Hasznos oldalak: az egérkímélő kezdőlap!
www.profibox.hu
profiboksz.lap.hu
www.boxing.hu
www.fight.hu
www.xlsport.hu
www.belinszky.com
www.oldal.info
www.lapszemle.hu
www.harangiboxing.hu
www.dvscboxing.hu
www.big-boxing.hu
www.hirstart.hu
www.ahirek.hu
www.adnetwork.hu
Marcel Cerdan, ''A marokkói bombázó''
2008. aug. 26., kedd, 11:391573 olvasás - 19 komment
Olyan volt ő a franciáknak, mint nekünk magyaroknak Papplaci. Nemcsak külsőre, méretre, de stílusra is emlékeztetett a magyarok legnagyszerűbb sportolójára. Most a franciák büszkeségének az életútjával ismerkedhetünk meg.
hirdetés
Cerdan, 1916. július 22-én született az Algériai Sidi Bel-Abbesben egy öt gyermekes szegény család, második gyermekeként. Apja Franciaországból származott, édesanyja spanyol származású. 1922-ben a Cerdan család Casablancába költözött egy szebb jövő reményében, ahol a papa szerény hentesüzletet nyitott. Vincent a család legidősebb gyermeke már gyakorolja az ökölvívást, de a másik három fiatalabb fiútestvér is arra törekedik, hogy bokszoló legyen. A kis Marcel is nagy vonzalommal ütögette a homokzsákot, mikor bátyja Vincent azt megengedte neki. Először 8 évesen lépett szorítóba egy rendezvényen, ahol Vincentet tervezték bokszoltatni. 1932 körül Cerdan papa összebarátkozott a párizsi Lucien Rouppal, akinek egy tornaterem volt a garázsa felett, és aki mindent tudott az ökölvívásról. Apja, hamarosan rábízta a kis Marcelt Lucien Rouppra, hogy nagyon vigyázzon rá és csináljon belőle nagy bajnokot, mert megvan benne a képesség. Azonban Marcel elsőszámú szenvedélye ekkor még a foci, ami az apjával állandó konfliktus forrása volt. Apja formálni akarta őt és kötelezte, hogy üljön vonatra és menjen Roupphoz, a boksztermébe. 1933-ban Cerdan apja abbahagyta fia menedzselését és ezt a szerepet, fiával együtt Roupp gondozására bízza. 
A 17 éves Cerdan, 1934 novemberében, Marokkóban légsúlyúként, könnyűsúlyban kezdte meg professzionalista pályafutását, összeeresztve olyan ellenfelekkel szemben, akik többnyire nehezebbek voltak nála. Legyőzte Roupp legjobb fiatal reménységeit, megverte Primo Rubiot, Kid Marcelt és egy sor észak afrikai öklözőt. 1937 márciusában pontozással legyőzte Omar Kouidri, majd egy hónappal később újra megmérkőztek, ahol újra Marcel győzött, de Koudri ellen a jobbkeze eltörött. Cerdan keze ettől kezdve minden mérkőzésen érzékeny volt. A párizsi bokszmérkőzések szervezője Jeff Dickson, Eddy Rabak ellen szervezett neki mérkőzést, mielőtt a párizsi rivaldafénybe hoznák a fiatal reménységet. Marcel a 6. körben kiütötte ellenfelét, majd immár Párizsban a 2. menetben végzett a rutinos Eddie Ran-nal. 1938. február 21-én Casablancába ment és újra legyőzte Kouidrit, ezzel váltósúlyú francia bajnok lett. Kouidri legendásan bátor bokszoló volt, de Cerdan a kemény ütéseivel 12 menet alatt felemésztette a kondicióját és kiérdemelte a "A Marokkói Bombázó" becenevet. Abban az évben ismét legyőzte Rabakot és a nagyhírű, korábbi Európa bajnok olasz Cleto Locatellit a híres párizsi Palais des Sportsban. Május 20-án egy fárasztó és nehéz küzdelem 6. menetben ütötte ki a francia "tigris" Gustave Humeryt, amivel Cerdan igazolta, hogy alkalmas arra, hogy a franciák egyik legnépszerűbb bokszolója legyen. 1938 novemberében újabb győzelmet aratott Kouidri ellen, de a következő év január 9-én elszenvedte első vereségét, miután Londonban mélyütéssel vádolták és amiatt az 5. menetben leléptették a hazai Harry Craster ellen. Marcel ezután legyőzte barátját Emile Burattit, Brüsszelben Bakert és Wouterst, majd júniusban, Milánóban Saverio Turiellot a váltósúlyú Európa bajnoki címért. Két héttel később újra megmérkőzött Locatellivel Marseillesben. Locatelli abban bízott, hogy ez a két hét pihenés és felkészülés kevés lesz Cerdannak, de nem volt az, mert Cerdan 10 menetben újra legyőzte az olaszt. Nemsokkal később kitört a II. világháború, szeptemberben behívták katonának, a francia flottánál teljesített szolgálatot. Az ország bukásáig a haditengerészetnél szolgált, majd később a szárazföldre vezényelték, hogy a náci katonák szórakoztatására megvédje Európa bajnoki címét a spanyol Jose Ferrer ellen.
Ferrer a németek képviseletében mérkőzött, horogkeresztes ruhában lépett ringbe és a sarkában náci köszöntésre lendítette karját. Cerdan nem hagyott sok időt az ellenségnek a szórakozásra, már az első menetben, 83 másodperc alatt kiütötte ellenfelét a 16 ezer néző előtt. Ezután hamis papírokkal elhagyta a fővárost és a Szabad Tengerészet kötelékébe lépett, hogy így szolgálja a nehéz helyzetben Franciaországot, közben Algériában és Marokkóban lépett ringbe. A háború végén, 1945 elején ismét visszatért Franciaországba ahol "újra induló" karrierje első állomásaként a szabad Franciaországban az 5. menetben kiütötte a volt olimpiai bajnok francia Jean Despeauxt, novemberben a 3. menetben elintézte a színesbőrű Assane Diouft a francia középsúlyú bajnoki címért. Sikersorozatát folytatta, miután visszavágott Victor Buttinnak egy 3 évvel korábbi diszkvalifikációs vereségért, megvédte bajnoki címét Tenet és Charron ellen, és újra kiütötte Ferrert és Brunt. 1946 júliusában az amerikaiak a ring specialistájaként küldték ellene Párizsba a több mint 170 mérkőzést vívó, világklasszis Holman Williamst. A mérkőzés előtt a kor híres amerikai rendezője Mike Jacobs kijelentette, hogy: "Ha Cerdan megveri Williamst, összehozom a Tony Zale V Rocky Graziano (középsúlyú világbajnoki) mérkőzés győztesével!" Cerdannak újra eltört a jobbkeze, de ez sem akadályozta, hogy a 10. menet végén a bíró az Ő kezét emelje a magasba a Roland Garros stadionban. Ez a győzelem volt az útlevél Amerikába. A mérkőzés után Cerdan ellátogatott a „Club des cinq”-be, Edith Piaf koncertjére, itt volt az első találkozásuk a francia sanzon királynőjével. Lew Burton a volt világbajnoki kihívó Georgie Abramst szemelte ki a "marokkói bombázó" ellenfeléül az amerikai bemutatkozásra.
