Joe Calzaghe harcolni akart, és harcolt. Most már jöhet Bernard Hopkins és Roy Jones!

„Számomra ez az ökölvívás legnagyobb napja” – beszélt elsőként a promóter Frank Warren. „Tudom, hogy az ökölvívásban eltöltött hosszú idő alatt volt részese voltam kellemes és kevésbé kellemes pillanatoknak, de a legnagyszerűbb dolog most történt. Calzaghe a legnagyobb bokszoló, akihez valaha közöm volt. Ő mindig 110 százalékot nyújt. A mostani mérkőzésnek voltak olyan pillanatai, amikor bokszolhatott volna, de meg akarta adni a közönségnek az élményt, ezért állt oda harcolni. Ezért is ő a legnagyobb.”

Calzaghe következő ellenfele Bernard Hopkins lehet, ám Warren szkeptikus a mérkőzés létrehozhatóságával kapcsolatban. „Joe sokáig akarta a mérkőzést. Tettünk ajánlatot, aztán másnap Hopkins kétszer annyi pénzt kért. Persze ő egy nagy sportoló, egy óriási ökölvívó, de ha visszaemlékezünk a korábbi nagy amerikai harcosokra, Leonardra, Hearns-re vagy Haglerre, őt megküzdöttek mindenkivel. Mi bárhol vállalnánk a mérkőzést.”

A Kessler elleni mérkőzéssel, különösen a dán felütéseinek kikapcsolásával kapcsolatban Joe Calzaghe a következőket említette: „Megpróbáltam kizárni a próbálkozásait. Azt hiszem, a jabjeimmel átvettem az uralmat a mérkőzés fölött, de ez az ütésfajtám az elejétől rendben volt. Később számos alkalommal gondatlan lettem, de ez tette a küzdelmet ennyire izgalmassá.”

„Többször elkapott, és én is elkaptam őt. De én nagyon büszke vagyok, és soha nem tértem ki senki elől. Lacy elé is odaálltam, most Kesslerrel is harcoltam” – folytatta. „Azt is megmutattam, hogy amikor engem megsebeznek, vissza tudok jönni, és még erősebb leszek. Ezért vagyok bajnok ilyen régóta.”

Calzaghe a jövőjével kapcsolatban megerősítette, hogy tényleg félnehézsúlyban folytatja. „Fel akarok szedni további hét fontot. Amint meglesz, mindenki láthat majd igazi rombolást, és egy kevés seggberúgást. 12 hónapon belül újabb nagy küzdelmet akarok. Roy Jones, Hopkins. Bármelyikükkel, mindegyikükkel kiállok.”