Erdei Zsolt: egyre harapósabb vagyok!

- Szombaton Magdeburgban, Balzsay Károly társaságában a ring mellől szurkoltad végig klubtársad, Sebastian Zbik WBO interkonti meccsét. Érezted már a bizsergést, vagy egyszerű szurkolóként izgultad végig az összecsapást?
- Motoszkált a fejemben, hogy egy hét múlva már én is bokszolok, szinte kedvem lett volna szorítóba lépni. Izgatottabb voltam a szokottnál, s figyeltem a meccsszituációkat, én vajon hogy oldanám meg azokat. De kívülről mindig okosabb az ember, aztán ha ott van, persze nem mindig tudja megvalósítani, amit szeretne – mondta Erdei Zsolt.

- Nagy port kavart a Nemzeti Sportban, rólad megjelent írás, utólag visszagondolva, jó ötlet volt-e tizedik címvédésed előtt néhány nappal „beszólni” az Universumnak?
- A beosztott mindig bírálja a főnökét, s azt hiszem, én sem ok nélkül tettem. Hogy az Universum engem ilyen magaslatokba emelt, azért nagyon hálás vagyok, viszont van egy kis tüske is bennem. Nem a háta mögött kritizáltam az Universumot, csak azt fejtettem ki, hogy kicsit többet várok tőlük a címmérkőzéseim, s egy esetleges címegyesítés ellenfélválasztását illetően.

- Volt-e valami visszhangja munkaadódnál az említett cikknek?
- Nem tudom, tudnak-e a cikkről, de különösebben nem is érdekel a dolog. Kevés olyan ember van az Universumnál, aki tudna magyarul – érkezett a poén „Madártól”.

- A drezdai csata előtt a rutin vagy a harci kedv jellemzi jobban a hangulatodat?
- Most úgy érezem, mindkettő!

- Ez azt jelenti, kezdesz fölpörögni?
- Igen, igen! Most, hogy közeleg a meccs időpontja, egyre harapósabb vagyok! Van kedvem a bunyóhoz, s a kellő rutinom is megvan, hogy megoldjam a feladatot.

- Jó hallani, hogy ilyen motiváltan állsz a szombati ütközethez, mert úgy hiszem, a már említett NS-cikkben olvasott, fásultságot tükröző kijelentéseddel kicsit megijesztetted a bokszrajongókat. Újra a harcos Erdei Zsoltot láthatjuk Abron ellen?
- Úgy hiszem, igen! Hozzátartozik az igazsághoz, hogy a lap újságírója éppen a „lábadozás” időszakában csípett el, kicsit depressziós voltam. Van, amikor hullámvölgyben van az ember, de ebből már kijöttem. Jókedvű, motivált vagyok, remélem, ez a ringben is meglátszik majd.

- Beszéljünk kicsit kihívódról, a langaléta Abronról! Mi lesz a taktika a hosszú karú jenki ellen, szerinted, jön majd a pofonért?
- Nem tudom, mit fog nyújtani, zsákbamacska a történet. Nekem majd alkalmazkodnom kell a helyzethez, de úgy hiszem, ez nem lesz probléma. Ismerem a hosszú kezű bunyósok ellen a nyerő taktikát: ha jön rám, ki kell lépkednem oldalra, aztán tempóból ütni.

- A felkészülésed során sparringoltál az „amihoz” hasonló felépítésű partnerekkel?
- Érdekes módon, nem – nevetett Zsolt. – A mostani felkészülés során nem volt olyan partnerem, mint Abron, s ezt egy kicsit sajnálatosnak is tartottam. Valahogy nem sikerült ilyen embert találni, így most magas bunyós nélkül készültem föl. De mint mondtam, ez nem probléma, van edzés- és meccstapasztalatom is az ilyen palik ellen.

- Vasárnap óta a mérkőzés helyszínén, Drezdában tartózkodik az Universum stábja. A szombati „matekig” mi lesz az edzésprogram?
- Az utolsó simításokat végezzük, kis futás, árnyékolás, délután iskolázás, ez megy a héten. Felpörgetjük a tempót, a gyorsításon van a hangsúly.

- Súlyod - profi karriered során már megszokottan - most is rendben?
- Igen, minden szuper, most is tudok nyugodtan enni, tökéletes a súlyom.

- Az RTL úgy harangozza be drezdai találkozódat, hogy ha legyőzöd Abront, akkor egy komoly címegyesítő találkozó vár rád.
- Ámen! Bárcsak így lenne! Ez biztos jó reklámfogás a csatorna részéről, s bizonyára nem is légből kapott, de egyelőre csak a következő mérkőzésemre koncentrálok, nem foglalkozom a jövővel.

Balogh Zoltán