1946. december 6-án, közel 17 ezer néző előtt a Madison Square Gardenben egy heves és véres mérkőzésen, 10 menetben kerekedett felül az amerikain. A közönséget is meghódította, az ottani lapok azt írták róla, hogy egy francia ellenálló bátorságával verekedett, s úgy készítette ki ellenfelét, ahogy egy nácival tette volna, ha vele valamely bisztró hátsó helyiségében találkozik. 1947-ben, Párizsban Foquet (KO1), Londonban Bert Gilroyt (KO4), New Yorkban Harold Greent sérülten (KO2), Montrealban Billy Walkert (KO1), Chicagoban Anton Raadikot (P10) vette sorra. 1948-ban megvédte az Európa bajnoki címét Walzack ellen, majd legyőzte Roacht és Krawsyckot. 1948.május 23-án, vitatható mérkőzésen, pontozással elvesztette címét a belga Cyrille Delanoi ellen a brüsszeli Heysel stadionban.
Néhány hónappal korábban Cerdan ellátogatott Edith Piaf koncertjére a "Versailles" éjszakai klubba, ahol kettőjük között szerelem kezdődött. Cerdan ekkor már családapának számított, így ez a botrány, Piaf slágereihez hasonlóan belopta magát a franciák fejébe, ám ők végül megbocsájtottak neki. 2 hónappal később, a visszavágó előtt 2 nappal, Marcel a trainingek alatt ismét eltörte a jobbkezét, ennek ellenére Cerdan megnyerte az összecsapást és őt hirdették ki Európa középsúlyú bajnokának, Edith Piaf előtt Brüsszelben. Az akkor már beteg Piafnak volt ahoz ereje, hogy Cerdan-nak erőt kölcsönözzön. "Benned megvan az a morál, amely engem is sokszor átsegített a nehézségeken- mondta neki.- Ne felejtsd el, te Cerdan vagy, a legerősebb. Egy bajnoknak, ugyanúgy, ahogy egy ünnepelt énekesnőnek, nincs joga meghátrálni." Cerdant a középsúlyú ranglistán a 2. helyen rangsorolták, már csak egy ember állt előtte, a világbajnok Tony Zale. Marcel és Edith inkognítóban, már együtt utaztak az Egyesült Államokba a Loch Sheldrake-i edzőtáborba, ahol Cerdan megkezdte a felkészülését a Tony Zale elleni világbajnoki küzdelemre. A világbajnok Zale 2 évesen nézte végig, ahogy apja meghal egy balesetben, ezért a traumától mindvégig szégyellős, visszahúzódó, de ökölvívóként rendkívül kemény ember hírében állt, "acélember" volt a beceneve. Zale nemsokkal korábban egy brutális, három mérkőzésből álló sorozattal törte meg a szintén kőkemény Rocky Grazianot.
Idő: 1948 szeptember 21. Helyszín: Jersey city, New Jersey, Roosevelt stadion. A ringbemondó bejelentette az eseményt, vagyis a 15 menetesre kiírt középsúlyú világbajnoki mérkőzést, majd bemutatta a résztvevőket. A kihívó, a Marokkói Casablancából, fehér nadrágban a 158 font súlyú Marcel Cerdan...és a másik sarokban az Indiana állambeli Garyből, lila nadrágban, a 159 font súlyú középsúlyú világbajnok Tony Zale. Természetesen az utóbbi kapta a nagyobb ovációt. Ezután bemutatták az atlétikai bizottság képviselőjét, az időmérőt, majd a mérkőzésvezető Paul Caveliert. A mérkőzésvezető középre rendeli a küzdő feleket a szokásos eligazításhoz. Mindketten jelezték, hogy tisztában vannak a szabályokkal, lekerülnek a köpenyek, kezdődhet az összecsapás. Gong, első menet. A bajnoké az első ütés, ballal piszkál oda, de nem talál. Cerdan az óramutató irányában mozog körbe, elereszt egy bal-jobbot. A jobbkezes lecsúszva talál.
