„Koko” a televízió és a profi boksz kapcsolatáról

Miután az atlantai ötkarikás játékok 54 kilogrammos ökölvívó döntőjében Kovács István 14:7-re legyőzte a kubai Amaldo Mesat, s megszerezte a hőn áhított olimpiai aranyérmet, úgy döntött, lezárja életének „bunyós” fejezetét. Bejelentette visszavonulását, s már az olimpiai faluban szétosztogatta sportfelszerelését. De mint a mondás tartja: ember tervez, Isten végez! A MÖSZ vezetői addig rágták a fülét, felvillantva előtte a 1997-es budapesti világbajnokság aranyreményeit, s a feledhetetlen búcsú lehetőségét a hazai közönségtől, hogy a bajnok feltételekkel, de beadta a derekát, s újra edzésbe állt. Egy súlycsoporttal fentebb ment, s edzőjével, Szántó Imrével a német csapatbajnokságban tesztelte, mennyire tud megfelelni az önmaga s a szurkolói által támasztott kívánalmaknak. Az eredmény ismert, pazarul bokszolt a germán pontvadászatban, persze Budapesten is vb-aranyat akasztottak a nyakába, de a történet miatt maradjunk a német vonalnál.

„Koko” bunyóját látva az Universum Box-Promotion már a harmadik német csb-meccs után ajánlattal kínálta meg, s az amatőrök között minden címet begyűjtő ökölvívó 1997. április 13-án alákanyarította nevét az elé tett szerződésre. Megteremtette önmaga számára a lehetőséget, hogy a profik között is alkothasson, ám a régi cimbora, a fradista futballista Wukovics László felvetése elgondolkodtatta. A csatár keserűen jegyezte meg barátjának, kár hogy itthon nem fogják látni németországi meccseit.

A tárgyalások során Kovács István s menedzsere, Dámosy Zsolt rákérdezett a germán istálló vezetőinél, ki birtokolja az Uni-gálák közvetítési jogát. A DSF müncheni bázisára irányították őket, ahol a német csatorna egy demó kazettát nyomott a kezükbe, amivel Dámosy elkezdett „házalni”. Az M1 elzárkózott, mondván: csak a foci! A TV2 gondolkodási időt kért, míg a szintén akkor induló másik kereskedelmi csatorna, az RTL igent mondott „Koko” meccseinek közvetítésére.

- Amikor a DSF-el szerződtünk, nem a pénz volt a motiváció, hanem hogy itthon is megnézhessék a meccseimet. Minden sportoló azért küzd, harcol, hogy lássák a produkcióját, elismerjék, szeressék, s megmaradjon a közvetlen kapcsolata a közönséggel. Ha külföldön sorra aratom a győzelmeket, de itthon nem látják, akkor minek és kinek? – mesélt Kovács István a németekkel kötött tévészerződés mozgatórugóiról.

Dámosy Zsolt azonban résen volt a tárgyalások során. Olyan szerződést kötött, hogy itthon nem csak Kovács István meccseit élvezhették a nézők, de az Universum nagyágyúi, Michalczewski és a Klicskó testvérek produkciói is bekerültek a „csomagba”. A két barát által alapított A+Sport Kft. ingyen kapta meg a DSF-től „Koko” első két fellépésének magyarországi közvetítési jogait, ám a következő évre tervezett öt-hat ütközetének hazai bemutatása már komoly márka tízezrekbe került alkalmanként. Ugrás volt ez a sötétbe, hiszen ha Dámosyék nem tudták volna értékesíteni itthon a tévés jogokat, Kovács Istvánnak még jócskán hozzá kellett volna tennie az UNI-nál kialkudott meccspénzéhez, hogy kiegyenlítse a DSF-el kötött szerződés számláját.

„Koko” első profi pofonosztásának nézettsége valamivel egy millió alatt volt, s ez nem számított rossz mutatónak az éppen csak beinduló RTL-nél. Látszott, lehet építeni a bokszra, komoly munkával szép eredmény produkálható. 1998-ban a gálák nézettsége alkalmanként 100-200 ezerrel nőtt, s lassan elérte a kétmilliót. Stabil érdeklődés jellemezte a Kovács István nevével fémjelzett profi bunyót, nem volt ritka a három millióhoz közelítő nézőszám sem. 2000-ben csúcsra járt az RTL ökölvívó projektje: az olimpia és a foci Eb évében az első, a második, a negyedik és az ötödik legnézettebb sportműsorok „Koko” ütközetei voltak. (A harmadik helyre tudott becsúszni a férfi vízilabdázók olimpiai döntője, míg a foci Eb hatodik lett a nézettség szempontjából.)

Ha valaki azt hinné, hogy a „Koko”- Dámosy páros nagy pénzt akasztott az üzletből, annak csalódnia kell: 1998 után a magyar csatorna már közvetlenül a német partnerrel szerződött.

- Nem tartottam ezt problémának, már azzal jól jártunk, hogy Magyarországon sikerült televíziós partnerre találnunk. Ha 2000-ben lett volna a kezükben a meccseim s a gálák közvetítési joga, az valóban buli lett volna. Más módon profitáltunk: az A+Sport Kft. tevékenységi köre később sportolók menedzselésével és rendezvényszervezéssel bővült. Az Universum magyarországi gáláinak lebonyolításával foglalkoztunk, az általunk tető alá hozott rendezvények ma is nézettségi rekordokat tartanak. Dámosy Zsoltnál káprázatosabb menedzserrel soha életemben nem találkoztam. Ő építette fel az egész „történetet”, velem maximum konzultáció szinten voltak megbeszélések, én a boksszal foglalkoztam. A végén Erdei Zsolt gáláinál minimális szerepem volt a szervezésben is – fogalmazott „Koko”.

A beszélgetés során szóba került a konkurensként feltűnő TV2 is, aki hazai bunyósokat futtatva szállt be a nézők kegyeiért folyó versenybe.

- Örültem a TV2 szerepvállalásának, bár a legnagyobb nézettséget a Chacon meccsek hozták számukra, s ez nem az ő sportszakmai sikerük volt, hiszen az argentint itthon az RTL-en közvetített mérkőzésemen ismerték meg – ejtett szót Kovács István az egykori vetélytársról. - Hiányzik a TV2, mert képernyőre kerülési lehetőséget biztosított a magyar bokszolók egy csoportjának. De már az elején lehetett látni, nem versenyképesek az RTL-en sugárzott németországi és magyar gálák közvetítési minősége, show jellege, a fellépők személye más kategória volt. Itthon csak a német közvetítőtől érkező „jelet” kellett átvenni, egy-két stúdió vendégeket hívni, míg a TV2-nek az egész gálát kellett rögzítenie, plusz állnia a szereplők fellépti díját. Ez soha nem térülhetett meg, nem lehetett reklámbevételekkel kompenzálni. Többször próbáltam rávilágítani, hogy Rácz Félix milyen fantasztikus üzletember, hiszen jó ideig sikerült a TV2 vezetőit a számukra nem túl nyereséges konstrukcióra partnerként megnyerni. Magyarországon halálra ítélt a profi ökölvívás! Egy ilyen kereskedelmi méretekkel rendelkező ország nem tud annyi pénzt kitermelni egy tévéközvetítésből, mint amennyibe egy jó bokszolókat felvonultató színvonalas rendezvény kerülne. Amikor korábban erről beszéltem, mindenki irigységgel vádolt, pedig csak a realitásokat vázoltam.

Balogh Zoltán