Az amatőr Eb-bronzérmes Bedák Zsolt eddig hibátlan a profik táborában: Conny Mittermeier tanítványa a mexikói German Merazt (18-10-1) győzte le magabiztosan
hamburgi fellépése alkalmával. Az öklöző a következőképpen értékelte teljesítményét.
„Nem volt rossz bokszoló a mexikói – kezdte Bedák Zsolt. – Előtte több meccsét is láttam, nehezebb ütközetre számítottam. Már az első ütéssel padlóra küldtem, de felállt, s ezután már csak arra koncentrált, hogy túlélje a meccset. A harmadik menetig próbálkoztam a kiütéssel, de nem jött össze. Aztán visszavettem, nem akartam mindenáron erőltetni az idő előtti befejezést, úgy voltam vele, ha kipattan az ütés, jó, de nem így alakult. Egyébként a srácnak az orra is annyira vérzett, hogy le kellett volna léptetni.”

A 25 éves bunyós szavaiból érződött, nem akart korábbi hibájába esni: volt olyan találkozója, amikor mindenáron kiütésre törekedett, s ez megbosszulta magát, teljesen lemerevedve, energiáit elhasználva zárta a mérkőzést. „Az edzőmnek, Conny Mittermeiernek is tetszett a teljesítményem, ő is kiemelte, észrevehető, tanultam a korábbi hibáimból, használtam a fejemet, okosan bokszoltam” – érzékeltette trénere elégedettségét.
Egy tervekkel teli öklözőtől el is várható a taktikus produkció. Bedák Zsolt arra a kérdésre, hogy 11 meccs után igazi „profinak” tartja-e magát, vagy egy olyan bunyósnak, aki még tanulja a szakmát a hivatásosok között, gondolkodás nélkül az utóbbira szavazott. „Nem vagyok még profi bokszoló, de kezdek ráérezni a dologra.”
A hivatásos „tízen túliak társaságába” lépő öklözőt egy jövőbeli címmeccs lehetőségéről is faggattam, s örömömre, pozitív válasz érkezett. „Lehet, a következő mérkőzésemen már egy öv lesz a tét, EU-bajnoki címért bokszolhatok december 9-én, Söldenben. De az is meglehet, hogy csak jövőre lesz címmeccsem. Nem tagadom, nagyon feldobna ez a mérkőzés, de ha úgy alakul, kivárom a soromat, nem kapkodok.”

Bedák Zsolt fontosnak tartotta még elmondani, nagyon sokat jelentett számára, hogy hamburgi mérkőzésén most is élvezhette a helyszínen drukkoló családja bíztatását, de ugyanígy doppingolta, hogy egy régi jó barát, Sánta Zoltán, „Olli” is a nézőtérről szurkolt neki. A „nagy” Bedák egy-két hét pihenőt engedélyez magának, aztán már Budapesten elkezdi a tréningeket, hogy ne „szakadjon meg”, ha következő derbijének – egy esetleges címmeccs – felkészülésére visszatér az észak-német városba.
Balogh Zoltán