Zalet fel is paprikázza kissé, testen, horgokkal sorozza meg ellenfelét. Közben a francia is talál testre, fejre, de összekapaszkodnak. A menet hátralévő részében Cerdan veszi fel az agresszor szerepét, kemény horgokkal, távolról bombáz, mikor közel kerül, a bajnok lefogja. A menet inkább a kihívóé volt. 2. menet. Már a menet elején komoly ütéspárbajba bocsátkoznak, váltakozva, többnyire hatalmas bal-jobb összetételekkel rávetik magukat az ellenfelükre, majd fogásban keresnek menedéket. A menet közepén a francia több jó és kemény horoggal talál. A menet végére mindketten kissé visszavettek az iramból. Marcel tűnik frissebbnek, ez is inkább az Ő menete volt. Az 5. menetre a világbajnok gyengülni látszik, a "marokkói bombázó" horgai éreztetik a hatásukat. Zale ugyan visszatámad, de fáradtnak látszik. A menet végefelé Cerdannak vannak jobb találatai. 6. round. A menet elején Cerdan kemény horogütésekkel "tolja maga előtt" az ellenfelet, a világbajnok szórványosan visszaver, majd fog. Cerdanon is fáradtság látszik, azonban a menet végére újabb erőtartalékokat mozgósít és újra frissnek tűnik mikor befejezi a menetet. 7. kör. Most lopakodva Zale támad, jobbfelütése talál. Nemsokkal később Cerdan kemény bal-jobb horoggal ugrik be, ezzel egyidőben az amerikai is elenged egy jobbhorgot Marcel halántékára. Zale két könnyed balegyenes után nagy jobbegyenest üt, de nem talált tisztán. A sok fogással tarkított menetet Cerdan fejezte be egy jó horogsorozással, de a menet többi részében Zale többször találta el őt. 8. menetben az Európa bajnok az aktívabb. Több távolról indított nagy erejű horoggal támadja ellenfelét, aki többnyire kapszkodni próbál, időnként visszatámad. Azonban ezekben az ütésekben nincs meg a megfelelő átütőerő. A round legvégén az európai öklöző hatalmas balhoroggal találja el Zale állát, akin egy pillanatra át is szalad az ütés. A 10. menetre Zale frissen érkezik, könnyed balegyeneseket lődöz ki. Cerdan most két kemény balhorog után jobbcsapottal is talál. Zale fogna, de Marcel testen sorozza. A fogásból való szétválás után a francia 3 hatalmas balhoroggal is talál. Most bal-jobb, de Tony fog. A menet második felében Cerdan hatalmas bal-jobb-bal-jobb-balhorog sorozással tereli be az ellenfelét a sarokba, de Zale ügyesen kibújik és visszatámad jobbcsapottal, ami után Cerdan lefogja. A menet legvégén, belharcból indított horgokkal "gyilkolják" egymást, majd a francia egy jó balhoroggal fejezi be a menetet. 11. menet. A francia úgy jön ki a menetre, mintha csak most kezdődne a meccs. Horgokkal támadja a bajnokot, aki fogással próbálja megállítani. Nagy balhorog Cerdantól, ami egy pillanatra meg is rázza Zalet. A fogásból való szétválás után balegyenes és két jobbhorog Cerdantól. Zale erejéből csak kapaszkodásra telik, majd balegyenesekkel próbálja feltartóztatni a Cerdan expresszt. Újabb két nagy balhorog a franciától, Zale úgy néz ki, kezd elkészülni az erejével. A menet végén Marcel horgai erőteljesek. Folyamatosan támad, Zale a kötelekhez szorul, ahol a francia jobbcsapott, balhorog után egy nagyon kemény balhoroggal rázza meg, amikor megszólal a menet végét jelző gong. Zale karjai a teste mellett lógnak, lassan lehajol és térdre rogy...padlón a világbajnok! Zale egy pillanatig térdelve próbál regenerálódni, aztán a segédei kísérik a sarkába. Nemsokkal később jelzik, hogy a bajnok nem folytatja az összecsapást és a ringspeaker közli, hogy Tony Zale feladta a mérkőzést, és ezzel az új világbajnok Marcel Cerdan! 
Cerdan dédelgetett álma valóra vált: Világbajnok lett! Előbb Párizs, majd Casablanca is forró fogadtatásban részesítette az új világbajnokot. Cerdan utolsó esztendeje, 1949 is diadalmasnak ígérkezett. Londonban március 29-én brutálisan megverte, majd a 7. menetben kiütötte Dick Turpin-t, majd két hónappal később a 4. menetben Krawsyck is padlóra került ellene. Marcel Cerdan ebben az időszakban volt élete, pályafutása csúcsán, ettől kezdve balszerencse sorozat üldözte. 1949. június 16-án Detroitban kísérelte megvédeni a világbajnoki koronáját az olasz-amerikai Jake LaMotta ellen. A küzdelem kemény és elkeseredett volt, a 3. menetben LaMotta a padlóra küldte, Cerdan a bal oldalára esett, valószínűleg ekkor szakadt el bal vállának az emelőizma, ettől kezdve gyakorlatilag csak a jobb kezét tudta használni. Fél kézzel LaMotta ellen... Folyamatos adok-kapok jellemezte a mérkőzést, többnyire kemény horgokkal dolgoztak testre-fejre. Marcel hősiesen elhúzta a 9. menetig, utána segédei feladták a küzdelmet. A fájdalomtól már képtelen volt folytatni a mérkőzést, oda volt a bajnokság.
A visszavágó előtt Párizsban közölte az újságírókkal: "Megnyerem, vagy Meghalok!" A jövőbe látott! Szeptemberre tervezték a visszavágót, de az amerikai egy edzésen megsérült, ezért halasztottak. 1949. október 27-én utazott a visszavágóra, hogy befejezze felkészülését a december 2-ai visszavágóra, amikor a gépe lezuhant az Azori szigeteknél. Hét órával a Párizsi Orly repülőtérről való felszállás után a gép Sao Miguel szigete fölött hegynek ütközött, majd lezuhant, s a gépen utazók közül a szerencsétlenséget senki nem élte túl. Sírját ma is egy egyszerű keresztfa jelzi a zuhanás helyén. 33 évet élt. Ha a visszavágót az eredetileg tervezett időpontban tartják, talán Marcel Cerdan ma is él... A Cerdan családot üldözte a végzet: 4 hónappal a katasztrófája után testvérét szívroham vitte el, pár héttel ezután idősebb bátyja halt meg, lezuhant egy liftben. Harmadik testvére pár évvel később autószerencsétlenség áldozata lett...Piaf az alkoholba fojtotta bánatát, alkoholista lett, amitől élete végéig nem tudott szabadulni. Cerdan a középsúlyúak egyik legkegyetlenebb verekedője, a franciáknak ő olyan volt, mint nekünk magyaroknak Papp László.
Cerdan a pályafutása során 106-szor győzött (61KO) és mindössze 4 vereséget szenvedett. A 4 vereségéből kettőt diszkvalifikálással, 1-et vitatható pontozással, és egyet sérülés miatti feladással szenvedett el. Beválasztották a halhatatlanok csarnokába és a szakértők többsége minden idők 20 legjobb középsúlyú bokszolója közé sorolja. Marcel Cerdan, a LaMotta elleni visszavágóra való indulása előtt bizakodóan írta a híres francia sportlap, a L'Equipe aranykönyvébe a következő sorokat: "Remélem, hogy világbajnokként jövök vissza." Elment, de a világbajnoki cím nélkül, többé nem tért vissza...
