A remény harcosa

Az állami gondozásban felnőtt, az élet árnyoldalát is ismerő bunyós a „mélyről” jött emberek elszántságával vág neki álmai megvalósításának.

- 13 éves korom óta gyakorlom a harcművészet különböző stílusait, de sajnos, soha nem voltak olyan lehetőségeim, hogy csak a sportra koncentrálhassak – kezd bele a „Vándor” becenévre hallgató Kovács Gábor. – Kisebb-nagyobb kihagyások tarkították pályafutásomat, ha el akartam tartani magam, dolgoznom kellett, nem maradt időm a napi két edzésre. Munka után hullafáradt voltam, a ringbe pedig egy nehézsúlyúnak így életveszélyes bemenni, hiszen hatalmas pofonokkal kell szembenézni. Most mindent egy lapra teszek fel, tudom, a sport az a terület, ahol sikeres lehetek. Ki akarom használni a testi adottságaimat, keménységemet, fanatizmusomat. Boldog, gondtalan életet szeretnék biztosítani a szerelmemnek, s később, ha gyermekeink születnek, ők se ismerjék meg a nélkülözést.

A grafikus és fafaragó végzettséggel is rendelkező Gábor szavait hallgatva óhatatlanul is a nehézsúlyú amerikai bokszvilágbajnok, J.J. Braddock juthat eszünkbe, akinek megható történetét a „Remény bajnoka” című filmből ismerheti a közönség. A nagy gazdasági világválság idején a lecsúszott, erősen közepes képességű bunyós, hogy ételt kerítsen családja asztalára, minden mérkőzést elvállalt, s egyszerűen nem engedhette meg magának, hogy vesztesen hagyja el a szorítót. Szeretteiért folytatott küzdelme a bokszvilág trónjára repítette, egy generáció példaképe lett: ha erősen hiszel valamiben, akkor nincs lehetetlen!

Eltökéltségben a debreceni bunyós sem szenved hiányt, bár egy szpárring közben begyűjtött bordarepedés miatt még a levegővétel is nehézséget okoz számára. Ez azonban nem gátolja meg, hogy Laci István edző irányításával napi kétszer nyüstölje magát a tréningeken. Tisztában van vele, bírnia kell a gyűrődést, hivatásos meccsen a csontrepedésnél nagyobb kihívásokkal is szembe kell majd néznie.

- Újra fel akarom „építeni” magam, olyan edzettségi szintre jutni, hogy a legnagyobb terhelést is elbírjam – fogalmazza meg terveit a Kovács Szabolcs által menedzselt fighter. – Figyelnem kell a táplálkozásra, korábban volt, hogy csak két kiflire és tíz deka párizsira volt pénzem, de így nem lehet melózni. Edzésen meg kell „halni”, hogy a mérkőzésen minden rendben menjen. Nekem olyan a stílusom, hogy az elején próbálom kiismerni az ellenfelet. Hagyom, hadd üsse csak ki magát, én bírom az ütéseket, de ha eljön az idő, kíméletlenül lecsapok! A fokozatosság elvét betartva szeretnék előre jutni, a cél, hogy részt vehessek a legnagyobb magyar K-1 versenyeken, aztán pedig külföldön akarok bizonyítani, igazi anyagi megbecsülést ott szerezhet egy harcos.

A több mint száz kilogrammos küzdősportolóra igaz a mondás: a zord külső meleg belsőt, érző szívet takar. Kovács Gábor nem közömbös a körülötte lévő világ problémái iránt, életében rendkívül fontos szerepet játszik a hit. Vallásos, istenfélő ember.
- Teljesen megváltozott az életem, ráeszméltem, Isten meghatározta azt az utat, amit követnem kell – jelenti ki a Pitbull Team Debrecen szupernehézsúlyú versenyzője. – Hálával és köszönettel tartozom azoknak, akiktől lehetőséget kaptam, hogy felfedezzem a helyes irányt. Most már tudom, mi a fontos az életben, s mi az, ami csak máz, lényegtelen.

A sportembert céljai elérésében Kovács Szabolcs menedzser mellett fő támogatóként a személyiség és hálózatfejlesztéssel foglalkozó Forina Kft. segíti. Gábor reméli, idővel új szponzorok is csatlakoznak a teamhez, akik fantáziát látnak benne, s jövőbeli eredményeivel, személyiségével jó reklámhordozónak bizonyul majd.