzésből. De felejtsük el az önfeledt hurrá hangulatot, ünnepelni természetesen kell, gratulálni kötelező, ám a realitások talaján kell maradnunk! Talán most irigységgel is vádolhatnak, ezzel nem tudok mit kezdeni, iszonyatosan szeretem Zsoltot és Karcsit is, de a közvéleményt csak a népszerűség miatt nem akarom becsapni, s mást mondani, mint amit valóban láttam.

- Sportdiplomáciával kezdtünk, fejezzük is be ezzel. Néhány napja Budapesten látta vendégül Paco Valcarel WBO elnököt. Most már elárulhatja – a magdeburgi események számunkra kedvező alakulását bekalkulálva –, esett szó arról, hogy a WBO augusztusi kongresszusa egy Universum gálával lesz összekötve?
- Az egyre valószínűbb, hogy augusztus 25. és 28. között Budapesten, a Sofitel Budapest szállodában tartjuk a WBO hivatalos konferenciáját. 23-án érkeznek a vendégek, 24-én, Gödön rendezzük meg a golf tournamentet. Készül a vendéglista, de az már kijelenthető, hogy számos aktuális és korábbi világbajnok is Magyarországra látogat majd. Nem kizárt, hogy Hamed, Barerra, s más neves bunyósok is eljönnek. A kérdésre válaszolva, Paco Valcarel már a magdeburgi bokszgála bankettjéről telefonált, elmondta, sokat beszélgetett az Universum részéről Dietmar Poszwával. Természetesen szóba került az augusztus 22-re tervezett Universum gála is, a német tévétársaságnak, a ZDF-nek is tetszik az időpont. Én már csak a jelre várok, hogy kimenjek Németországba egyeztetni az Universummal a rendezési feltételekről. Nagy örömmel segítünk a német istállónak, mint tettük azt korábban számtalanszor Dámosy Zsolt barátommal. Állunk rendelkezésükre, fantasztikus dolog lenne, ha két aktuális világbajnokunk lépne szorítóba Magyarországon!

Xlsport – Balogh Zoltán