Leibinger Gábor
A 17 éves Cerdan, 1934 novemberében, Marokkóban légsúlyúként, könnyűsúlyban kezdte meg professzionalista pályafutását, összeeresztve olyan ellenfelekkel szemben, akik többnyire nehezebbek voltak nála. Legyőzte Roupp legjobb fiatal reménységeit, megverte Primo Rubiot, Kid Marcelt és egy sor észak afrikai öklözőt. 1937 márciusában pontozással legyőzte Omar Kouidri, majd egy hónappal később újra megmérkőztek, ahol újra Marcel győzött, de Koudri ellen a jobbkeze eltörött. Cerdan keze ettől kezdve minden mérkőzésen érzékeny volt. A párizsi bokszmérkőzések szervezője Jeff Dickson, Eddy Rabak ellen szervezett neki mérkőzést, mielőtt a párizsi rivaldafénybe hoznák a fiatal reménységet. Marcel a 6. körben kiütötte ellenfelét, majd immár Párizsban a 2. menetben végzett a rutinos Eddie Ran-nal. 1938. február 21-én Casablancába ment és újra legyőzte Kouidrit, ezzel váltósúlyú francia bajnok lett. Kouidri legendásan bátor bokszoló volt, de Cerdan a kemény ütéseivel 12 menet alatt felemésztette a kondicióját és kiérdemelte a "A Marokkói Bombázó" becenevet. Abban az évben ismét legyőzte Rabakot és a nagyhírű, korábbi Európa bajnok olasz Cleto Locatellit a híres párizsi Palais des Sportsban. Május 20-án egy fárasztó és nehéz küzdelem 6. menetben ütötte ki a francia "tigris" Gustave Humeryt, amivel Cerdan igazolta, hogy alkalmas arra, hogy a franciák egyik legnépszerűbb bokszolója legyen. 1938 novemberében újabb győzelmet aratott Kouidri ellen, de a következő év január 9-én elszenvedte első vereségét, miután Londonban mélyütéssel vádolták és amiatt az 5. menetben leléptették a hazai Harry Craster ellen. Marcel ezután legyőzte barátját Emile Burattit, Brüsszelben Bakert és Wouterst, majd júniusban, Milánóban Saverio Turiellot a váltósúlyú Európa bajnoki címért. Két héttel később újra megmérkőzött Locatellivel Marseillesben. Locatelli abban bízott, hogy ez a két hét pihenés és felkészülés kevés lesz Cerdannak, de nem volt az, mert Cerdan 10 menetben újra legyőzte az olaszt. Nemsokkal később kitört a II. világháború, szeptemberben behívták katonának, a francia flottánál teljesített szolgálatot. Az ország bukásáig a haditengerészetnél szolgált, majd később a szárazföldre vezényelték, hogy a náci katonák szórakoztatására megvédje Európa bajnoki címét a spanyol Jose Ferrer ellen.
Ferrer a németek képviseletében mérkőzött, horogkeresztes ruhában lépett ringbe és a sarkában náci köszöntésre lendítette karját. Cerdan nem hagyott sok időt az ellenségnek a szórakozásra, már az első menetben, 83 másodperc alatt kiütötte ellenfelét a 16 ezer néző előtt. Ezután hamis papírokkal elhagyta a fővárost és a Szabad Tengerészet kötelékébe lépett, hogy így szolgálja a nehéz helyzetben Franciaországot, közben Algériában és Marokkóban lépett ringbe. A háború végén, 1945 elején ismét visszatért Franciaországba ahol "újra induló" karrierje első állomásaként a szabad Franciaországban az 5. menetben kiütötte a volt olimpiai bajnok francia Jean Despeauxt, novemberben a 3. menetben elintézte a színesbőrű Assane Diouft a francia középsúlyú bajnoki címért. Sikersorozatát folytatta, miután visszavágott Victor Buttinnak egy 3 évvel korábbi diszkvalifikációs vereségért, megvédte bajnoki címét Tenet és Charron ellen, és újra kiütötte Ferrert és Brunt. 1946 júliusában az amerikaiak a ring specialistájaként küldték ellene Párizsba a több mint 170 mérkőzést vívó, világklasszis Holman Williamst. A mérkőzés előtt a kor híres amerikai rendezője Mike Jacobs kijelentette, hogy: "Ha Cerdan megveri Williamst, összehozom a Tony Zale V Rocky Graziano (középsúlyú világbajnoki) mérkőzés győztesével!" Cerdannak újra eltört a jobbkeze, de ez sem akadályozta, hogy a 10. menet végén a bíró az Ő kezét emelje a magasba a Roland Garros stadionban. Ez a győzelem volt az útlevél Amerikába. A mérkőzés után Cerdan ellátogatott a „Club des cinq”-be, Edith Piaf koncertjére, itt volt az első találkozásuk a francia sanzon királynőjével. Lew Burton a volt világbajnoki kihívó Georgie Abramst szemelte ki a "marokkói bombázó" ellenfeléül az amerikai bemutatkozásra.1946. december 6-án, közel 17 ezer néző előtt a Madison Square Gardenben egy heves és véres mérkőzésen, 10 menetben kerekedett felül az amerikain. A közönséget is meghódította, az ottani lapok azt írták róla, hogy egy francia ellenálló bátorságával verekedett, s úgy készítette ki ellenfelét, ahogy egy nácival tette volna, ha vele valamely bisztró hátsó helyiségében találkozik. 1947-ben, Párizsban Foquet (KO1), Londonban Bert Gilroyt (KO4), New Yorkban Harold Greent sérülten (KO2), Montrealban Billy Walkert (KO1), Chicagoban Anton Raadikot (P10) vette sorra. 1948-ban megvédte az Európa bajnoki címét Walzack ellen, majd legyőzte Roacht és Krawsyckot. 1948.május 23-án, vitatható mérkőzésen, pontozással elvesztette címét a belga Cyrille Delanoi ellen a brüsszeli Heysel stadionban.
Néhány hónappal korábban Cerdan ellátogatott Edith Piaf koncertjére a "Versailles" éjszakai klubba, ahol kettőjük között szerelem kezdődött. Cerdan ekkor már családapának számított, így ez a botrány, Piaf slágereihez hasonlóan belopta magát a franciák fejébe, ám ők végül megbocsájtottak neki. 2 hónappal később, a visszavágó előtt 2 nappal, Marcel a trainingek alatt ismét eltörte a jobbkezét, ennek ellenére Cerdan megnyerte az összecsapást és őt hirdették ki Európa középsúlyú bajnokának, Edith Piaf előtt Brüsszelben. Az akkor már beteg Piafnak volt ahoz ereje, hogy Cerdan-nak erőt kölcsönözzön. "Benned megvan az a morál, amely engem is sokszor átsegített a nehézségeken- mondta neki.- Ne felejtsd el, te Cerdan vagy, a legerősebb. Egy bajnoknak, ugyanúgy, ahogy egy ünnepelt énekesnőnek, nincs joga meghátrálni." Cerdant a középsúlyú ranglistán a 2. helyen rangsorolták, már csak egy ember állt előtte, a világbajnok Tony Zale. Marcel és Edith inkognítóban, már együtt utaztak az Egyesült Államokba a Loch Sheldrake-i edzőtáborba, ahol Cerdan megkezdte a felkészülését a Tony Zale elleni világbajnoki küzdelemre. A világbajnok Zale 2 évesen nézte végig, ahogy apja meghal egy balesetben, ezért a traumától mindvégig szégyellős, visszahúzódó, de ökölvívóként rendkívül kemény ember hírében állt, "acélember" volt a beceneve. Zale nemsokkal korábban egy brutális, három mérkőzésből álló sorozattal törte meg a szintén kőkemény Rocky Grazianot.
