- Állandóan csöngött?
- El sem tudja képzelni, mennyire - reflektál Erdei Zsolt. - Két falatot sem tudtam lenyelni.
- Ez már csak azért is érdekes, mert meccse sincs mostanában, és a szerződése is csak június harmincadikán jár le a német Universumnál.
- Úgy látszik, hogy így is fontos vagyok a kollégáinak. Ez roppant megtisztelő.
- Most tehát, hogy utolértem a menedzsere által megadott úgynevezett interjútelefonon, hadd kérdezzek rá: abbahagyja vagy sem?
- A leghatározottabban állíthatom, hogy nem.
- A híradások ezt sejttették...
- Öntsünk tiszta vizet a pohárba! Az Universum színeiben már biztosan nem lépek föl; részint azért nem, mert közel van a megállapodás vége, és a munkaadó nem kíván hosszabbítani, részint pedig azért nem, mert hiába jelentkeznének most egy meccsel, a szerződés lejártáig már nem lenne elegendő időm a felkészülésre.
- Ám?
- No para, találkoznak még velem a ringben. Többet e pillanatban nem mondhatok.
- Ezt úgy értsük, hogy bár az Universum-kontraktus lezártáig mással nem tárgyalhat, a háttérben zajlanak a karrierjét továbblendítő, nevezzük így, beszélgetésfélék?
- Igen.
- Bizakodó a hangja...
- Nem véletlenül. Továbbra is az az álmom, hogy komoly istálló kötelékében, jó televíziós szerződéssel a háttérben, rangos ellenféllel viaskodjak még a ringben, és ez teljesíthetőnek látszik. Úgyhogy no para.
- Noha konkrétumokat nyilván nem említhet, külföldi klubban gondolkodik?
- Igen. Itthon, sajnos, nincs meg az a háttér, amely egy nagyobb volumenű mérkőzéshez szükséges.
- Május harmincegyedikén lesz harminchat éves...
- Ha erre kíváncsi: van még bennem annyi erő és motiváció, hogy folytassam. Noha az utóbbi időben néhány kilót felszedtem, soha nem okozott gondot az edzés, a fogyasztás. Amikor nem a félnehézsúlyban, hanem egy kategóriával följebb vívtam, akkor pláne nem...
- Összegezzük: reális esély van arra, hogy folytatja, és megkapja azt, ami egy veretlen, profi ökölvívónak jár?
- Igen. És június vége felé már konkrétumokról is beszélhetünk...
forrás: Népszabadság Online