Svájc helyett irány haza! - interjú Szili Istvánnal

Hogyan vette rá Rácz Félixet, hogy menedzserként visszatérjen a profi boksz világába?
Tetszett, ahogyan régebben menedzselte Nagy Jancsit vagy Kovács „Vipera” Attilát, és én sem akartam megrekedni egy bizonyos szinten. Karakó István révén ismertem meg Félixet, beszélgettünk, utána pedig Istvánt kértem meg, kérdezzen rá nála, lenne-e kedve az én ügyeimmel foglalkozni.

Elsőre igent mondott?
Előbb gondolkodási időt kért. Aztán mondta, hogy vágjunk bele! 

Miért jött haza Svájcból? Elege lett a jólétből?
Gazdaságilag tényleg erős ország, de a bunyó terén jobban tetszett, ami Félixnél ment. Az ő bokszolói sokkal nagyobb publicitást kaptak, mint a külföldön bokszolók.

Mindent felszámolt kint?
Abszolút. Kint laktam, de május végén, az utolsó meccsem után már jöttem is haza.

Merre visz az útja a ringben?
Egy-két mérkőzésen belül szeretnék a magyar bajnoki övért bokszolni, aztán irány a nemzetközi porond.

Hol a helye a mostani középsúlyú mezőnyben?
A magyar bajnoki öv rövid időn belül realitás lehet, a nemzetközi összehasonlításokhoz viszont még keveset bokszoltam.

Két év alatt öt meccs tényleg nem sok. Megrekedt a karrierje?
Svájc azért nem a boksz Mekkája. Amikor a 2008-as liverpooli Európa-bajnokság után profinak álltam, kaptam egy három meccsre szóló ajánlatot a Sauerland-istállótól. Ismertek, Artur Abraham felkészülését többször segítettem kesztyűpartnerként. Szívesen mentem volna, de jött a válság, és a németek elálltak a szerződéstől. Akkor találkoztam a régebben az Universumnál dolgozó Conny Mittermaierrel, és vele mentem Svájcba. Csak ő gyorsan visszament Németországba, én meg most éreztem úgy, hogy eljött a váltás ideje.

forrás: www.felixpromotion.hu