Idő: 1948 szeptember 21. Helyszín: Jersey city, New Jersey, Roosevelt stadion. A ringbemondó bejelentette az eseményt, vagyis a 15 menetesre kiírt középsúlyú világbajnoki mérkőzést, majd bemutatta a résztvevőket. A kihívó, a Marokkói Casablancából, fehér nadrágban a 158 font súlyú Marcel Cerdan...és a másik sarokban az Indiana állambeli Garyből, lila nadrágban, a 159 font súlyú középsúlyú világbajnok Tony Zale. Természetesen az utóbbi kapta a nagyobb ovációt. Ezután bemutatták az atlétikai bizottság képviselőjét, az időmérőt, majd a mérkőzésvezető Paul Caveliert. A mérkőzésvezető középre rendeli a küzdő feleket a szokásos eligazításhoz. Mindketten jelezték, hogy tisztában vannak a szabályokkal, lekerülnek a köpenyek, kezdődhet az összecsapás. Gong, első menet. A bajnoké az első ütés, ballal piszkál oda, de nem talál. Cerdan az óramutató irányában mozog körbe, elereszt egy bal-jobbot. A jobbkezes lecsúszva talál.
Zalet fel is paprikázza kissé, testen, horgokkal sorozza meg ellenfelét. Közben a francia is talál testre, fejre, de összekapaszkodnak. A menet hátralévő részében Cerdan veszi fel az agresszor szerepét, kemény horgokkal, távolról bombáz, mikor közel kerül, a bajnok lefogja. A menet inkább a kihívóé volt. 2. menet. Már a menet elején komoly ütéspárbajba bocsátkoznak, váltakozva, többnyire hatalmas bal-jobb összetételekkel rávetik magukat az ellenfelükre, majd fogásban keresnek menedéket. A menet közepén a francia több jó és kemény horoggal talál. A menet végére mindketten kissé visszavettek az iramból. Marcel tűnik frissebbnek, ez is inkább az Ő menete volt. Az 5. menetre a világbajnok gyengülni látszik, a "marokkói bombázó" horgai éreztetik a hatásukat. Zale ugyan visszatámad, de fáradtnak látszik. A menet végefelé Cerdannak vannak jobb találatai. 6. round. A menet elején Cerdan kemény horogütésekkel "tolja maga előtt" az ellenfelet, a világbajnok szórványosan visszaver, majd fog. Cerdanon is fáradtság látszik, azonban a menet végére újabb erőtartalékokat mozgósít és újra frissnek tűnik mikor befejezi a menetet. 7. kör. Most lopakodva Zale támad, jobbfelütése talál. Nemsokkal később Cerdan kemény bal-jobb horoggal ugrik be, ezzel egyidőben az amerikai is elenged egy jobbhorgot Marcel halántékára. Zale két könnyed balegyenes után nagy jobbegyenest üt, de nem talált tisztán. A sok fogással tarkított menetet Cerdan fejezte be egy jó horogsorozással, de a menet többi részében Zale többször találta el őt. 8. menetben az Európa bajnok az aktívabb. Több távolról indított nagy erejű horoggal támadja ellenfelét, aki többnyire kapszkodni próbál, időnként visszatámad. Azonban ezekben az ütésekben nincs meg a megfelelő átütőerő. A round legvégén az európai öklöző hatalmas balhoroggal találja el Zale állát, akin egy pillanatra át is szalad az ütés. A 10. menetre Zale frissen érkezik, könnyed balegyeneseket lődöz ki. Cerdan most két kemény balhorog után jobbcsapottal is talál. Zale fogna, de Marcel testen sorozza. A fogásból való szétválás után a francia 3 hatalmas balhoroggal is talál. Most bal-jobb, de Tony fog. A menet második felében Cerdan hatalmas bal-jobb-bal-jobb-balhorog sorozással tereli be az ellenfelét a sarokba, de Zale ügyesen kibújik és visszatámad jobbcsapottal, ami után Cerdan lefogja. A menet legvégén, belharcból indított horgokkal "gyilkolják" egymást, majd a francia egy jó balhoroggal fejezi be a menetet. 11. menet. A francia úgy jön ki a menetre, mintha csak most kezdődne a meccs. Horgokkal támadja a bajnokot, aki fogással próbálja megállítani. Nagy balhorog Cerdantól, ami egy pillanatra meg is rázza Zalet. A fogásból való szétválás után balegyenes és két jobbhorog Cerdantól. Zale erejéből csak kapaszkodásra telik, majd balegyenesekkel próbálja feltartóztatni a Cerdan expresszt. Újabb két nagy balhorog a franciától, Zale úgy néz ki, kezd elkészülni az erejével. A menet végén Marcel horgai erőteljesek. Folyamatosan támad, Zale a kötelekhez szorul, ahol a francia jobbcsapott, balhorog után egy nagyon kemény balhoroggal rázza meg, amikor megszólal a menet végét jelző gong. Zale karjai a teste mellett lógnak, lassan lehajol és térdre rogy...padlón a világbajnok! Zale egy pillanatig térdelve próbál regenerálódni, aztán a segédei kísérik a sarkába. Nemsokkal később jelzik, hogy a bajnok nem folytatja az összecsapást és a ringspeaker közli, hogy Tony Zale feladta a mérkőzést, és ezzel az új világbajnok Marcel Cerdan! Cerdan dédelgetett álma valóra vált: Világbajnok lett! Előbb Párizs, majd Casablanca is forró fogadtatásban részesítette az új világbajnokot. Cerdan utolsó esztendeje, 1949 is diadalmasnak ígérkezett. Londonban március 29-én brutálisan megverte, majd a 7. menetben kiütötte Dick Turpin-t, majd két hónappal később a 4. menetben Krawsyck is padlóra került ellene. Marcel Cerdan ebben az időszakban volt élete, pályafutása csúcsán, ettől kezdve balszerencse sorozat üldözte. 1949. június 16-án Detroitban kísérelte megvédeni a világbajnoki koronáját az olasz-amerikai Jake LaMotta ellen. A küzdelem kemény és elkeseredett volt, a 3. menetben LaMotta a padlóra küldte, Cerdan a bal oldalára esett, valószínűleg ekkor szakadt el bal vállának az emelőizma, ettől kezdve gyakorlatilag csak a jobb kezét tudta használni. Fél kézzel LaMotta ellen... Folyamatos adok-kapok jellemezte a mérkőzést, többnyire kemény horgokkal dolgoztak testre-fejre. Marcel hősiesen elhúzta a 9. menetig, utána segédei feladták a küzdelmet. A fájdalomtól már képtelen volt folytatni a mérkőzést, oda volt a bajnokság.
