Mindezidáig három mexikói fighter volt, aki három súlykategóriában is learatta a babérokat: Julio Cesar Chavez, Marco Antonio Barrera és Erik Morales. A nagy Chavez megkísértette a ugyan negyediket, ám hiába próbálkozott kétszer is, nem járt sikerrel, mert előbb döntetlenezett Pernell Whitaker ellen, majd Oscar De La Hoya ütötte ki. A még mindig aktív Barrera viszont nem jutott el a lehetőségig, mivel ellenfele, Jesus Chavez sérülése miatt nem került megrendezésre a negyedik súlycsoportjában a bajnoki küzdelem.
Itt azért álljunk meg egy rövid megjegyzés erejéig. Mint ismeretes, Oscar De La Hoya mexikói útlevéllel is rendelkezik, hat súlycsoportban szerzett bajnoki övet, ám mivel ő nem a spanyol ajkú ország szülöttje, ebből a szempontból nem veszik figyelembe Mexikóban.
Erik Moralesre viszont odafigyelnek. A 30 esztendős ökölvívó már 16 évesen hivatásos bokszoló volt, és ez idő tájt Julio Cesar Chavez állandó edzőpartnereként tanulta „szakmája” mesterfogásai. És mivel Morales jó tanuló volt, sorra jöttek az eredmények: 1997-ben, 21 évesen és 5 naposan már a WBC nagyharmatsúlyú (világ)bajnoka volt. Azóta tíz eseménydús esztendő telt el, és Moralesnek vasárnap éjjel lehetősége volt, hogy egykori mentorát felülmúlja a bajnoki címek számát illetően. Ám ez nem sikerült neki!
Hónapok óta megy a találgatás, hogy Morales vajon 30 esztendősen kiégett harcosnak számít, vagy csak túl sokat vállalt az elmúlt években. Az előbbire tippelőknek lehet igazuk, tudniillik David Diaz (33 győzelem – 1 vereség – 1 döntetlen), aki nem számít kiemelkedő képességűnek a bajnokok között, végig nyomás alatt tudta tartani az egykor rendíthetetlen példaképet.

Az latin-amerikai a kezdő gongszó pillanatától támadólag lépett fel, és Morales az elején még zavarban is volt. Pedig az első menet vége fantasztikusan záródott számára, merthogy néhány másodperccel a vége előtt egy jobbhoroggal padlóztatta versenytársát. Diaz viszont a szünetet követően támadásban maradt, Morales számára jobb esetben a kontraboksz jutott, és csak ritkán tudott masszív támadásba átlendülni. Ám amikor ütött, azt nagyon jó hatásfokkal tette, ekképp a mérkőzést szorossá tudta tenni, de megnyerni nem volt képes.
Azon lehet vitatkozni, hogy a 114-113, 115-113, 115-112 arányú David Diaz siker megérdemelt-e, azonban azt bizton állíthatjuk, hogy Morales már nem a régi, teste elhasználódott a nagy harcokban, így időszerű elgondolkodni a visszavonuláson, mielőtt elhomályosítja a korábbi sikereit.
„War for 4”, vagyis „Harc a négyért” volt a gála címe, ami egyértelműen a súlycsoportok számára utalt Morales esetében. Csakhogy Erik Morales (48 győzelem – 6 vereség) nem a bajnoki címek számában, hanem másban érte el a bűvös négyes számot: immáron négyszer szenvedett zsinórban vereséget!