A visszavágó előtt Párizsban közölte az újságírókkal: "Megnyerem, vagy Meghalok!" A jövőbe látott! Szeptemberre tervezték a visszavágót, de az amerikai egy edzésen megsérült, ezért halasztottak. 1949. október 27-én utazott a visszavágóra, hogy befejezze felkészülését a december 2-ai visszavágóra, amikor a gépe lezuhant az Azori szigeteknél. Hét órával a Párizsi Orly repülőtérről való felszállás után a gép Sao Miguel szigete fölött hegynek ütközött, majd lezuhant, s a gépen utazók közül a szerencsétlenséget senki nem élte túl. Sírját ma is egy egyszerű keresztfa jelzi a zuhanás helyén. 33 évet élt. Ha a visszavágót az eredetileg tervezett időpontban tartják, talán Marcel Cerdan ma is él... A Cerdan családot üldözte a végzet: 4 hónappal a katasztrófája után testvérét szívroham vitte el, pár héttel ezután idősebb bátyja halt meg, lezuhant egy liftben. Harmadik testvére pár évvel később autószerencsétlenség áldozata lett...Piaf az alkoholba fojtotta bánatát, alkoholista lett, amitől élete végéig nem tudott szabadulni. Cerdan a középsúlyúak egyik legkegyetlenebb verekedője, a franciáknak ő olyan volt, mint nekünk magyaroknak Papp László.
Cerdan a pályafutása során 106-szor győzött (61KO) és mindössze 4 vereséget szenvedett. A 4 vereségéből kettőt diszkvalifikálással, 1-et vitatható pontozással, és egyet sérülés miatti feladással szenvedett el. Beválasztották a halhatatlanok csarnokába és a szakértők többsége minden idők 20 legjobb középsúlyú bokszolója közé sorolja. Marcel Cerdan, a LaMotta elleni visszavágóra való indulása előtt bizakodóan írta a híres francia sportlap, a L'Equipe aranykönyvébe a következő sorokat: "Remélem, hogy világbajnokként jövök vissza." Elment, de a világbajnoki cím nélkül, többé nem tért vissza...
Leibinger Gábor
Értékelje cikkünket: (Eddig 9 szavazat érkezett)
Adja hozzá a kedvencekhez:
Szólj hozzá!!
Név:
E-mail cím:
Regisztráció
Belépés
Regisztráció lépései:
1. Kérem adjon meg egy felhasználói nevet és egy email címet!
2. Kattintson a "Regisztráció" menügombra!
3. Az e-mailben kapott linken keresztül aktiválhatja a regisztrációját!
4. Kattintson a belépés gombra!
Megmondóbox:
BB kódok: [b]félkövér[/b] [u]aláhúzott[/u] [i]dőlt[/i]
Elküld
Frissít
Fordít
Hozzászólások: ( 19 hozzászólás érkezett )
19
bézé
[2008-08-28 11:27:54]
Jaj, még el nem felejtem, Tamás, köszönöm, köszönjük az elismerést! Jól esik!
18
Tyll Vietta
[2008-08-27 17:37:40]
Leibigab és Bézé cikkei nagyon komolyak...
Itt így egybe gratulálnék mindkettőtöknek...
Itt így egybe gratulálnék mindkettőtöknek...
17
Shaham
[2008-08-27 17:06:36]
:D ok... valoszinüleg nálam is jobban tudod ,hogy én mit tudok és mit nem!
Volt neked már sok bakid a nagy tudásod (inkább okoskodásod) miatt! Legközelebb ha valami bántja a közérzetedet és hiányos a tudásod inkább nézz utána és ne magadtól következtess!!!
Inkább a stilusoddal van a baj! Mindenkit kapásból lenézel, lehet olyanokat is akik többet tudnak nálad az adott témánál! Nembaj Ádi, ha bakizol legközelebb megint kijavitalak... :)
Volt neked már sok bakid a nagy tudásod (inkább okoskodásod) miatt! Legközelebb ha valami bántja a közérzetedet és hiányos a tudásod inkább nézz utána és ne magadtól következtess!!!
Inkább a stilusoddal van a baj! Mindenkit kapásból lenézel, lehet olyanokat is akik többet tudnak nálad az adott témánál! Nembaj Ádi, ha bakizol legközelebb megint kijavitalak... :)
16
Adam
[2008-08-27 15:58:04]
Shaham,
most ne kovácsolj tökét abból, hogy véletlenül találtál valamit valamilyen internetes oldalon, amiröl elötte valószínüleg fogalmad sem volt.
most ne kovácsolj tökét abból, hogy véletlenül találtál valamit valamilyen internetes oldalon, amiröl elötte valószínüleg fogalmad sem volt.
15
Shaham
[2008-08-27 15:52:46]
Szerintem ha maguk a franciák is "Le Bombardier Marocain" -nak nevezték, és ezt a becenevet Ők ragasztották rá, semilyen nemzeti és történelmi finom különbségek iránti érzékenység hiányára nem utal! :) Aki csak a címet látja és nem tudja (nem érdekli) ki is Cerdan és a cikket sem olvassa, nekik teljesen mindegy hogy esetleg félrevezető! Akik meg veszik a fáradságot és végig olvassák a cikket, számukra egyértelmü hogy Cerdan nem marokkoi! De nem is teljesen Francia mert 1 kicsit Spanyol is....:)
Jah és gratula Leibi a jó lett az irás!
Jah és gratula Leibi a jó lett az irás!
14
morgo
[2008-08-27 15:27:06]
"Az igazság az, hogy én is sokra becsülöm Leibi fantasztikus lexikális tudását..."
Ez már szinte úriemberes hozzászólás volt. Leírod mi tetszett az írásban, majd azt is, hogy Te hol érzeted kicsit sántikálni. Ezt már méltán nevezhetjük konstruktív észrevételnek.
Ez már szinte úriemberes hozzászólás volt. Leírod mi tetszett az írásban, majd azt is, hogy Te hol érzeted kicsit sántikálni. Ezt már méltán nevezhetjük konstruktív észrevételnek.
13
Adam
[2008-08-27 14:32:35]
Leibi, tudtam, hogy te érted, hogy mit szerettem volna mondani.
Köszönöm a választ, abból is sokat tanultam.
Köszönöm a választ, abból is sokat tanultam.
12
leibigab
[2008-08-27 13:47:13]
Ádám
Valóban, ha valaki csak odáig jut, hogy a címet olvassa, azt hiheti, hogy Cerdan marokkói, de ezt elkerülve, már a bevezetőben, és a végén is próbáltam súlykolni, hogy francia, Ő a franciák büszkesége. (Az íráshoz a képeket is én küldtem, ott sem véletlen a háttérben a francia lobogó.)
"de ezt a címben emliteni, a nemzeti és történelmi finom különbségek iránti érzékenység hiányára utal."
Ebben igazad van, hogy talán hiányzott belőlem ez a fajta történelmi érzékenység...Tisztában voltam azzal is, hogy abban az időben Algéria és Marokkó is francia gyarmat volt. De, hogy a mentségemre legyen mondva: Nem tudom, hogy Cerdanra ki(k) és miért ezt a két becenevet (mindkettő elfogadott!) ragasztották, de feltételezem, hogy azért mert a karrierje korai szakaszában Casablancában ill. (akkor Francia) Marokkóban vívta a mérkőzései nagyrészét. Tehát azt gondolom, hogy egy területre utal a név, ahol tevékenykedett...és ennek a területnek Marokkó volt a neve akkor is, mikor a franciák azt gyarmatosították és onnantól Francia Marokkónak hívták (úgy mint Francia Algéria vagy Francia Indokína...) A franciák pedig bármennyire is érzékenyek ezzel kapcsolatban, ha azt a területet meg kell nevezniük, Marokkónak kell hívniuk, még akkor is, ha úgy tekintettek rá, hogy az Franciaország része. (kb. mint, hogy azt mondom, hogy Erdély, és "mindenki" tudja hol van, attól független, hogy most éppen Romániához, vagy korábban, hozzánk tartozott.)
(De, lehet igazad van, hogy ebben az esetben, ez kissé érzéketlen gondolat menet)
Valóban, ha valaki csak odáig jut, hogy a címet olvassa, azt hiheti, hogy Cerdan marokkói, de ezt elkerülve, már a bevezetőben, és a végén is próbáltam súlykolni, hogy francia, Ő a franciák büszkesége. (Az íráshoz a képeket is én küldtem, ott sem véletlen a háttérben a francia lobogó.)
"de ezt a címben emliteni, a nemzeti és történelmi finom különbségek iránti érzékenység hiányára utal."
Ebben igazad van, hogy talán hiányzott belőlem ez a fajta történelmi érzékenység...Tisztában voltam azzal is, hogy abban az időben Algéria és Marokkó is francia gyarmat volt. De, hogy a mentségemre legyen mondva: Nem tudom, hogy Cerdanra ki(k) és miért ezt a két becenevet (mindkettő elfogadott!) ragasztották, de feltételezem, hogy azért mert a karrierje korai szakaszában Casablancában ill. (akkor Francia) Marokkóban vívta a mérkőzései nagyrészét. Tehát azt gondolom, hogy egy területre utal a név, ahol tevékenykedett...és ennek a területnek Marokkó volt a neve akkor is, mikor a franciák azt gyarmatosították és onnantól Francia Marokkónak hívták (úgy mint Francia Algéria vagy Francia Indokína...) A franciák pedig bármennyire is érzékenyek ezzel kapcsolatban, ha azt a területet meg kell nevezniük, Marokkónak kell hívniuk, még akkor is, ha úgy tekintettek rá, hogy az Franciaország része. (kb. mint, hogy azt mondom, hogy Erdély, és "mindenki" tudja hol van, attól független, hogy most éppen Romániához, vagy korábban, hozzánk tartozott.)
(De, lehet igazad van, hogy ebben az esetben, ez kissé érzéketlen gondolat menet)
11
Adam
[2008-08-27 12:43:45]
Az igazság az, hogy én is sokra becsülöm Leibi fantasztikus lexikális tudását, rengetegszer megbizonyosodhattam erröl és sokat köszönhetek neki.
A címet mégsem tartom szerencsésnek, mert a franciák büszkeségéröl azt sugallja a tájékozatlan olvasóknak, és sajnos azok vannak többségben, mintha Cerdan nem is lenne francia.
Tartalmilag, formailag hibátlan és tényszerü, hiszen mint kiderült tényleg ez volt a beceneve Marcel Cerdannak, de ezt a címben emliteni, a nemzeti és történelmi finom különbségek iránti érzékenység hiányára utal.
A többség úgysem fogja érteni, hogy mit szeretnék ezzel mondani, de ezt már megszoktam.
A címet mégsem tartom szerencsésnek, mert a franciák büszkeségéröl azt sugallja a tájékozatlan olvasóknak, és sajnos azok vannak többségben, mintha Cerdan nem is lenne francia.
Tartalmilag, formailag hibátlan és tényszerü, hiszen mint kiderült tényleg ez volt a beceneve Marcel Cerdannak, de ezt a címben emliteni, a nemzeti és történelmi finom különbségek iránti érzékenység hiányára utal.
A többség úgysem fogja érteni, hogy mit szeretnék ezzel mondani, de ezt már megszoktam.
10
morgo
[2008-08-27 09:52:37]
Nekem nagyon tetszett a cikk. Összeszedett, kerek és nyilván rengeteg utánjárást igényelt. A VB címmeccset a leírás alapján szinte magam előtt láttam. Aki meg konstruktív kritika helyett csak a saját felsőbbrendű tudását tudja reklámozni nyugodtan csendben is maradhatna...
9
Adam
[2008-08-26 20:39:47]
Ugyan már, te azt sem tudod hol van Casablanca.
8
Flex
[2008-08-26 20:24:55]
megszoktuk a "tévedéseit"...
7
Boxpetya
[2008-08-26 19:33:47]
Jók ezek az írások!
Attila Levin sem magyar, mégis ő a Hun :)
Ami tévedés az egyik oldalról, az történelem a másikról. Politika.
Attila Levin sem magyar, mégis ő a Hun :)
Ami tévedés az egyik oldalról, az történelem a másikról. Politika.
6
Shaham
[2008-08-26 16:58:23]
Szivesen....:)
Nem számit honnan tanulsz! A tudás a lényeg...:)
Ne érezd kellemetlenül magad a tévedésed miatt, elöfordulhat!
5
Adam
[2008-08-26 16:35:57]
Köszönöm. Ismét tanultam valamit.
Ezek szerint tényleg tévedtem.
Nem ismertem ezt a web oldalt.
Köszönöm, hogy lehetövé tetted, hogy szélesíthettem a látókörömet.
Ezentúl erre emlékezni fogok.
Igen megtaláltam.
http://www.marcelcerdan.com/BioStyle.aspx
Hozzáfüzés késöbb: az ismereteimet nem weboldalakról szereztem.
Ezek szerint tényleg tévedtem.
Nem ismertem ezt a web oldalt.
Köszönöm, hogy lehetövé tetted, hogy szélesíthettem a látókörömet.
Ezentúl erre emlékezni fogok.
Igen megtaláltam.
http://www.marcelcerdan.com/BioStyle.aspx
Hozzáfüzés késöbb: az ismereteimet nem weboldalakról szereztem.
4
Shaham
[2008-08-26 16:22:17]
http://en.wikipedia.org/wiki/Marcel_Cerdan
Real name Marcellin Cerdan
Nickname(s) Le Bombardier Marocain
(The Moroccan Bomber)
Casablanca Clouter
Ha esetleg franciául is akarod olvasni...
http://www.marcelcerdan.com/BioCombats.aspx
Itt a "Casablanca Clouter"-t nem emlitik, mert azt nem a franciák ragasztották rá!
Ádi tévedsz ... :)
3
Adam
[2008-08-26 15:45:09]
Suspect, tudom miröl beszélek.
Olvastam róla, ismerem az élettörténetét, láttam a meccseit. Soha sehol nem olvastam, hallottam, hogy így ilyen beceneve lett volna, Ha tévednék akkor szégyellem a müveltségi hányosságomat.
Most tüzetesebben elolvastam az írást, ez a rész szintén a történelmi tudás hiányosságát mutatja:
Ezután hamis papírokkal elhagyta a fővárost és a Szabad Tengerészet kötelékébe lépett, hogy így szolgálja a nehéz helyzetben Franciaországot, közben Algériában és Marokkóban lépett ringbe. A háború végén, 1945 elején ismét visszatért Franciaországba.....
Algéria és Marokkó Franciaország részei voltak ekkor. Erre a fogalmazási módra, megnevezésre, a franciák olyan mértékben kinosan ügyeltek/ügyelnek, hogy az algériai függetlenségi háborút (1954-1962), amelyben francia becslések szerint 600 000 civil és 20 000 katona halt meg (az algériai kormány 1,5 millió civilt mond), hivatalosan 1999-ig (!) nem háborúnak nevezték, hanem a saját országon belüli törvényes rend biztosítása közbeni kisebb összetüzéseknek".
Ha valaki a teljes életét olyan területeken élte le, amelyek az élete teljes ideje alatt mindenki, még az akkori ott lakók is Franciország részének tartottak (Marokko 1956-ban lett független ország, amikor Cerdan már 7 éve meghalt), azt teljes tévedés egy város mai földrajzi hovatartozása lapján, utólag zavaró becenevekkel ellátni.
Cerdan beceneve: Casablanca Clouter volt.
Casablanca ugyan valóban a mai Marokkó területén van, és ma valóban egy marokkói arab város, de mint a neve is mutatja, spanyol város is volt, illetve sokáig (Marcell Cerdan teljes élete alatt) francia.
Olvastam róla, ismerem az élettörténetét, láttam a meccseit. Soha sehol nem olvastam, hallottam, hogy így ilyen beceneve lett volna, Ha tévednék akkor szégyellem a müveltségi hányosságomat.
Most tüzetesebben elolvastam az írást, ez a rész szintén a történelmi tudás hiányosságát mutatja:
Ezután hamis papírokkal elhagyta a fővárost és a Szabad Tengerészet kötelékébe lépett, hogy így szolgálja a nehéz helyzetben Franciaországot, közben Algériában és Marokkóban lépett ringbe. A háború végén, 1945 elején ismét visszatért Franciaországba.....
Algéria és Marokkó Franciaország részei voltak ekkor. Erre a fogalmazási módra, megnevezésre, a franciák olyan mértékben kinosan ügyeltek/ügyelnek, hogy az algériai függetlenségi háborút (1954-1962), amelyben francia becslések szerint 600 000 civil és 20 000 katona halt meg (az algériai kormány 1,5 millió civilt mond), hivatalosan 1999-ig (!) nem háborúnak nevezték, hanem a saját országon belüli törvényes rend biztosítása közbeni kisebb összetüzéseknek".
Ha valaki a teljes életét olyan területeken élte le, amelyek az élete teljes ideje alatt mindenki, még az akkori ott lakók is Franciország részének tartottak (Marokko 1956-ban lett független ország, amikor Cerdan már 7 éve meghalt), azt teljes tévedés egy város mai földrajzi hovatartozása lapján, utólag zavaró becenevekkel ellátni.
Cerdan beceneve: Casablanca Clouter volt.
Casablanca ugyan valóban a mai Marokkó területén van, és ma valóban egy marokkói arab város, de mint a neve is mutatja, spanyol város is volt, illetve sokáig (Marcell Cerdan teljes élete alatt) francia.
2
Suspect Zero
[2008-08-26 14:24:09]
Ádám: nem a bokszoló marokkói, hanem csak a beceneve a "Marokkói Bombázó". Nem hasonló példa van mostanság is.
1
Adam
[2008-08-26 13:48:48]
Marcel Cerdant marokkóinak nevezni nagy történelmi tájékozatlanságra utal. Na mindegy, nem izgatom magam, olvasok valamit inkább a román Arany Jánostól.
Kapcsolódó cikkek/hírek:
A rovat további cikkei:
Legolvasottabb hírek:
Szexi fotók a magyar világbajnoknőről (képek)Tatár-Goodridge: „This fight is bullshit!”Erdei Zsolt mumusa, Garay leszerződött az Universumhoz„Baby Klicsko” kiütéssel nyertGoodridge megmagyarázta a Budapesten történteketHugo Hernan Garay megvédte vb-címétA Klicsko-tesók kiütik az Universumot?David Haye megérkezett: ötször küldte padlóra BarrettetErdei Zsolt kihívóinak új rangsora - Glen Johnson visszatértMelyikük lép ki Erdei Zsolt árnyékából?
Oscar-Pacquiao: ki nyerne?
